Városkutatás Kft.

Innováció és szakpolitika a városkutatásban

You are here: Home / Hírek

Hírek

“Ha egy rendszer időben lépne, talán nem halmozódnának fel ekkora adósságok” – Somogyi Eszter az Abcúgon

“Nemcsak kicsiszolni, hanem a mélyére nyúlni” címmel jelent meg Szurovecz Illés írása az Abcúgon a nyolcadik kerületi Magdolna-projektről, a legsikeresebbnek tekinthető hazai komplex szociális városrehabilitációról. Bár a beavatkozások célja a környék minőségének javítása mellett az eredeti lakónépesség helyben tartása volt, az olykor ellentmondásos folyamatok miatt hamarosan mégis megindult a lakosságcsere – “az önkormányzat az egyik oldalon segítette a szegényeket, a másik oldalon viszont keményen odalépett nekik”, írja Szurovecz, aki többek közt Somogyi Esztert, a Városkutatás szakértőjét is megszólaltatja.

Mit veszítünk a lakástakarékpénztárak támogatásának megvonásával?

“A kormány, parlamenti kétharmados többségét felhasználva, két nap alatt felszámolta a több mint 20 éve működő lakástakarékpénztári konstrukciót. Én magam soha nem voltam lelkes híve ennek a támogatási formának, mert azt gondoltam, hogy alapvetően azokat segíti, akiknek vannak megtakarításaik (háztartásfelvételek szerint ez nem több, mint a háztartásoknak 40%-a), és nem feltétlenül járul hozzá a lakáshelyzet javításához (nem vezet lakásberuházáshoz, avagy „luxus”: egy normális lakáspolitika által nem támogatandó lakásfogyasztást támogat). Egy 20 évvel ezelőtt írt rövid írásban azt is veszélynek láttam, hogy a lakástakarékpénztári konstrukció bebetonozódik, azaz ehhez a támogatási formához erős intézményi és lakossági érdekek fognak kötődni. Ez utóbbiban mélyen tévedtem! A kormány minden habozás nélkül megszüntette a lakástakarékok támogatását, de miért?

Erre a kérdésre nem fogom tudni megadni a választ, az azonban biztos, hogy a kormányzatot nem lakáspolitikai megfontolások vezették (ha igen, akkor ezt nagyon sikeresen titkolják). Pedig szép számban fel lehet sorolni azokat a lakáspolitikai okokat, amelyek már régóta indokolták volna az LTP-k szabályozásának felülvizsgálatát.”

Hegedüs József cikke a Mérce híroldalon összefoglalja a lakástakarékpénztári konstrukció történetét és népszerűségének okait, elemzi a konstrukció visszásságait és összefonódását a hazai lakásfinanszírozás sajátosságaival, és megpróbál választ találni az addigi bőkezű támogatás hirtelen jött felszámolás okaira is.

 

Agglomeráció, fejlesztés és jövőkép: Gerőházi Éva a Népszavának

A nepszava.hu október 2-án tett közzé alapos elemzést az agglomerációs fejlesztések kérdésköréről, ezen belül pedig a városkörnyéki önkormányzati együttműködések szerepéről, elsősorban a közel 3 milliós lakosságú budapesti városi és agglomerációs térség fejlesztési kihívásaira reflektálva. Az európai jó példákkal, mintaértékű várostérségi fejlesztési együttműködésekkel kapcsolatban a lap Gerőházi Évát, a Városkutatás szakértőjét szólaltatta meg,  aki válaszaiban a Barcelonai Várostérség Önkormányzata megbízásából végzett tavalyi kutatás tanulságait foglalta össze. A Városkutatás munkatársai a kutatás során arra keresték a választ, hogyan lehet kapcsolatot építeni egy nagyobb várostérséggel, ugyanakkor megújítani a már bekerült települések kötődését is. Jó példákat kerestek a civil szervezetekkel, vállalkozásokkal való kapcsolattartásra, az agglomerációs területek fejlesztési terveinek jobb összehangolására is.

A 2017-es kutatás során a Városkutatás munkatársai öt európai városrégiós együttműködést vizsgáltak meg, ezek Amszterdam, Koppenhága, Manchester, Stuttgart és Zürich voltak. A Népszava októberi cikkének aktualitását a nyári agglomerációs törvény adta.

FEANTSA kutatói konferencia Budapesten (2018)

Szeptember 21-én Budapesten zajlott le a a FEANTSA 13. éves kutatói konferenciája, melynek kiemelt témája a hajléktalan emberek gazdasági és társadalmi integrációja volt. Az esemény szervezői a FEANTSA – a hajléktalan emberekkel dolgozó szervezetek európai ernyőszervezete  – mellett a budapesti Menhely Alapítvány és a Városkutatás Kft volt – ez utóbbi részről külön köszönet illeti Teller Nórát, a Városkutatás szakértőjét és a European Journal of Homelessness – a hajléktalansággal foglalkozó európai szakfolyóirat – szerkesztőségi tagját.

A konferencia komoly érdeklődésre tartott számot: a 180 résztvevő számos európai és európán kívüli országból érkezett, köztük az Egyesült Államokból, Ausztráliából és Dél-Afrikából is. Jelen voltak egyetemi oktatók és kutatók, valamint kutatóintézetek, civil szervezetek és önkormányzatok munkatársai is. Az eseményt Ian Tilling, a FEANTSA elnöke, valamint Hegedüs József, a Városkutatás ügyvezető igazgatója nyitották meg.

A felszólalók 18 szemináriumon számoltak be munkájukról, kutatásaikról és eredményeikről. A 2. és 10. szeminárium vezetője Teller Nóra, a Városkutatás munkatársa volt, ezek témái a hajléktalanság kutatásának módszertani megközelítései, valamint az Elsőként Lakhatást megközelítés társadalmi és gazdasági előnyei voltak. A 3. szemináriumot Hegedüs József vezette, ennek témája a hajléktalan személyek lakhatási és munkaerőpiaci integrációja volt a Kelet- és Közép-Európai kontextusban. A szemináriumon a Városkutatás által vezetett HomeLab projekt mutatkozott be; az itt szervezett beszélgetés résztvevői a Városkutatás munkatársai mellett a négy Visegrádi országból érkező konzorciumtagok voltak.

Az angol nyelvű részletes program ide kattintva érhető el.

KSH konferencia: középvárosok az európai térstruktúrában

A Központi Statisztikai Hivatal 2018. októberében rendezi meg a Középvárosok az európai területi struktúrában ( „Medium Sized Towns in European Spatial Structure”) című angol nyelvű konferenciáját, amelyen többek közt Tosics Iván, a Városkutatás ügyvezető igazgatója is előad.

Önkormányzatok kényszerpályán – Teller Nóra írása a Mércén

“Az önkormányzatok legfontosabb lakáspolitikai feladata a rászorultak lakhatásának megszervezése – lenne. A vagyongazdálkodási érvek azonban ütközésbe kerülnek a szociális érvekkel: gyakorlatilag politikai kérdéssé válik az, hogy melyik szempontot tudják jobban érvényesíteni a helyi szereplők: a szegények kiszorítását vagy a felkarolását.” Teller Nóra cikke a Mérce portálon áttekinti, hogyan kerültek lakáspolitikai patthelyzetbe az önkormányzatok a rendszerváltást követő időszakban.

Miben élünk? Hegedüs József és Somogyi Eszter írása a KSH kiadványában

A Központi Statisztikai Hivatal közzétette “Miben élünk? A 2015. évi lakásfelmérés részletes eredményei” c. kiadványát, amely hat kutató – köztük Hegedüs József és Somogyi Eszter, a Városkutatás szakértői – elmezését tartalmazza a magyarországi lakáshelyzetről és annak társadalmi hatásairól a KSH 2015. évi részletes lakhatási adatfelvétele alapján. Hegedüs és Somogyi írása – A lakások megfizethetősége és a társadalmi egyenlőtlenségek – arra a hazai lakásszociológiai és lakáspolitikai elemzésekben is egyre nagyobb szerepet kapó kérdésre keresi a választ, hogy hogyan befolyásolják a lakhatás költségei az egyes társadalmi és jövedelmi csoportok megélhetését és lehetőségeit. 

OpenHeritage projektindító találkozó a CEU-n

Elkezdődött az OpenHeritage projekt: a Városkutatás vezetésével zajló Horizon2020-as projekt első konzorciumi találkozójára június 24-26 között került sor. A 16 partnerszervezet több mint 40 képviselője a rendezvény helyszínét biztosító Közép-Európai Egyetem  mellett látogatást tett a projekt egyik kísérleti terepén, a pomázi Üveghegy régészeti feltárásán.

Mobilitási mintázatok a szegregátumokban: Teller Nóra előadása az ENHR konferencián

Teller Nóra a szegregált lakóterületek mobilitási mintázatait vizsgáló kutatása eredményeit az Európai Lakáskutatók Hálózata (European Network of Housing Researchers) Uppsalában (Svédország) szervezett éves konferenciáján mutatta be. A Városkutatás munkatársa azt vizsgálta, hogy a szélesebb strukturális tényezők – a jövedelmi egyenlőtlenségek, a lakáspolitika hiányosságai, a lakáspiacon megjelenő diszkrimináció – hogyan befolyásolják a szegregált lakóterületeken élők lakhatási lehetőségeit és döntéseit. A vizsgálat fókuszában szegregált, döntően romák lakta területek telepfejlesztési  és szakpolitikai mechanizmusok álltak, a kutató ezeket két esettanulmány és kvantitatív vizsgálat alapján mutatta be.

Urban Innovative Action (UIA) pályázatok bírálata lakáspolitika témakörében (2018)

Megbízó: Urban Innovative Action (UIA) Titkárság

Időtartama: 2018. május

Gerőházi Éva, a Városkutatás Kft. kutatója 2018. májusában 26 Urban Innovative Action pályázat stratégiai értékelését végezte el. A pályázatok Európa különböző országaiból érkeztek, és céljuk olyan önkormányzati lakásprojekt megvalósítás volt, amely még nem volt kipróbálva más európai országban. A stratégiai értékelés legfőbb szempontja az Innováció volt, amit nem könnyű elérni, figyelembe véve, hogy a lakásberuházások általában elég költségesek, ezért az új módszerek kipróbálása jelentős kockázattal jár. Talán ez is az oka, hogy a beadott projektek innovációs tartalma nem is elsősorban tejesen új mechanizmusok kialakítására irányult, hanem inkább létező, habár relatíve új megoldások innovatív kombinálására. Az értékelés során az is világossá vált, hogy egy jó pályázathoz egyértelmű célkijelölés és a célok eléréséhez szükséges konzisztens lépések definiálása szükséges, mert ennek hiányában a pályázat csak egy nehezen követhető beavatkozás-halmaz lesz, amelyet az értékelő sem láthat át megfelelően.

Adaptív kulturális örökség: bemutatkozott az OpenHeritage projekt

A Városkutatás munkatársai, Tönkő Andrea és Szemző Hanna május 10-11-én részt vettek a Magyar Nemzeti Múzeumban tartott Adaptív kulturális örökség és közösségek Európában konferencián, ahol bemutatták a júniusban induló OpenHeritage (Nyílt Örökség) projekt fő célkitűzéseit. Az európai uniós Horizon 2020 finanszírozásból megvalósuló projekt 2022-ig tart.

Azu OpenHeritage konzorcium 16 tagok tömörít, köztük egyetemeket és független kutatóintézeteket, civil szervezeteket és kis- és középvállalkozásokat. A Városkutatás Kft. a konzorciumvezető, a projektet Szemző Hanna ügyvezető igazgató koordinálja. A projekt célja, hogy fenntartható szervezeti modellt alakítson ki a közösségi kulturális örökségi értékek megőrzéséhez és hasznosításához. A projekt a kulturális örökségi értékek nyitott definíciójával dolgozik, célja elsősorban a központi, frekventált helyektől távolabb eső, a “hivatalos” örökségi diskurzusban ritkán megjelenő örökségi helyszínek és közösségek megismerése és megerősítése. A konzorcium olyan marginalizált vagy periferikus elhelyezkedésű épületeket és épületegyütteseket, közösségi tereket céloz meg, amelyek távolabb esnek a felkapott városközpontoktól és turisztikai célpontoktól, azonban nagy szimbolikus és gyakorlati jelentőséggel bírnak a helyi és a tágabb közösség szempontjából. Az erős közösségi és befogadó, szociális aspektusai mellett az OpenHeritage projekt erősen épít az erőforrás-integrációra, és kiemelten fontos a kiválasztott örökségi értékek területi beágyazottságának tiszteletben tartása és kiaknázása.

A projekt során tizenhat kiválasztott esetet figyelünk meg részletesen, és partnerszervezeteink hat Kooperatív Örökségi Laborban végeznek jelentős fejlesztéseket a projekt során feltárt összefüggések és szervezeti modell alapján. A konzorcium tíz európai országra terjed ki.

A projektet bemutató nagy felbontású (angol nyelvű) poszter a lenti képre kattintva nyílik meg: