Városkutatás Kft.

Innováció és szakpolitika a városkutatásban

You are here: Home / Hírek

Hírek

A kormány bérlakás-kiárusításról szóló törvényjavaslata kapcsán nyilatkoztunk

2021. május 13. – 444.hu: A 444. hu alábbi cikke hivatkozza és idézi a Városkutatás Kft. frissen kiadott a kormány törvényjavaslata ellen megfogalmazott Állásfoglalását.

2021. május 14. – Klub rádió: A május 11-én benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban kérdezte a Klub rádió reggeli műsorában Hegedüs Józsefet. A felvétel elérhető az alábbi linken. Az interjú a felvétel kezdetétől a 20:05-ig hallható.

2021. május 14. – Népszava: Hegedüs József a Népszavának is nyilatkozott a törvényjavaslattal kapcsolatban. A cikk itt érhető el.

2021. május 19. – Új Egyenlőség: Hegedüs Józsefet kérdezte az Új Egyenlőség a kormány törvényjavaslatáról ‘Lakásprivatizáció 2.0, de mi lesz a lakhatási egyenlőtlenséggel?’ című piros podcastjában.

2021. május 19. – Magyar Narancs: Hegedüs József nyilatkozott a Magyar Narancsnak is a bérlakás-kiárusításról szóló törvényjavaslatról: ‘Szembemegy mindenfajta igazságossággal’

Szakmai szervezetek közös tiltakozása az önkormányzati lakástulajdon kiárusítása ellen

Sajtóközlemény – 2021. május 14.

A kormány terve, hogy kiárusítsa az önkormányzati bérlakásokat, szétszaggatja a szociális védőhálót. Ez a döntés visszafordíthatatlan károkat fog okozni az egyre mélyülő lakhatási válságban, mert ezzel megszűnik a megfizethető önkormányzati bérlakásállomány. Ezért közösen tiltakozunk a május 11-én benyújtott törvénymódosítás elfogadása ellen.

Az önkormányzati bérlakások rengeteg olyan embernek biztosítanak otthont, akik nem tudnának a piaci áron lakást bérelni: családoknak, akiknek a hajléktalanság elől menekülve ez az egyetlen lehetőségük, alacsony jövedelmű nyugdíjasoknak vagy olyan, akár átlagos jövedelmű fiataloknak, akiket a családjuk nem tud támogatni a lakásszerzésben. Ennek a védőhálónak a megszüntetése a legkiszolgáltatottabbaktól veszi el a lehetőséget a méltó lakhatásra, az önkormányzatokat pedig egy olyan eszköztől fosztja meg, amellyel az emberek legalapvetőbb szükségleteit tudják kielégíteni.

Az önkormányzati lakásállomány az 1990-es évek privatizációs hulláma óta folyamatosan csökken. Jelenleg a mintegy 100 000 önkormányzati lakás 1.000-1.300 milliárd Ft értékű köztulajdont jelent. A törvényjavaslat, amely kötelezővé tenné az önkormányzatoknak, hogy alacsony áron eladják az ingatlanokat, nyílegyenesen a lakhatási válság további elmélyítéséhez vezet. A kiárusított lakásokat a jobb módú, készpénzzel rendelkező vagy hitelképes lakók a piaci ár töredékéért (10,5-30%-áért) fogják megvásárolni. Azoknak a lakóknak viszont, akiknek már a 30-40 ezres bérleti díj kifizetése is nehézséget okoz, sem hitellehetőség, sem készpénz nem áll a rendelkezésükre, így félő, hogy a lakásmaffia újraéledése, a kiszolgáltatott és becsapott lakók otthontalanná válása fogja kísérni az önkormányzati lakások megvásárlását. 

Az önkormányzatoknál csupán a legrosszabb állapotú lakások maradnának, a legrászorulóbb bérlőkkel. Ez az állomány pénzügyi és fenntartási szempontból kezelhetetlenné válna az önkormányzatok számára, így a megmaradó állomány gyors leépülése, és a benne élő családok utcára kerülése következhet. Ezzel a területi szegregáció is tovább fog súlyosbodni, a szociális rászorultság alapján vagy pályázattal elnyerhető önkormányzati lakások hiányában a szegények fokozottan kiszorulnak a városokból és a munkalehetőségekből, tovább nyílik a társadalmi olló. A kikényszerített privatizációval megszűnik a megyeszékhelyek és vidéki városok komplex rehabilitációs fejlesztéseinek lehetősége is, amelyek eddig pótolhatatlan szerepet játszottak a területi egyenlőtlenségi folyamatok mérséklésében.

Ezen túl a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a jelenleg teljesen önkormányzati tulajdonban lévő lakóépületek jövőben értékes fejlesztési területei spekulációs célú ingatlanfejlesztők kezébe kerüljön. Így a legértékesebb fővárosi területek fejlesztésére (amilyen például a fővárosban a Középső és Külső Ferencváros vagy Józsefváros és Angyalföld egyes negyedei) a közszférának és a helyi társadalomnak semmilyen hatása nem lesz. 

Az önkormányzati bérlakásszektor megszüntetése szociális válsággal fenyeget. A megfizethető bérlakásokat nem megszüntetni, hanem bővíteni kell, hiszen a lakhatási válságot, hasonlóan más európai országokhoz, a közösségi lakásszektor bővítése enyhítheti. Érthetetlen, hogy miközben a Magyar Nemzeti Felzárkózási Stratégia tervezete is kiemeli a lakásszektor bővítésének fontosságát, a törvénymódosítás épp ez ellen kíván hatni.

Mindezek miatt tiltakozunk a törvény elfogadása ellen, és felszólítjuk a parlamenti képviselőket, hogy ne szavazzák meg a közvagyon privatizálását lehetővé tevő, a legszegényebb családokat kiszolgáltatott helyzetbe hozó törvényt!

Aláíró szervezetek:

Amnesty International Magyarország

Autonómia Alapítvány

A Város Mindenkié csoport

A Város Mindenkié Pécs csoport

Civil Kollégium Alapítvány

C8 Civilek Józsefvárosért Egyesület

Emberség Erejével Alapítvány

Esély Labor Egyesület

Habitat for Humanity Magyarország

K-Monitor

Kontúr Közhasznú Egyesület

Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület 

Menhely Alapítvány

Nyomtass te is!

Nyugodt Szív a Lakhatásért Közhasznú Alapítvány

Ökotárs Alapítvány

Önállóan lakni – közösségben élni csoport

Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont

Polgár Alapítvány az Esélyekért

SZÁD- Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete

Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete (SZMME)

Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)

Utcajogász Egyesület

Utcáról Lakásba! Egyesület

Városkutatás Kft.

Állásfoglalás a kormány bérlakás-kiárusítási törvényjavaslata ellen

A 2010 utáni kormányzati lakáspolitika (amelynek főbb elemei az ÁFA kedvezmény, a CSOK és a Falusi CSOK) egyoldalúan a magántulajdont és a magasabb jövedelmű, komolyabb megtakarításokkal rendelkező csoportokat részesítette előnyben. A 2015 után kibontakozó lakhatási válságra (a lakásáraknak és magán-piaci lakbéreknek a jövedelmeket többszörösen meghaladó növekedésére) a kormányzatnak nem volt válasza. Ezzel magukra hagyta nemcsak a legszegényebbeket, hanem a közszférában – pl. köznevelésben, egészségügyben, szociális és rendészeti ágazatban – dolgozókat és a komolyabb családi támogatással nem rendelkező fiatalokat is, akik nem képesek megfizetni a piaci lakásárakat és lakbéreket. Ezek a problémák a városi családokat súlyosabban érintették, aminek a felismerése a kormányzaton belül is konfliktusokat váltott ki (közvetett vagy közvetlen bírálatot fogalmazott meg a Magyar Nemzeti Bank és Budapest Fejlesztési Központ is). 

A lakhatási válságot, hasonlóan más európai országokhoz, a közösségi lakásszektor bővítése enyhítheti, és ezt a Magyar Nemzeti Felzárkózási Stratégia tervezete is kiemeli. Ma a közösségi lakásszektor egyetlen formáját az 1990-es évek privatizációs hulláma után megmaradt önkormányzati bérlakások jelentik, amelyek a városi lakásállomány 3-5%-át teszik ki. 

A törvényjavaslat ennek az 1000-1300 milliárd Ft értékű állománynak a felszámolására tesz javaslatot, ami a városi lakhatási válság további elmélyítéséhez vezetne, mert

  • a legszegényebbeket olyan tulajdonhoz fogja juttatni, amit nem tudnak fenntartani (az önkormányzati lakások 80%-a felújítást igényel), így a hajléktalanok és a marginális élethelyzetbe kényszerülő családok számát növeli;
  • a lakásmaffia új táptalajra talál, és még több kisemmizett szegény család kerülhet utcára, ezen kívül teret enged a nagymértékű ingatlanspekulációnak;
  • az elmúlt 10-15 évben újonnan épített vagy felújított önkormányzati lakások (melyeknek száma nem több, mint 15 ezer) bérlőit igazságtalanul előnyben részesíti, akik között ott vannak a vagyonosok, akiknek a meggazdagodását ez tovább támogatja (lásd vári lakások, 5. kerület, stb.);
  • bünteti a lakhatási problémát komolyan vevő önkormányzatokat, akik fékezték a lakások eladását és saját forrásból (mivel erre központi támogatás nem volt) bővítették lakásállományukat; nekik azt üzeni, hogy a lakhatási válság enyhítésére tett erőfeszítéseknek nincs értelme;
  • megszünteti azt a jelenleg is csak korlátozottan létező (évi egy-két ezer) lakáshoz jutási lehetőséget, amit az elköltözés és demográfiai okok miatt megüresedett önkormányzati bérlakások jelentettek; 
  • az önkormányzati lakásállomány hiányában nem lesz eszköztár a családok lakásvesztésének megelőzésére, a hátralékok kezelésére, a hajléktalanságból kivezető utak megteremtésére;
  • a területi szegregáció – támogatott lakhatási megoldások hiányában – tovább fog súlyosbodni, a szegények fokozottan kiszorulnak a városokból és a munkalehetőségekből.

Mindezek alapján a megmaradt önkormányzati lakásállomány kötelező privatizációja a lakáshelyzet súlyosbodásához, az egyenlőtlenségek növekedéséhez vezetne. Meg kell akadályozni ennek a politikailag vezérelt, az európai trendekkel és társadalmi igazságossággal homlokegyenest ellentétes törvénynek az elfogadását. 

Városkutatás Kft, 2021. május 13.

Tosics Ivánnal készült interjú Budapest városfejlesztéséről a Klubrádióban

Tosics Iván volt a reggeli személy a Klubrádióban 2021. május 12-én. Az interjúban Budapest városfejlesztéséről kérdezték Ivánt.

A MOL torony mellbevágó jele annak, ahogyan Budapesttől elveszik a saját területe feletti rendelkezés jogát. A szakemberek egyöntetű ellenkezése ellenére 2017-ben jóváhagyott projekt nem csak Budapest sokak által irigyelt egységes városképét teszi tönkre, hanem ijesztő módon mutatja, mi jöhet még: fejlesztési források már csak a kormánynál vannak, és a lakosság által választott önkormányzat a rozsdaövezet jövőjének és a városfejlesztés alapvető kérdéseinek eldöntéséből is kihagyásra kerül.

A felvétel itt elérhető, az interjú a hanganyag elejétől 20:12-ig tart.

Megjelent: ESPON MISTA projekt új tanulmánya a Városkutatás Kft. részvételével

Az ESPON honlapjára a napokban került fel egy tanulmány az ipar városkörnyéki dimenzióiról, amelyet a Városkutatás Kft. a Politechnico Milano, a WIFO – Austrian Institute of Economic Research, és a belga székhelyű Latitude szervezetekkel közösen készített.

A kutatás fő kérdése az ipar szerepe az európai várostérségekben, különös tekintettel a 4. Ipari Forradalom kihívásaira és azon speciális ipari szektorok felismerésére, amelyek egy része kifejezetten helyi igényeket elégít ki, míg mások a várostérség versenyképességét erősítik. A tanulmány erősen koncentál azokra a koordináló mechanizmusokra, amelyek az “optimális iparszerkezet kialakítását” városkörnyéki szinten teszik lehetővé az amúgy területileg erősen megosztott kormányzati rendszerekben.

A tanulmány az általános ipari tendenciákat is vizsgálja (egyre kisebb munkaerőigény és egyre nagyobb hozzáadott érték) a városok és környékük vonatkozásában, különös tekintettel az ipar “kivándorlására” a városközpontokból az agglomerációs területekre. A tanulmány olyan, a közösségi szféra által elvégzendő beavatkozási lehetőségeket is feltár, amelyek lehetővé teszik az ipari tevékenységek racionálisabb megosztását a városközpont és az agglomeráció között, mindezt Berlin, Oslo, Riga, Stuttgart, Torino, Bécs és Varsó példáján. 

A tanulmány egyik fő konklúziója, hogy a különböző profilú ipari tevékenységek megoszlása a városközpontok és agglomerációk közt természetes egy bizonyos mértékig, hiszen a magas ingatlanárak miatt a városközpontokba a magas hozzáadott értéket termelő, míg az agglomerációba a nagyobb földterület igénnyel és közlekedési igénnyel rendelkező iparágak települnek. A probléma abból fakad, ha ez a munkamegosztás mind az áruk mind az emberek tekintetében addicionális közlekedési igényeket generál, és kiüresíti a városközpontokat az ipari tevékenységek szempontjából, és ezzel munkahelyeket és ipari szolgáltatásokat szűntet meg. A közszféra beavatkozása ennek megakadályozása miatt szükséges de nem csak városi, hanem városkörnyéki szinten is, hogy befolyásolja az iparágak optimális területi elhelyezkedését.

A tanulmány a mellékleteivel együtt az alábbi linken található: https://www.espon.eu/mista

Fővárosi Szociális Lakásügynökség kidolgozására irányuló munka indult a Városkutatás Kft. részvételével

A Városkutatás Kft. Budapest Főváros Önkormányzatával és az Utcáról Lakásba Egyesülettel közösen elindítottak egy European Social Catalyst Fund által finanszírozott programot, aminek célja egy Szociális Lakásügynökség létrehozása. 

Kollégánk Somogyi Eszter is nyilatkozott a most indult programról a 444.hu-nak.

Hegedüs József nyilatkozott a budapesti lakhatási válságról a Népszavának

“Stoppolnák a kivándorlást Budapestről” címmel megjelenő cikkben nyilatkozott egyik ügyvezető igazgatónk, Hegedüs József a szociális lakásügynökségi modellről.

A cikk a budapesti lakhatási válságot és az arra adott létező és hiányzó intézkedéseket elemzi. Végül bemutatja a Fővárosi Szociális Lakásügynökség modell koncepcióját, ami rászorultsági alapon fog megfizethető lakhatást nyújtani.

https://nepszava.hu/3112932_stoppolnak-a-kivandorlast-budapestrol

Hegedüs József vitaindító előadást tartott az UNECE ‘Housing governance to support housing affordability’című régiós workshopján

Hegedüs József (Városkutatás Kft) tartotta az UNECE által szervezett ‘Housing governance to support housing affordability – Focusing on housing affordability challenges in the South-Eastern Europe’ című workshop vitaindító előadását ”Limits and Options for Affordable Housing Policies’ címmel. Ebben a lakhatás megfizethetőségének problémáját az elmúlt évtizedek két uralkodó lakáspolitikai paradigmájának (Enable Housing Market és a Housing for All) összefüggésében mutatta be. Kiemelte, hogy a lakhatási válság természete nagyon különböző lehet (egyenlőtlenségek mértékétől, lakáspiac működésétől, és az intézményrendszertől függően), sőt, egy-egy országon belül is komoly különbségek lehetnek fejlődő és stagnáló területek között. Hangsúlyozta, hogy a „jó gyakorlatok” tapasztalatait csak kellő kritikával lehet beépíteni a lakhatás megfizethetőségének javítása érdekében indított programokba. 

Az előadásról felvétel is készült, József előadása 18:35-től tekinthető meg angol nyelven.

Az előadás ppt-je angol nyelven itt érthető el.

Tosics Iván részvétele az ENHR szeminárium sorozaton

Tosics Iván, cégünk egyik ügyvezető igazgatója és a European Network for Housing Research (ENHR) alelnöke moderálta az ENHR által, online szervezett “A pandémia lakhatással kapcsolatos hatásai” című szeminárium sorozat első plenáris beszélgetését amelyen Peter Beolhouwer (ENHR elnöke) Kim van Sparrentak (MEP) és Jose Miguel Calatayud (Arena for Journalism) vettek részt. A következő két héten is lesznek beszélgetések, amikről bővebb információ az ENHR honlapján található.

A kiemelt kép forrása: ENHR honlapja.

Megérkezés és elköteleződés – Négy hazai és négy romániai testvértelep élete a Jelenlét programban – lezárult a Városkutatás Kft. telepkutatása

2018 elején indult el a CORDI K+F Nonprofit Zrt. megbízásából az EFOP-1.12.1-17-2017-00008 „Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkózásának elősegítése és az ezzel kapcsolatos magyarországi szakmai tudás gyarapítása a Kárpát-medence szomszédos országaival együttműködésben végrehajtott módszertani fejlesztések és tapasztalatcsere által” nevű program (továbbiakban TF projekt), összekapcsolva négy magyarországi és négy romániai települést, és azon belül a cigánytelepeken dolgozó szakmai stábok életét. A Városkutatás Kft. által ehhez a TF projekthez kapcsolódóan egy olyan kutatást folytatott le, amelynek két fő célja volt: egyrészt a közép-kelet-európai romák felzárkózását és társadalmi integrációját elősegítő, kipróbált jó gyakorlatok összegyűjtése, másrészt pedig négy magyarországi és négy romániai romatelepen zajló program kísérése, valamint – a romániai telepek esetében – a közösségek társadalmi helyzetének pontos feltárása egy kvantitatív adatgyűjtésen keresztül.

A kutatásban négy magyarországi és négy romániai romatelep (Szatmárnémeti (RO), Veszprém (HU), Kisiratos (RO), Tarnabod (HU), Bihardiószeg (RO), Miskolc/Lyukóvölgy (HU), Sepsiszentgyörgy/Őrkő (RO) és Tatabánya (HU)) vett részt, amelyek bár sok szempontból egymástól jelentősen eltérő telepek, mégis számtalan problémán osztoznak az életlehetőségek alakulását illetően. Mindenhol gondot jelent az eladósodottság, a korai gyerekvállalás, a gyerekek iskolázottságáról való lemondás, a rossz egészségügyi állapot, a nyomorúságos lakhatási helyzet, a súlyos családi konfliktusok uralta viszonyok, a függőségek és a kriminalitás.

A helyi jelenlét-munkatársakkal szoros együttműködésben gyűjtött tereptapasztalatok és az alapos elemzői munka alapján javaslatot tettünk arra vonatkozóan, hogy a komplex és diagnózisalapú Jelenlét módszer további marginalizált közösségekre kiterjesztve is hatékonyan működhessen.

A Városkutatás Kft munkatársai által írt „Megérkezés és elköteleződés – „Négy hazai és négy romániai testvértelep élete a Jelenlét programban” című összefoglaló kutatási jelentése itt érhető el.

’Soha ne hagyjál egy válságot kihasználatlanul’ – a pandémia városi tanulságai (Tosics Iván fotó esszéje)

Tosics Iván hagyományos újévi fotó-esszéjében a pandémiára adott városi reakciókról ír. Milyen azonnali intézkedésekkel reagáltak az európai városok tavasszal, és mit tudtak megőrizni ezekből a beavatkozásokból őszre, amikor az élet visszatérni látszott a ’normális’ mederbe?

’Soha ne hagyjál egy válságot kihasználatlanul’ – mondta Winston Churchill. Ha elfogadjuk, hogy a válság jó alkalom a változtatásokra, a városoknak a városi élet azon területeit kell megváltoztatniuk, amelyek drasztikusan tévesek voltak és hozzájárultak a válsághoz. Hogyan csinálják ezt a városok, és mik az eredmények hosszabb távú fenntartásának előfeltételei – erről ír Iván, sok fotóval illusztrálva a történetet.

A fotó esszé angol nyelven itt elérhető.

Elindult a ComAct “Communities’ Taylored Actions for Energy Poverty Mitigation” H2020-as projekt a Városkutatás Kft részvételével

2020 szeptemberében elindult a ComAct – Communities’ Taylored Actions for Energy Poverty Mitigation névre hallgató három éves, Horizon 2020-as nemzetközi projektünk. Ennek keretében bolgár, észak-macedón, litván és ukrán partnereinkkel közösen dolgozunk egy új társasház-felújítási modellen, amely kifejezetten a kelet-közép-európai energiaszegénységre koncentrál. A régióban jellemző magas magántulajdoni arány miatt a Nyugat-Európában, elsősorban bérházakra kidolgozott sémákhoz képest új megközelítésre van szükség, hiszen itt a külső segítségre szoruló közösségek is nagyrészt saját tulajdonú lakásokban élnek. Egy széleskörű és hatékony társasház-felújítási programnak a felújítás pénzügyi, technikai és közösségi feltételeit is meg kell teremtenie, ezért a ComAct is e három aspektus köré szerveződik.

Míg a pénzügyi és technikai tényezők gyakran tárgyalt és kutatott területek, a társasházak felújításának közösségi aspektusaival eddig kevés munka foglalkozott. A projektünkben ezért arra is keressük a választ, hogy melyek lehetnek azok a közösségi korlátok, amelyek hátráltatják egy épület megújulását, és hogyan lehet ezeket áthidalni. Ide tartozhat a társasházak lakóközösségének vegyes társadalmi összetétele, az ebből fakadó eltérő anyagi lehetőségek illetve érdekek, de akár a lakóközösséget erodáló korábbi konfliktusok is. A ComAct arra a felismerésre támaszkodik, hogy a lakóközösségi dinamikák kezelésével és közösségépítéssel olyan házakat is be lehet vonni nagyszabású felújítási programokba, amik eddig kimaradtak ezekből.

A projekt során mind az öt országban pilot programok indulnak konkrét társasházak felújítására. A Városkutatás Kft. a III. kerülettel és helyi civilekkel együttműködve óbudai épületek úgynevezett mély felújításán (deep renovation) fog dolgozni. Célunk, hogy megtaláljuk azt a komplex technikai-pénzügyi-közösségi megoldást, amely alacsonyabb jövedelmű háztartások számára is elérhetővé teszi az ilyen beavatkozásokat. Szakítani akarunk azzal a megközelítéssel, amely a mély felújítást egyfajta luxusnak tekinti, amellyel csak a magasabb jövedelműeket érdemes célozni. Mi abban hiszünk, hogy az energiaszegénység által érintett vagy fenyegetett közösségek számára is lehetséges és szükséges hozzáférhetővé tenni ilyen átfogó beavatkozásokat.

Nemsokára elkészül a ComAct honlapja is, amelyen folyamatosan követhetik a projekttel kapcsolatos híreket. A téma iránt érdeklődőknek addig is ajánljuk az előző energiaszegénység-témájú projektünk, a REELIH oldalát.

Képek forrása: Budapest Főváros, III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata