2024. február 1-én egy vitaest zajlott a CEU Bibó István Szabadegyetemén Tosics Iván (Városkutatás Kft.) moderálásával. A vitaest további résztvevői: Pálffy Anikó a Magyar Energiahatékonysági Intézettől, Kovács Bence a Magyar Természetvédők Szövetségétől, Koritár Zsuzsanna a Habitat for Humanity Magyarországtól és Gerőházi Éva a Városkutatás kft-től. A beszélgetés során a magyarországi lakóépület felújítás lehetőségei kerültek értékelésre a frissen elfogadott (vagy elfogadás előtt álló) uniós irányelvek tükrében. A résztvevők hangsúlyozták, hogy az új jogszabályok (Energiahatékonysági Irányelv, Épületenergetikai Irányelv, Rendelet a Szociális Klímalapról) egy 2050-ig tartó, klímasemlegességhez vezető utat mutatnak be uniós szinten, melyben a lakóépület felújításokra kiemelt hangsúly helyeződik. Az Épületenergetikai Irányelv 2023. december 7-én létrejött kompromisszumos tervezete szerint 2030-ig 16, majd 2035-ig 20-22%-kal kell csökkenteni a lakóépületek primer energiafelhasználását, s a csökkentés 55%-át a legrosszabb energetikai paraméterekkel rendelkező 43%-án kell végrehajtani a lakóépület állománynak. Mit jelenthet ez Magyarországon? Évi 120-150.000 lakás szakaszos, legalább egyszerre 30-50%-os energiamegtakarítással járó felújítását, amely egyelőre ilyen volumenben nem szerepel a kormányzati tervekben. És vajon melyik legyen az az épületszegmens, amivel kezdeni kellene? Átlagosan a családi házak fogyasztják a legtöbb energiát, amelyek döntően a fővároson kívül helyezkednek el (nem véletlen, hogy a rezsicsökkentés csökkentésének a fővárosban igen korlátozott volt a hatása). A családi házak mélyfelújításával kapcsolatban azonban felmerülnek alapvető kérdések, pl. nem feltétlenül azok felújítása a legköltséghatékonyabb, azaz egy Ft beruházásból nem feltétlenül ott érhető el a legtöbb megtakarítás, valamint a vidéki területek folyamatos elnéptelenedése tapasztalható, és kérdés, hogy nem maradnak-e hosszabb távon felújított házak lakatlanok, valamint a legrosszabb energiahatékonyságú épületek sokszor alapvető állékonysági, strukturális problémákkal küzdenek, tehát azon beruházásokat kell először finanszírozni az energetikai beruházások előtt.
Számos dilemma vár átgondolásra a lakóépületek felújításával kapcsolatban, s habár az elmúlt 10 évben kevés érvényes kormányzati vízió látott napvilágot a lakóépület szegmenssel kapcsolatban, remélhetjük, hogy az uniós források megérkezése érdemben fogja felgyorsítani a folyamatokat. A másfél órás beszélgetésről a felvétel a Szabadegyetem YouTube csatornájáról megnézhető.