Lakáspolitika

HomeLab: Integrált lakhatási és munkaerőpiaci szolgáltatások a Szociális Lakástársaság-modellben (2016-2019)

2018. július 17.

Megrendelő: Az Európai Bizottság foglalkoztatási és társadalmi innovációs programja (DG EMPL – Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás főigazgatóság). A Városkutatás a projekt koordinátora.

Projekt időtartama: 2016 október – 2019 március

A HomeLab négy kelet-közép-európai országban (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia), öt kísérleti projekt keretében valósítja meg a Szociális Lakásügynökség (SZOL) elemeit is felhasználó Szociális Lakástársaság modellt. A projekt finanszírozását az Európai Unió Foglalkoztatási és Társadalmi Innovációs programja biztosítja (EU Programme for Employment and Social Innovation – EaSI).

A helyi kísérleti programok lehetővé teszik, hogy a modell a helyi támogatási és szociális rendszerekhez alkalmazkodjon, figyelembe véve az intézményi környezet, a lakásrendszer és a munkaerőpiac lehetőségeit és feltételeit. A megvalósítók és a projektet koordináló Városkutatás Kft. munkatársai a tapasztalatok alapján véglegesítik az egyes kísérleti projektek modelljeit. A projekt célja így nemzeti és EU-s szinten egyaránt általánosan alkalmazható, a helyi viszonyokhoz adaptálható modellek kialakítása, amelyek intézményes és pénzügyi fenntarthatósága a támogatási periódus lejárta után is biztosítható. A nemzeti eredmények összesítése alapján uniós szintű ajánlásokat fogalmazunk meg az EU felé a Szociális Lakástársaság modell alkalmazásához a tagállamokban.

A HomeLab projekt honlapján angol nyelven olvashatók részletesebb információk a konzorcium tagjaival és a helyi projektekkel kapcsolatban.

Urban Innovative Action (UIA) pályázatok bírálata lakáspolitika témakörében (2018)

2018. május 31.

Megbízó: Urban Innovative Action (UIA) Titkárság

Időtartama: 2018. május

Gerőházi Éva, a Városkutatás Kft. kutatója 2018. májusában 26 Urban Innovative Action pályázat stratégiai értékelését végezte el. A pályázatok Európa különböző országaiból érkeztek, és céljuk olyan önkormányzati lakásprojekt megvalósítás volt, amely még nem volt kipróbálva más európai országban. A stratégiai értékelés legfőbb szempontja az Innováció volt, amit nem könnyű elérni, figyelembe véve, hogy a lakásberuházások általában elég költségesek, ezért az új módszerek kipróbálása jelentős kockázattal jár. Talán ez is az oka, hogy a beadott projektek innovációs tartalma nem is elsősorban tejesen új mechanizmusok kialakítására irányult, hanem inkább létező, habár relatíve új megoldások innovatív kombinálására. Az értékelés során az is világossá vált, hogy egy jó pályázathoz egyértelmű célkijelölés és a célok eléréséhez szükséges konzisztens lépések definiálása szükséges, mert ennek hiányában a pályázat csak egy nehezen követhető beavatkozás-halmaz lesz, amelyet az értékelő sem láthat át megfelelően.

LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁSI RENDSZER KIDOLGOZÁSA KAZAHSZTÁNBAN (2016-2018)

2018. február 21.

Projekt időtartama: 2016 november 21 – 2018 december 31.

Megrendelő: Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és a Kazah Köztársaság Kormánya

Az elmúlt években a Kazah Köztársaság kormánya elkötelezte magát egy széleskörű gazdasági reformprogram mellett. A reform részét képezi a közüzemi szektorokban (elsősorban a víz- és távhőszolgáltatások terén) a költség-alapú tarifa bevezetése. A projekt célja egy olyan szociális támogatási struktúra kialakítása, mely megóvja a lakosság legrászorultabb rétegét attól, hogy a közműdíjak radikális emelkedéséből származó megnövekedett lakáskiadások miatt súlyos megfizethetőségi problémákkal kelljen szembenézniük. A projekt magában foglalja a jelenlegi szociális támogatási rendszerek elemzését az esetleges hiányosságok feltárása érdekében, illetve feltérképezi a rendszer továbbfejlesztéshez szükséges jogi, intézményi és módszertani változtatásokat. Ezt követően, a projekt keretében kidolgozásra kerül egy szimulációs modell, mely javaslatokat tartalmaz az új támogatási rendszer konkrét elemeire vonatkozóan. A modell bemutatja a különböző támogatási szintek társadalmi és gazdasági hatásait, ezzel segítve a döntéshozókat a céljaikhoz legjobban illeszkedő alternatíva kiválasztásában. A döntéshozók által kiválasztott modell egy kísérleti városban (Kostanay) tesztelésre kerül, s a kísérleti program eredményeinek kielemzése után megtörténik a program finomhangolása. Ezt követően megszületik a végleges törvényjavaslat, mely a döntéshozók elé kerül.

A megfizethető lakásállomány bővítését akadályozó tényezők Kelet-Közép-Európában (2016-2017)

2017. október 10.

2016. december – 2017. szeptember

Megbízó: European Housing Partnership – lakhatási együttműködés a Szlovák Köztársaság Uniós elnöksége alatt

“A megfizethető lakásállomány finanszírozását és bővítését gátoló tényezők európai nagyvárosokban” című kutatásban a Városkutatás munkatársai egy teljes Európai Unióra kiterjedő kutatás új közép- és kelet-európai tagállamokra vonatkozó részét végezték el, illetve koordinálták. A projekt megbízója a “European Housing Partnership” (Európai Lakhatási Partnerség) volt, amelyet az EU soros elnökségét 2016 első illetve második félévében betöltő Hollandia és Szlovák Köztársaság lakhatással foglalkozó minisztériumai szerveztek lakhatással foglalkozó civil és kutató szervezetek, együttműködő nagyvárosi önkormányzatok, illetve Lettország, Luxemburg és Szlovénia releváns minisztériumainak közreműködésével. A kutatás végső célja, hogy informálja és alakítsa az Európai Unió úgynevezett Városfejlesztési Menetrendjét.

A Partnerség fő célkitűzése, hogy szakmai, politikai és jogi segítséget nyújtson a tagállamoknak, illetve az uniós döntéshozóknak a megfizethető lakásállományba történő beruházásokkal kapcsolatban, illetve felderítse, milyen tényezők akadályozzák ezeket a beruházásokat. A régi tagállamokra (EU-15), valamint Máltára és Ciprusra vonatkozóan a Skót Városok Szövetsége végezte el a kutatást, a Glasgow-i Egyetem oktatója, Prof. Kenneth Gibb vezetésével. A Városkutatás munkatársai a kelet-és közép-európai poszt-szocialista országok speciális helyzetét vizsgálták Hegedüs József irányítása alatt. A kutatásban külső (régiós) szakértők is részt vettek: Martin Lux (Cseh Tudományakadémia), Anneli Kährik (Uppsalai Egyetem), Richard Sendi (Szlovén Várostervezési Társaság) és Veronika Reháková (Szlovák Közlekedési és Építési Minisztérium) országos illetve regionális információkkal, helyi programokkal kapcsolatos esettanulmányokkal támogatták a munkát.

A DG Regio szakmai támogatása: EU fejlesztési források felhasználása oktatási és lakhatási deszegregációs célokra (2016-2017)

2017. július 27.

Projekt időtartama: 2016. szeptember – 2017. június

Megbízó: Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága

A szakmai támogatás sokrétű tevékenységeket foglalt magába, de főként a részvevők igényeinek, és az érintett kiírás alakulásának függvényében javaslattételt és szakpolitikák kidolgozását jelentette.

A tevékenységek az alábbi csoportokba sorolhatóak:

A magyar államigazgatás releváns szereplői, azon belül is kiemelten az EFOP IH támogatása az oktatási és lakhatási deszegregációhoz hozzásegítő beavatkozások tervezésében, valamint a szegregáció további súlyosbodásának megelőzésébe. Ezt a tevékenységet a kiírások, szabályozók, elemzések elkészítésének támogatása jelenti, pl. az EFOP telepes kiírásaihoz kapcsolódó kérdések kezelése, az EFOP 1.6.1 módszertani kiemelt projekt segítése, az EFOP 1.7.1 HACS-oknak szóló kiírás támogatása, a TOP kiírásaihoz kapcsolódó támogatás. Szintén része a végrehajtás szereplőinek támogatása (pl. MÁK). A szakmai támogatás az Útmutató tartalmának érvényesítési lehetőségein túl tartalmazza a deszegregáció témaköréhez kapcsolódó további szakmai támogatást, egyéb kapcsolódó anyagok és helyi példák ismertetését, valamint egyéb felmerülő kérések alapján további feladatok elvégzését is (pl. véleményezés, összefoglalók készítése).
Az Európai Bizottság és a magyar szakpolitikai szereplők támogatása a deszegregáció eszközrendszerének alkalmazásában. Ebbe a feladatba tartozik a meglévő (társadalmi felzárkózáshoz kapcsolódó) stratégiák ilyen szempontú áttekintése, valamint a HACS-ok támogatását szolgáló anyagok elkészítéséhez nyújtandó támogatása, ad hoc kérések teljesítésén túl.
Az Útmutató megismertetésével kapcsolatos disszeminációs és kommunikációs tevékenységek támogatása az érintett szereplők körében: az Útmutatóról rövid és emészthető anyagok készítése, ezek terjesztése, valamint műhelyeken, monitoring bizottsági üléseken és egyéb megbeszéléseken való részvétel.
Az Európai Bizottság releváns igazgatóságainak támogatása a deszegregációt gátló tényezők feltárásában, a folyamatok nyomon követésében. A feladat tartalma az 1-3. pontban leírt tevékenységekről való tájékoztatás és az Európai Bizottság és a magyar államigazgatás közötti kommunikáció támogatása

TENLAW – Lakáspolitika és bérleti jog a többszintű Európában (2012-2016)

2016. november 10.

TENLAW – Lakáspolitika és bérleti jog a többszintű Európában

Megbízó: Európai Bizottság – FP7 kutatási keretprogram

2012. április – 2016. október

A bérlakás-szektor és a lakásbérleti jog alapjaiban határozza meg az európai állampolgárok életét. Az EU lakosságának körülbelül egyharmada él bérlakásban, s míg az új tagállamokban ez az arány alacsonyabb, itt éppen a szabályozás hiányosságai jelentenek sok ember mindennapjait meghatározó problémát. A TENLAW projekt 28 európai ország lakáspolitikai környezetét és bérleti jogi rendszerét vizsgálta meg. Az első fázisban végzett adatgyűjtés és a részletes tagországi elemzések fényében a kutatók összehasonlító elemzéseket készítettek az egyes országcsoportokról, illetve az EU egészéről, különös tekintettel az EU közös törvényhozásának hatására az egyébként tagállami szintű lakáspolitikákra.

A Városkutatás csapata, élén Hegedüs József ügyvezetővel elemezte a magyarországi helyzetet, illetve regionális vezetőként közreműködött a román és bolgár kutatócsoport munkájában, és koordinálta a három országot összehasonlító elemzést. A Városkutatás emellett a négy éves kutatást lezáró munkafázik koordinátora volt a Brémai Egyetem ZERP szervezetével és a TU Delft munkatársaival együttműködésben – ez a munkafázis célozta meg az össz-európai szintű összehasonlító elemzések készítését, az EU szerepének vizsgálatát, és a kutatási eredmények széles körű megismertetését.

A Városkutatás munkatársai a kutatási eredményeket a következő folyóiratcikkekben, könyvfejezetben illetve könyvben publikálták:

Hegedüs József, Horváth Vera (2018): Central and East European housing regimes in the light of private rental sector development, in Schmid, Christoph (szerk.), Tenancy Law and Housing Policy in Europe (Edward Elgar: Cheltenham, UK), 39-66. o.

Hegedüs József – Martin Lux – Horváth Vera (szerk. 2018): Private Rental Housing in Transition Countries: An Alternative to Home Ownership? Palgrave-Macmillan.

Hegedüs József, Horváth Vera és Somogyi Eszter (2016): A magánbérlakás-szektor működése és lehetséges szerepe a közösségi lakáspolitikában a szociális lakásvállalatok koncepciója. Esély 2016/2., 29-60. o.

Hegedüs, J.; Horváth, V.; Somogyi, E. (2014) The Potential of Social Rental Agencies within Social Housing Provision in Post-Socialist Countries: The Case of Hungary, [in:] European Journal of Homelessness, Volume 8, No. 2, December.

Hegedüs, J.; Horváth, V.; Tosics, N. (2014) – Economic and legal conflicts between landlords and tenants in the Hungarian private rental sector, in International Journal of Housing Policy, Volume 14, Issue 2