Városkutatás Kft.

Innováció és szakpolitika a városkutatásban

You are here: Home / Hírek

Hírek

Agglomeráció, fejlesztés és jövőkép: Gerőházi Éva a Népszavának

A nepszava.hu október 2-án tett közzé alapos elemzést az agglomerációs fejlesztések kérdésköréről, ezen belül pedig a városkörnyéki önkormányzati együttműködések szerepéről, elsősorban a közel 3 milliós lakosságú budapesti városi és agglomerációs térség fejlesztési kihívásaira reflektálva. Az európai jó példákkal, mintaértékű várostérségi fejlesztési együttműködésekkel kapcsolatban a lap Gerőházi Évát, a Városkutatás szakértőjét szólaltatta meg,  aki válaszaiban a Barcelonai Várostérség Önkormányzata megbízásából végzett tavalyi kutatás tanulságait foglalta össze. A Városkutatás munkatársai a kutatás során arra keresték a választ, hogyan lehet kapcsolatot építeni egy nagyobb várostérséggel, ugyanakkor megújítani a már bekerült települések kötődését is. Jó példákat kerestek a civil szervezetekkel, vállalkozásokkal való kapcsolattartásra, az agglomerációs területek fejlesztési terveinek jobb összehangolására is.

A 2017-es kutatás során a Városkutatás munkatársai öt európai városrégiós együttműködést vizsgáltak meg, ezek Amszterdam, Koppenhága, Manchester, Stuttgart és Zürich voltak. A Népszava októberi cikkének aktualitását a nyári agglomerációs törvény adta.

FEANTSA kutatói konferencia Budapesten

Szeptember 21-én Budapesten zajlott le a a FEANTSA 13. éves kutatói konferenciája, melynek kiemelt témája a hajléktalan emberek gazdasági és társadalmi integrációja volt. Az esemény szervezői a FEANTSA – a hajléktalan emberekkel dolgozó szervezetek európai ernyőszervezete  – mellett a budapesti Menhely Alapítvány és a Városkutatás Kft volt – ez utóbbi részről külön köszönet illeti Teller Nórát, a Városkutatás szakértőjét és a European Journal of Homelessness – a hajléktalansággal foglalkozó európai szakfolyóirat – szerkesztőségi tagját.

A konferencia komoly érdeklődésre tartott számot: a 180 résztvevő számos európai és európán kívüli országból érkezett, köztük az Egyesült Államokból, Ausztráliából és Dél-Afrikából is. Jelen voltak egyetemi oktatók és kutatók, valamint kutatóintézetek, civil szervezetek és önkormányzatok munkatársai is. Az eseményt Ian Tilling, a FEANTSA elnöke, valamint Hegedüs József, a Városkutatás ügyvezető igazgatója nyitották meg.

A felszólalók 18 szemináriumon számoltak be munkájukról, kutatásaikról és eredményeikről. A 2. és 10. szeminárium vezetője Teller Nóra, a Városkutatás munkatársa volt, ezek témái a hajléktalanság kutatásának módszertani megközelítései, valamint az Elsőként Lakhatást megközelítés társadalmi és gazdasági előnyei voltak. A 3. szemináriumot Hegedüs József vezette, ennek témája a hajléktalan személyek lakhatási és munkaerőpiaci integrációja volt a Kelet- és Közép-Európai kontextusban. A szemináriumon a Városkutatás által vezetett HomeLab projekt mutatkozott be; az itt szervezett beszélgetés résztvevői a Városkutatás munkatársai mellett a négy Visegrádi országból érkező konzorciumtagok voltak.

Az angol nyelvű részletes program ide kattintva érhető el.

KSH konferencia: középvárosok az európai térstruktúrában

A Központi Statisztikai Hivatal 2018. októberében rendezi meg a Középvárosok az európai területi struktúrában ( „Medium Sized Towns in European Spatial Structure”) című angol nyelvű konferenciáját, amelyen többek közt Tosics Iván, a Városkutatás ügyvezető igazgatója is előad.

Önkormányzatok kényszerpályán – Teller Nóra írása a Mércén

“Az önkormányzatok legfontosabb lakáspolitikai feladata a rászorultak lakhatásának megszervezése – lenne. A vagyongazdálkodási érvek azonban ütközésbe kerülnek a szociális érvekkel: gyakorlatilag politikai kérdéssé válik az, hogy melyik szempontot tudják jobban érvényesíteni a helyi szereplők: a szegények kiszorítását vagy a felkarolását.” Teller Nóra cikke a Mérce portálon áttekinti, hogyan kerültek lakáspolitikai patthelyzetbe az önkormányzatok a rendszerváltást követő időszakban.

Miben élünk? Hegedüs József és Somogyi Eszter írása a KSH kiadványában

A Központi Statisztikai Hivatal közzétette “Miben élünk? A 2015. évi lakásfelmérés részletes eredményei” c. kiadványát, amely hat kutató – köztük Hegedüs József és Somogyi Eszter, a Városkutatás szakértői – elmezését tartalmazza a magyarországi lakáshelyzetről és annak társadalmi hatásairól a KSH 2015. évi részletes lakhatási adatfelvétele alapján. Hegedüs és Somogyi írása – A lakások megfizethetősége és a társadalmi egyenlőtlenségek – arra a hazai lakásszociológiai és lakáspolitikai elemzésekben is egyre nagyobb szerepet kapó kérdésre keresi a választ, hogy hogyan befolyásolják a lakhatás költségei az egyes társadalmi és jövedelmi csoportok megélhetését és lehetőségeit. 

OpenHeritage projektindító találkozó a CEU-n

Elkezdődött az OpenHeritage projekt: a Városkutatás vezetésével zajló Horizon2020-as projekt első konzorciumi találkozójára június 24-26 között került sor. A 16 partnerszervezet több mint 40 képviselője a rendezvény helyszínét biztosító Közép-Európai Egyetem  mellett látogatást tett a projekt egyik kísérleti terepén, a pomázi Üveghegy régészeti feltárásán.

Mobilitási mintázatok a szegregátumokban: Teller Nóra előadása az ENHR konferencián

Teller Nóra a szegregált lakóterületek mobilitási mintázatait vizsgáló kutatása eredményeit az Európai Lakáskutatók Hálózata (European Network of Housing Researchers) Uppsalában (Svédország) szervezett éves konferenciáján mutatta be. A Városkutatás munkatársa azt vizsgálta, hogy a szélesebb strukturális tényezők – a jövedelmi egyenlőtlenségek, a lakáspolitika hiányosságai, a lakáspiacon megjelenő diszkrimináció – hogyan befolyásolják a szegregált lakóterületeken élők lakhatási lehetőségeit és döntéseit. A vizsgálat fókuszában szegregált, döntően romák lakta területek telepfejlesztési  és szakpolitikai mechanizmusok álltak, a kutató ezeket két esettanulmány és kvantitatív vizsgálat alapján mutatta be.

Adaptív kulturális örökség: bemutatkozott az OpenHeritage projekt

A Városkutatás munkatársai, Tönkő Andrea és Szemző Hanna május 10-11-én részt vettek a Magyar Nemzeti Múzeumban tartott Adaptív kulturális örökség és közösségek Európában konferencián, ahol bemutatták a júniusban induló OpenHeritage (Nyílt Örökség) projekt fő célkitűzéseit. Az európai uniós Horizon 2020 finanszírozásból megvalósuló projekt 2022-ig tart.

Azu OpenHeritage konzorcium 16 tagok tömörít, köztük egyetemeket és független kutatóintézeteket, civil szervezeteket és kis- és középvállalkozásokat. A Városkutatás Kft. a konzorciumvezető, a projektet Szemző Hanna ügyvezető igazgató koordinálja. A projekt célja, hogy fenntartható szervezeti modellt alakítson ki a közösségi kulturális örökségi értékek megőrzéséhez és hasznosításához. A projekt a kulturális örökségi értékek nyitott definíciójával dolgozik, célja elsősorban a központi, frekventált helyektől távolabb eső, a “hivatalos” örökségi diskurzusban ritkán megjelenő örökségi helyszínek és közösségek megismerése és megerősítése. A konzorcium olyan marginalizált vagy periferikus elhelyezkedésű épületeket és épületegyütteseket, közösségi tereket céloz meg, amelyek távolabb esnek a felkapott városközpontoktól és turisztikai célpontoktól, azonban nagy szimbolikus és gyakorlati jelentőséggel bírnak a helyi és a tágabb közösség szempontjából. Az erős közösségi és befogadó, szociális aspektusai mellett az OpenHeritage projekt erősen épít az erőforrás-integrációra, és kiemelten fontos a kiválasztott örökségi értékek területi beágyazottságának tiszteletben tartása és kiaknázása.

A projekt során tizenhat kiválasztott esetet figyelünk meg részletesen, és partnerszervezeteink hat Kooperatív Örökségi Laborban végeznek jelentős fejlesztéseket a projekt során feltárt összefüggések és szervezeti modell alapján. A konzorcium tíz európai országra terjed ki.

A projektet bemutató nagy felbontású (angol nyelvű) poszter a lenti képre kattintva nyílik meg:

Lépték és irónia – Hegedüs József írása a Szelényi Iván tiszteletére megjelent tanulmánykötetben

Március végén, Szelényi Iván 80. születésnapja alkalmából jelent meg a Lépték és irónia – Szociológiai kalandozások c. tanulmánykötet az MTA KT és a L’Harmattan kiadó gondozásában, benne Hegedüs József írása “Lakásrezsimek a rendszerváltás előtt és után a posztszocialista államokban” címmel. A Bozóki András (CEU) és Füzér Katalin (Pécsi Tudományegyetem) által szerkesztett bemutatóján pedig az ünnepelt is közreműködött. Szerzői – köztük Böröcz József, Juhász Pál, Ladányi János és Szalai Erzsébet – Szelényi életművének egyes kérdésfelvetéseit járják körül, többek közt a kádári kor örökségét, a lakás- és településszociológia kérdéseit, az értelmiség szerepét, illetve olyan újabb jelenségeket, mint a jobboldali radikalizálódás és az “illiberális” fordulat.

Hegedüs József írása a lakásrendszer átalakulását elemzi a posztszocialista országokban, ezen belül is az új európai uniós tagállamokban) Az ún. „Kelet-Európai Lakásmodell” Szelényi 1970-es lakáskutatásaiból indul ki, és vizsgálja a szocialista gazdasági-társadalmi fejlődés különbségei következtében kialakuló eltérő lakásrezsimeket és azok átalakulását. A tanulmány kombinálja a lakásszektor beágyazottságát (housing provision) és a lakástulajdoni összetételt (tenure structure) hangsúlyozó megközelítéseket, majd új értelmezési keretet állít fel (rész-piac mátrix). A felállított modell segítségével empirikusan is elemzi az új tagállamokban kialakuló lakásrezsimeket a nyugat-európai és a dél-európai lakásrendszerek összefüggésében.

HomeLab: megkezdődött a mobilház-építés

Március végén megkezdődött az Utcáról Lakásba Egyesület első két mobilházának építése Soroksáron, Budapest XXIII. kerületében: a hajnalban kiszállított lakóegységeket az Egyesület dolgozói, kedvezményezettjei és önkéntesei az alapokra helyezték, és megkezdték a közművek bekötését és a mobilházak szigetelését. A munkálatokról készült képekből a HomeLab projekt angol nyelvű oldalán közülünk kis válogatást: “Mobile homes under construction”

 

 

A Városkutatás munkatársai bemutatták az Open Heritage projektet

Szemző Hanna és Tönkő Andrea bemutatták a 2018 júniusában induló OpenHeritage projektet a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete által szervezett “Kulturális örökség, társadalmi kohézió és helyhez kötődés” című műhelykurzusán március 20-án (a műhely részletes angol nyelvű programja ide kattintva érhető el).