Városkutatás Kft.

Innováció és szakpolitika a városkutatásban

You are here: Home / Hírek

Hírek

HomeLab zárókonferencia: Szociális Lakásügynökség és integrált segítségnyújtás

Szeptember 26-27-én, csütörtökön és pénteken szervezi a Városkutatás a 2016-ban, uniós támogatással indult HomeLab projekt zárókonferenciáját. A projekt célja az integrált szociális, lakhatási és foglalkoztatási segítségnyújtás és több lábon álló Szociális Lakásügynökségek elindítása öt kísérleti projektben a négy visegrádi országban. Az angol nyelvű konferencián a résztvevőknek magyar nyelvű szinkrontolmácsolás is elérhető lesz, jelentkezni pedig még mindig lehet ezen a linken.

A konferencián a konzorciumvezető Városkutatás és a módszertani megoldásokért felelős Budapest Intézet kutatói mellett részt vesz az öt megvalósító szervezet: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (Veszprém), az Utcáról Lakásba Egyesület (Budapest), a People in Need (Szlovákia), a Romodrom (Csehország), és a Habitat for Humanity lengyek tagozata (Varsó). A kísérleti projektek megvalósításának kihívásai, eredményei, innovációi mellett a résztvevők megvitatják a V4 országok szakpolitikai, támogatási rendszereinek szerepét, illetve összefoglalják a projekt során azonosított szakpolitikai tanulságokat.

A részletes program ezen a linken érhető el.

Minél több a pénz, annál kevesebb az esély a lakásra? – Tosics Iván, Épített Világ

“A fejlett országokban két évtizeddel ezelőtt a lakásprobléma egyszer és mindenkorra megoldottnak látszott. Az utóbbi évtizedben azonban valami szokatlan történt: a lakásszektorba való beruházások meredeken emelkedtek, és ezzel párhuzamosan – néhány év késéssel – megsokasodtak a lakásproblémák.”

“A közgazdászok ezt a jelenséget azzal magyarázzák, hogy növekedett a lakáspiac tőkemegkötésben játszott szerepe, a lakás egyre inkább befektetési célponttá vált. A lakhatás „financializációjáról” beszélnek, és arról, hogy a lakások pénzügyi termékké válásukkal párhuzamosan veszítenek szociális funkciójukból. Az új beruházások a lakhatás árának gyors emelkedéséhez vezettek, kiszorítva családokat az új lakások megszerzésének lehetőségéből, és ezen túlmenően nem ritkán, már meglévő lakásaikból is. Ez a paradox helyzet kihívás elé állította a kormányokat és helyhatóságokat: felismerve, hogy a megnövekedő beruházási kedv problémákat is okoz, el kellett gondolkodniuk azon, hogyan lehet a beruházásokat (amelyeket általában pozitívnak tekintenek) úgy befolyásolni, hogy negatív hatásaik minimálisak legyenek.”

Tosics Iván írása az Épített világ augusztusi számában jelent meg, teljes terjedelmében itt olvasható.

HomeLab: országos szakmai műhely Budapesten

A Városkutatás és a Budapest Intézet munkatársai egész napos szakmai műhelyt szerveztek a HomeLab projekt keretei közt június 18-án a projekt két magyar megvalósító szervezete, kiterjedt partnerhálózatuk, kutatók és a közszféra szereplőinek részvételével. Az esemény címe “Integrált lakhatási és foglalkoztatási szolgáltatások a Szociális Lakásügynökség modelljében, a biztos lakhatás és foglalkoztatás megteremtése érdekében” volt, 58 résztvevővel.

A rendezvényen képviseltette magát három minisztérium (EMMI, NGM és BM), és más köztisztviselők, például kormányablakok, foglalkoztatási osztályok dolgozói. Széles körben jelen voltak kutatók és a civil szféra tagjai. Miután a Városkutatás dolgozói röviden bemutatták a projektet, majd a két pilot projekt megvalósító beszélt. Kovács Vera, az Utcáról Lakásba Egyesület ügyvezetője, és Lendvai-Frikkel Attila, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat veszprémi tagozatának HomeLab projektkoordinátora is hangsúlyozta, milyen fontos szerepet játszik a helyi önkormányzatokkal való együttműködés. Az integrált segítségnyújtásban elengedhetetlen, hogy a hátrányos helyzetű kedvezményezettek számára megfelelő és megfizethető lakhatást biztosítsanak, enélkül a szociális munka és a munkaerőpiaci integráció nagyon komoly nehézségekbe ütközik. Ez pedig önkormányzati együttműködés nélkül rendkívül nehezen megvalósítható.

A szakmai műhely első paneljának témája a megfizethető lakhatási megoldások és konstrukciók voltak. A második panel a (gyakran sokszorosan) hátrányos helyzetű kedvezményezettek munkaerőpiaci beilleszkedését tárgyalta. Ezen a megvalósítók mellett munkaadók és a közsszféra szereplői is részt vettek. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a munkaadók nyitottsága mennyire fontos a sikeres integrációban. A Pro Veszprém, a veszprémi foglalkoztatási paktum koordinátorának munkatársai elmondták, hogy a magyar foglalkoztatók még inkább elhúzódnak a nehéz helyzetből érkező munkavállalóktól, de fokozatos nyitás is tapasztalható, nem kis részben a sikeres példák nyomán.

Konferencia: átalakuló városok és lakásrendszerek

Idén ünnepli fennállásának 30. évét az 1989-ben alapított Városkutatás. A Kft. munkatársai konferencia szervezésével ünneplik az évfordulót. Az “Urban and housing systems under pressure: varieties of responses (“Városok és lakásrendszerek nyomás alatt: alkalmazkodás-változatok”) című angol nyelvű konferencia 2019. szeptember 27-29-e között kerül megrendezésre Budapesten.

A konferencia központi témája a válság utáni Európa dilemmája, és az erre adott innovatív válaszok. Vajon visszatér-e Európa ahhoz a növekedési modellhez, amely a válságot is okozta? Vagy ehelyett inkább új, fenntarthatóbb és igazságosabb irányvonalak válnak dominánssá, részben a válság és recesszió alatt gyűjtött tapasztalatok fényében? A konferenciát két fő téma mentén szervezzük, ezek a városfejlődés és a lakásrezsimek.

A városfejlődés téma szekciói arra keresik a választ, hogy hogyan hatott a válság és a gazdasági felépülés a városokra, a városi életre, milyen válaszok születtek a válságra? A lakásrezsimek témakörében a lakhatás, lakáspolitika változásait és a jóléti államok fejlődési útjait vizsgáljuk.

Egy félnapos blokk központi témája a poszt-szocialista városok és lakásrendszerek mostani állapota és irányvonalai. Merre tartanak most ezek az országok és városaik? Közelebb vagy távolabb kerülnek-e Európa többi részétől? Mi a következő lépés a poszt-szocializmus után?

A tudományos írások bemutatására épülő „hagyományos” kutatói konferenciákkal szemben mi most interaktívabb eseményt tervezünk, amelyben a rövid problémafelvetéseket és panelbeszélgetéseket reményeink szerint élénk vita követheti. A konferencia utolsó napján városnézésre és terepbejárásra invitáljuk a résztvevőket, amelyen a poszt-szocialista városfejlődés és az újonnan megjelenő városi konfliktusok néhány érdekes példáját mutatjuk be.

A konferencia pedig természetesen arra is alkalmat kínál, hogy megünnepeljük a Városkutatás fennállásának 30. évfordulóját.

A tervezett program folyamatosan frissül – itt érhető el a legfrissebb angol nyelvű változat.

Energiaátalakulás Kelet-Közép-Európában: tanulmány és előadás

Szemző Hanna, a Városkutatás Kft. ügyvezetője előadást tartott egy kiadványt bemutató workshopon Bukarestben, 2019. március 21-én. Az eseményt a Prince of Wales’s Corporate Leaders Group (CLG) szervezte legújabb kiadványuk megjelenése kapcsán, melynek címe: „Az energiaátalakulás Kelet-Közép-Európában: üzleti lehetőségek a régióban”. A tanulmányt a Városkutatás Kft. vezetésével felállt konzorcium dolgozta ki, melyben a Mobilissimus Kft, az Energiaklub és Ámon Ada egyéni szakértőként vett részt.

A tanulmány röviden elemzi az energiatermelésben történt átalakulást, az energiahatékony épületfelújítás és az energiahatékony közlekedés területén elért eredményeket, valamint problémákat az üzleti és politikai döntéshozó körök számára.

A tanulmány fő célja az volt, hogy felvillantsa az üzleti lehetőségek széles körét azon cégek számára, akik a közép-kelet európai régióba szándékoznak befektetni, és felhívja a figyelmüket a piacralépésben rejlő kockázatokra. A riport 11 új tagállamra koncentrál (Ciprus és Málta kivételével) és kiemeli a térségen belül hasonlóságokat és különbségeket. Példának okáért elemzi a közös szocialista örökség megmaradt elemeit (pl. magas lakástulajdonosi arány, nagy arányban iparosított technológiával épült házak), melyek mind hatással vannak az energiahatékonyságban rejlő lehetőségekre.  Ugyanakkor a térség országai nagyban különböznek az energiaátalakulás során elért eredményeikben: míg néhány tagállam évtizedekkel ezelőtt bevezetett energiahatékony felújításra vonatkozó támogatási elemeket, és a lakásállomány 30-50%-a meg is újult ennek következtében, mások még a társasházi működés jogi alapjainak megteremtésén munkálkodnak és az energiaszabályozás alapjait fektetik le.

Az angol nyelvű dokumentum teljes terjedelmében elérhető a Prince of Wales Corporate Leaders Group honlapján.

Az energiarendszerek átalakulása Közép-Kelet Európában (2018-2019)

Kliens: University of Cambridge Institute for Sustainability Leadership

Időtartam: 2018 október-2019 március

A Prince of Wales’s Corporate Leaders Group (amely az University of Cambridge Institute for Sustainability Leadership égisze alatt működik) megbízta a Városkutatást, hogy készítsen rövid tanulmányt (conversation paper) a Közép-Kelet Európában zajló energetikai átalakulásról. A tanulmány az energetikai átalakulás főbb aspektusait tekintette át, és felhívta a figyelmet azokra az üzleti lehetőségekre, amelyeket megnyithat. A dokumentum három, részben összefüggő területet vizsgált: az energia előállításában történő változásokat, az épületek energiahatékony felújítását, illetve a közlekedési rendszer energiahatékony átalakulását. A széles témaválasztás miatt a Városkutatás Kft. kooperált a Mobilissimus Kft-vel, az Energiaklubbal és Ámon Adával az E3G-től, egyéni szakértőként.

A tanulmány hangsúlyozta a 11 kelet-közép-európai EU tagállam közös szocialista örökségét, az alacsonyabb GDP szintet, és az olyan közös jellemzőket, mint pl. a magas lakástulajdonosi arány, alacsonyabb energiatudatosság és a magas árérzékenység. Az elemzés ugyanakkor számos különbséget is kimutatott a tagállamok között: vannak, amelyek komoly eredményeket értek el épület felújítás és közlekedés területén (pl. Cseh Köztársaság), mások a digitális megoldásokban jeleskednek (Észtország), míg vannak, ahol speciális problémák jelentkeznek a magas légszennyezettség és a szénbányászat általi determináltság miatt.

A tanulmány bemutatta, hogy a régióban a megújuló energiák lehetősége a természeti erőforrásokból fakadóan lényegesen nagyobb, mint a valóban kihasznált kapacitás. A különbség oka részben politikai jellegű, amely a jelenlegi státusz quo fenntartásában érdekelt, valamint a magas beruházási költségek is hátráltatják az átalakulást (mind a közszféra mind a magánszféra oldaláról). Az épületek energiahatékony felújításában is hasonlóan nagy potenciál rejlik, különösen, ha figyelembe vesszük az ipari technológiával épült épületek nagy arányát, amely lehetővé teszi standard technikai megoldások alkalmazását. A közlekedés területén megállapítható, hogy a régió tagállamaiban a tömegközlekedésnek jelentős hagyományai vannak, ugyanakkor az alacsonyabb vásárlóerő jelentősen hátráltatja az elektromos autók elterjedését.

A nehézségek ellenére a régióban jelentős potenciál rejlik az energiahatékony átalakulás tekintetében, de ennek a kiaknázásához elsősorban kiszámítható és stabil szabályozási háttérre lenne szükség, amely a térség egyik országában sem adottság.

Az angol nyelvű tanulmány a Prince of Wales CLG honlapján érhető el teljes terjedelmében.

Győr: Egy átformált város (EIB)

Az Európai Beruházási Bank (EIB) megbízta a Városkutatás Kft-t, hogy készítsen egy rövid tanulmányt Győr városfejlődéséről az elmúlt évtizedekben, és az EIB szerepéről a változásokban.

A tanulmány visszautalt Győr ipari múltjára, alapvetően erősségnek kezelve ezt a tényt, ami többek között lehetővé tette, hogy 1994-ben az AUDI letelepedjen a városban. Ugyanakkor a város gazdaságának ez a monofunkcionlitása kiszolgáltatottságot is eredményezhet. Ezt felismerve a város már régóta törekszik a gazdasága diverzifikálására, és jelentős EU forrásokat is felhasznált erre a célra (melyhez a nemzeti társfinanszírozást EIB hitel biztosította). A diverzifikálás egyik zászlóshajója a Széchenyi István Egyetem, a közszféra és a versenyszféra együttműködése, amely a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központban öltött testet, lehetőséget nyújtva egy későbbi Technopolisz vízió megvalósítására. Az uniós források mindemellett nagyban segítették a városi környezet minőségének javítását és a térbeli szegregáció csökkentését.

A tanulmány elérhető az Európai Beruházási Bank honlapján magyar, angol, német és francia nyelven:
https://www.eib.org/en/infocentre/publications/all/city-transformed-gyor.htm

Konferencia: Nagyvárosi kihívások egy komplex világban

Az “Urban Challenges in a Complex World” (Nagyvárosi kihívások egy komplex világban) konferencia 2019. augusztusában Luxemburgban kerül megrendezésre. Tosics Iván, a Városkutatás ügyvezető igazgatója vitaindító beszédet mond az eseményen.

Lakáspolitika: Magyarország rosszabbul teljesít

Erős a lakások iránti kereslet, ám a lakáspiacot a felső 15-20 százalék befektetési döntései mozgatják, a középosztály nagyobb része azonban nem bírja az árversenyt – mondta el a 168 órának Hegedüs József. A hetilap idézi Hegedüs Somogyi Eszterrel és Teller Nórával közösen írt tanulmányát is a TÁRKI nemrég megjelent Társadalmi Ripotjában is.

Konferencia a befogadó városokról – a Városkutatás munkatársai Indiában

A Városkutatás ügyvezető igazgatója, Hegedüs József, és munkatársa, Horváth Vera november 15-16-án részt vettek és előadást tartottak a német nemzetközi együttműködési és fejlesztési társaság, a GIZ (Deutsche Gesellschaft für Internationale Zusammenarbeit) által szervezett “ReImagining Inclusive Cities: Planning, Land, Housing, Infrastructure”  konferencián Csennaiban (India). A rendezvény szervezői a világ minden tájáról hívtak szakértőket Észak- és Latin-Amerikától Európáig és Afrikáig; a kutatók mellett megjelent döntéshozók, civil szervezeti és vállalati vezetők India számos államából, valamint a Dél-ázsiai régió számos környező térségéből érkeztek.