Városkutatás Kft.

Innováció és szakpolitika a városkutatásban

You are here: Home / Hírek

Hírek

Adaptív kulturális örökség: bemutatkozott az OpenHeritage projekt

A Városkutatás munkatársai, Tönkő Andrea és Szemző Hanna május 10-11-én részt vettek a Magyar Nemzeti Múzeumban tartott Adaptív kulturális örökség és közösségek Európában konferencián, ahol bemutatták a júniusban induló OpenHeritage (Nyílt Örökség) projekt fő célkitűzéseit. Az európai uniós Horizon 2020 finanszírozásból megvalósuló projekt 2022-ig tart.

Azu OpenHeritage konzorcium 16 tagok tömörít, köztük egyetemeket és független kutatóintézeteket, civil szervezeteket és kis- és középvállalkozásokat. A Városkutatás Kft. a konzorciumvezető, a projektet Szemző Hanna ügyvezető igazgató koordinálja. A projekt célja, hogy fenntartható szervezeti modellt alakítson ki a közösségi kulturális örökségi értékek megőrzéséhez és hasznosításához. A projekt a kulturális örökségi értékek nyitott definíciójával dolgozik, célja elsősorban a központi, frekventált helyektől távolabb eső, a “hivatalos” örökségi diskurzusban ritkán megjelenő örökségi helyszínek és közösségek megismerése és megerősítése. A konzorcium olyan marginalizált vagy periferikus elhelyezkedésű épületeket és épületegyütteseket, közösségi tereket céloz meg, amelyek távolabb esnek a felkapott városközpontoktól és turisztikai célpontoktól, azonban nagy szimbolikus és gyakorlati jelentőséggel bírnak a helyi és a tágabb közösség szempontjából. Az erős közösségi és befogadó, szociális aspektusai mellett az OpenHeritage projekt erősen épít az erőforrás-integrációra, és kiemelten fontos a kiválasztott örökségi értékek területi beágyazottságának tiszteletben tartása és kiaknázása.

A projekt során tizenhat kiválasztott esetet figyelünk meg részletesen, és partnerszervezeteink hat Kooperatív Örökségi Laborban végeznek jelentős fejlesztéseket a projekt során feltárt összefüggések és szervezeti modell alapján. A konzorcium tíz európai országra terjed ki.

A projektet bemutató nagy felbontású (angol nyelvű) poszter a lenti képre kattintva nyílik meg:

Lépték és irónia – Hegedüs József írása a Szelényi Iván tiszteletére megjelent tanulmánykötetben

Március végén, Szelényi Iván 80. születésnapja alkalmából jelent meg a Lépték és irónia – Szociológiai kalandozások c. tanulmánykötet az MTA KT és a L’Harmattan kiadó gondozásában, benne Hegedüs József írása “Lakásrezsimek a rendszerváltás előtt és után a posztszocialista államokban” címmel. A Bozóki András (CEU) és Füzér Katalin (Pécsi Tudományegyetem) által szerkesztett bemutatóján pedig az ünnepelt is közreműködött. Szerzői – köztük Böröcz József, Juhász Pál, Ladányi János és Szalai Erzsébet – Szelényi életművének egyes kérdésfelvetéseit járják körül, többek közt a kádári kor örökségét, a lakás- és településszociológia kérdéseit, az értelmiség szerepét, illetve olyan újabb jelenségeket, mint a jobboldali radikalizálódás és az “illiberális” fordulat.

Hegedüs József írása a lakásrendszer átalakulását elemzi a posztszocialista országokban, ezen belül is az új európai uniós tagállamokban) Az ún. „Kelet-Európai Lakásmodell” Szelényi 1970-es lakáskutatásaiból indul ki, és vizsgálja a szocialista gazdasági-társadalmi fejlődés különbségei következtében kialakuló eltérő lakásrezsimeket és azok átalakulását. A tanulmány kombinálja a lakásszektor beágyazottságát (housing provision) és a lakástulajdoni összetételt (tenure structure) hangsúlyozó megközelítéseket, majd új értelmezési keretet állít fel (rész-piac mátrix). A felállított modell segítségével empirikusan is elemzi az új tagállamokban kialakuló lakásrezsimeket a nyugat-európai és a dél-európai lakásrendszerek összefüggésében.

HomeLab: megkezdődött a mobilház-építés

Március végén megkezdődött az Utcáról Lakásba Egyesület első két mobilházának építése Soroksáron, Budapest XXIII. kerületében: a hajnalban kiszállított lakóegységeket az Egyesület dolgozói, kedvezményezettjei és önkéntesei az alapokra helyezték, és megkezdték a közművek bekötését és a mobilházak szigetelését. A munkálatokról készült képekből a HomeLab projekt angol nyelvű oldalán közülünk kis válogatást: “Mobile homes under construction”

 

 

A Városkutatás munkatársai bemutatták az Open Heritage projektet

Szemző Hanna és Tönkő Andrea bemutatták a 2018 júniusában induló OpenHeritage projektet a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete által szervezett “Kulturális örökség, társadalmi kohézió és helyhez kötődés” című műhelykurzusán március 20-án (a műhely részletes angol nyelvű programja ide kattintva érhető el). 

Konferenciafelhívás: hajléktalan emberek társadalmi és gazdasági integrációja

A FEANTSA Európai Hajléktalanügyi Kutatói Hálózata (European Observatory on Homelessness), a Városkutatás Kft. és a Menhely Alapítvány közös szervezésében Budapesten kerül megrendezésre a FEANTSA 13. Európai Kutatói Konferenciája 2018. szeptember 21-én pénteken, amelynek témája a hajléktalan emberek társadalmi és gazdasági integrációja.

“Fél nemzedék él kommunákban” – interjú Hegedüs Józseffel

A Magyar Nemzet tematikus lapszáma interjút közölt Hegedüs Józseffel a Városkutatás ügyvezetőjével a február 22-i lapszámban a fiatalok lakáshoz jutási esélyeiről: az “elszállt” albérletárakról és a fiatalok “kommunáiról”, a szülői segítség szerepéről, és a lakáspolitika hiányosságairól. 

Kooperatív városok – közösségi megoldások a közép-európai városokban

A Cooperative City Books gondozásában Bécsben jelent meg a “Funding the Cooperative City” (A kooperatív város finanszírozása) c. angol nyelvű kötet, amely az európai városok közösségi kezdeményezéseit mutatja be. A kötet közép-európai régióról szóló fejezetének szerzője Szemző Hanna, a Városkutatás ügyvezető igazgatója.

Kelet- és Közép-európai lakásrezsimek a lakásbérlés tükrében

Az Edward Elgar kiadó gondozásában év elején vált elérhetővé a 2016-ban lezárult “TENLAW – Lakáspolitika és bérleti jog a többszintű Európában” kutatási projekt legkiválóbb elemzéseit összegyűjtő szerkesztett kötet. A Városkutatás ügyvezető igazgatója, Hegedüs József, és munkatársa, Horváth Vera a szerzői a könyv második fejezetének, amely a Kelet- és Közép-európai lakáspolitikai és lakhatási jogi rezsimeket elemzi a magán-bérlakáspiac fejlődésének, lehetőségeinek és korlátainak tükrében.

A Városkutatás Kft. tagja volt annak a Brémai Egyetem által vezetett konzorciumnak, amely nem kisebb célt tűzött ki, mint hogy megvizsgálja és behatóan elemezze 28 európai ország lakáshelyzetét, lakáspolitikáját és bérleti jogi környezetét (a piaci, közösségi és vegyes/átmeneti bérleti jogcímeket is ide értve). Az Európai Unió FP7 kutatási keretprogramjából finanszírozott projekt 2012 és 2016 között zajlott, rendkívül gazdag információanyagot gyűjtött angol nyelven, összehasonlítható módon, és a futamideje alatt és azt követően is számos tanulmányt és további kutatást inspirált. A 2018 elején megjelent “Tenancy Law and Housing Policy in Europe: Towards Regulatory Equilibrium” című szerkesztett kötet tanulmányait a projektvezető, Dr. Christoph Scmid válogatta össze – a könyv válogatás a projektet lezáró legkiválóbb tanulmányok közül. A Városkutatás munkatársai a szerzői a kötet második fejezetének. A szöveg (melynek címe “Central and East European housing regimes in the light of private rental sector development”, azaz a Közép- és Kelet-európai lakásrezsimek a magánbérleti szektor fejlődésének tükrében) a rendszerváltó európai országok piaci bérleti szektorának történetét, fejlődését veti össze. A szerzők a projekt során összeállított gazdag adattömeget felhasználva vetik össze a régió lakáspolitikai rezsimjeinek hasonlóságait és eltéréseit, elemezve azok összetartó vagy divergens fejlődési útjait.

Magyarul Balóval: Gerőházi Éva az energiahatékony lakásfelújítás finanszírozásáról

A Városkutatás Kft. kutatója, Gerőházi Éva 2017. november 21-én részt vett egy kerekasztal beszélgetésen Baló György „Magyarul Balóval” című műsorában. A műsor azt a témát járta körül, hogy az energiahatékonyságot eredményező lakóépület-felújítások milyen közvetlen és közvetett hasznokkal és költségekkel járnak.

A résztvevők egyhangúlag egyetértettek Baló György konklúziójával, miszerint azok, akik a leginkább rászorulnának a felújításokra, mert rossz minőségű házakban laknak és jövedelmükhöz képest fűtésszámlájuk rendkívül magas, lesznek legkevésbé képesek profitálni az energiahatékonyságot ösztönző támogatási rendszerekből.

A beszélgetés az RTL Klub honlapján, ide kattintva hallgatható.

Tosics Iván az Európai Nagyvárosi Hatóságok fórumán

Az Európai Nagyvárosi Hatóságok (European Metropolitan Authorities, EMA) Varsóban szervezett fórumát a  Városkutatás ügyvezetője, Tosics Iván nyitotta meg október 20-án vidaindító beszédével. A rövid előadás központi témája az európai nagyvárosok legnagyobb kihívásai voltak, melyek közül a legfontosabbak 1. az európai együttműködés előnyei és nehézségei, 2. az EU tagországok nagyvárosainak együttműködési trendjei, 3. jó gyakorlatok a nagyvárosi koordinációban: tervezés és kormányzás, 4. a nagyvárosok által felhasználható uniós szakpolitikák és eszközök: tanulságok és lehetőségek. A vitaindítót kísérő angol nyelvű prezentáció ide kattintva tölthető le.

Az uniós tagországok nagyvárosait képviselő száz körüli résztvevő előtt Tosics összefoglalta a fórumon elhangzottakat is, kihangsúlyozva, hogy a Brexit miatti előnytelen helyzet és az Unión belüli feszültségek veszélyeztetik a kohéziós politika sikerességét. Az európai nagyvárosi térségek uniós szinten is fontos szereplőkké léphetnek elő, ha képesek hatékony intézményrendszert kialakítani. Ehhez azonban elengedhetetlen a nemzeti és az európai szintű kormányzatok elköteleződése, a nagyvárosi együttműködés fontosságának elismerése. Ebben fontos szerepet játszhatna a nagyvárosi együttműködés beemelése a 2020 utáni kohéziós politikai keretrendszerbe, valamint a városrégiók aktív részvétele a kohéziós politikai tervezésben és megvalósításban.

 

Budapesten tartott műhelytalálkozót az EU Városfejlesztési Hálózata

Az Európai Bizottság Regionális Politikai Főosztályának Városfejlesztési Hálózata (Urban Development Network) október 17-én Budapesten szervezett találkozót, amelyet a Városkutatás ügyvezető igazgatója, Tosics Iván moderált.  A beszélgetéssorozaton szó esett a kohéziós politika legfontosabb elemeiről, köztük az integrált megközelítésről, a részvétel erősítéséről és a források felhasználásáról. A magyarországi szereplőket a 23 megyei jogú város küldöttjei képviselték, a Bizottság Regionális Politikai Főosztályának részéről pedig Törökné Rózsa Judit és munkatársai vettek részt a találkozón.