Hírek

Megjelent Gerőházi Éva, Szemző Hanna és Turai Eszter cikksorozatának I. és II. része a társasházak mélyfelújításáról. Az I. cikk a többlakásos épületek energiahatékony korszerűsítésének fontossága mellett érvel, és áttekinti az ilyen beruházások akadályait a mai Magyarországon. https://epiteszforum.hu/tarsashazak-felujitasa-i–a-kulcs-nem-kizarolag-a-tamogatas-hanem-a-kiszamithato-segito-kornyezet

A II. részében a megoldási lehetőségeket foglalják össze a szerzők.  https://epiteszforum.hu/tarsashazak-felujitasa-ii–az-allamnak-nem-csak-az-epuletekbe-a-lakokozossegekbe-is-be-kell-ruhaznia

A Városkutatás Kft. (www.mri.hu), a lakáspolitika és városfejlesztés területén nemzetközileg elismert szakmai műhely, új munkatársat keres kutató munkakörbe! Jelentkezés önéletrajzzal, valamint magyar és angol nyelvű motivációs levéllel november 22-ig a turai@mri.hu címen lehet Turai Eszternél.

Az új munkatárs feladatai:

• Kutatási projektekben, szakpolitikai háttéranyagok és elemzések elkészítésében való közreműködés hazai, illetve Európai Uniós projektekben
• Kvalitatív és kvantitatív elemzések elkészítése, külföldi és magyar nyelvű szakirodalom feldolgozása
• Tanulmányírás magyar és angol nyelven
• Adatgyűjtés, interjúzás, kérdőívezés
• Kísérleti programokban (főleg Európai Uniós pilot projektek) felmerülő változatos feladatok végzése, együttműködés a cég szakmai partnereivel nemzetközi és hazai projektekben
• Új pályázatok írásában és adminisztrációjában való közreműködés
• Egyéb kutatási, szervezési és adminisztratív feladatok

A munkavégzés egy része önállóan, nagyobb része az adott projekten dolgozó munkatársakkal való szoros együttműködésben történik.

Elvárások:

• Legalább MA-szintű felsőfokú végzettség
• Érdeklődés az alábbi területek iránt: városfejlesztés, lakáspolitika, a városokban meghatározó társadalmi egyenlőtlenségek, fenntarthatóság
• Társadalomtudományi kutatásokban szerzett tapasztalat
• Magabiztos angol nyelvtudás szóban és írásban egyaránt
• Csapatmunkára, valamint önálló munkára való képesség

Előnyt jelent:

• Tapasztalat EU-s pályázatok írásával vagy adminisztrációjával kapcsolatban (főleg Research and Innovation programokban, pl. Horizon2020/Horizon Europe)
• Környezetvédelem, klímavédelem, energiahatékonyság stb. területen szerzett tapasztalat
• Egyéb, a munkakör szempontjából releváns munkatapasztalat
• SPSS vagy más statisztikai program ismerete

Pályakezdők és munkaerőpiacra frissen visszatért szülők jelentkezését is várjuk!

Munkavégzés keretei:

• Munkavégzés kezdete: 2022. elejétől megegyezés szerint
• Munkavégzés helye: rugalmas, a cég IX. kerületi irodájából, illetve részben otthonról is végezhető
• 3 hónapos próbaidő, ezt követően egy éves határozott idejű szerződés, amit a rendelkezésre álló pályázati források fényében határozatlan idejűre módosítunk
• Teljes munkaidő
• Bérezés megegyezés szerint

Amit kínálunk:

• A társadalomkutatói szférában versenyképes bér
• Rugalmas munkavégzés és barátságos munkahelyi légkör
• Változatos feladatok, szakmai fejlődési lehetőség, publikálási lehetőségek
• Rálátás az európai és magyar városokban zajló társadalmi és gazdasági folyamatokra, szakpolitikákra. Együttműködés a területen meghatározó szakemberekkel
• Nemzetközi projektekben való részvétel, szakmai utazási lehetőségek

Jelentkezni részletes önéletrajzzal, valamint magyar és angol nyelvű motivációs levéllel lehet Turai Eszternél a turai@mri.hu címen november 22-ig. A pályázatok alapján alkalmas jelöltek közül személyes interjú során választjuk ki jövőbeli munkatársunkat.

A Klubrádióban reggeli személyként Tosics Iván értékelte a főváros elmúlt két éves tevékenységét. Az 50 perces beszélgetés meghallgatható az alábbi linken.

Szeptember 30-án és október 1-én rendezte meg “Metropolitan area formation aspects in transforming countries” című éves konferenciáját a METREX ( The Network of European Metropolitan Regions and Areas ). Tosics Iván, Paul Gerretsen és Charles Landry előtt tartotta az első key note előadást, ami röviden az alábbiakról szólt:

Nincs egy egységes megközelítése a nagyvárosi térség/régiók (metropolitan regions) tervezésének Közép-Kelet Európában. A 45 évig tartó szocialista tervezést felváltó piaci folyamatok, a tervezés gyengülését eredményezték, amivel párhuzamosan az 1990-es években a városkörnyéki kooperáció egyáltalán nem volt központi téma a Közép-Kelet Európai országokban.

Annak ellenére, hogy az országok EU tagként egy közös társadalmi gazdasági keretben működnek 2004 óta, nagyvárosi térségeket/régiókat (metropolitan regions) irányzó fejlesztési kezdeményezések csak egyes országokban, legfőként Lengyelországban jelentek meg. Az EU ezirányú törekvései nem voltak elég erősek ahhoz, hogy általános iránymutatóvá váljanak.

A poszt-szocialista közép-kelet európai országokban a tervezés erősen alárendelt szerepet kap a nemzeti közpolitikákban. Ennek következtében az EU irányelvek, nemzeti politikai érdekek mentén eltérően valósulnak meg : vannak országok, melyek kifejezetten támogatják az nagyvárosi térségek/régiók (metropolitan regions) fejlesztési törekvéseit, míg más országok éppen ellenkezőleg, a városi kormányzatok megerősödésétől tartva korlátozzák ezeket a törekvéseket.

2021. május 13. – 444.hu: A 444. hu alábbi cikke hivatkozza és idézi a Városkutatás Kft. frissen kiadott a kormány törvényjavaslata ellen megfogalmazott Állásfoglalását.

2021. május 14. – Klub rádió: A május 11-én benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban kérdezte a Klub rádió reggeli műsorában Hegedüs Józsefet. A felvétel elérhető az alábbi linken. Az interjú a felvétel kezdetétől a 20:05-ig hallható.

2021. május 14. – Népszava: Hegedüs József a Népszavának is nyilatkozott a törvényjavaslattal kapcsolatban. A cikk itt érhető el.

2021. május 19. – Új Egyenlőség: Hegedüs Józsefet kérdezte az Új Egyenlőség a kormány törvényjavaslatáról ‘Lakásprivatizáció 2.0, de mi lesz a lakhatási egyenlőtlenséggel?’ című piros podcastjában.

2021. május 19. – Magyar Narancs: Hegedüs József nyilatkozott a Magyar Narancsnak is a bérlakás-kiárusításról szóló törvényjavaslatról: ‘Szembemegy mindenfajta igazságossággal’

Sajtóközlemény – 2021. május 14.

A kormány terve, hogy kiárusítsa az önkormányzati bérlakásokat, szétszaggatja a szociális védőhálót. Ez a döntés visszafordíthatatlan károkat fog okozni az egyre mélyülő lakhatási válságban, mert ezzel megszűnik a megfizethető önkormányzati bérlakásállomány. Ezért közösen tiltakozunk a május 11-én benyújtott törvénymódosítás elfogadása ellen.

Az önkormányzati bérlakások rengeteg olyan embernek biztosítanak otthont, akik nem tudnának a piaci áron lakást bérelni: családoknak, akiknek a hajléktalanság elől menekülve ez az egyetlen lehetőségük, alacsony jövedelmű nyugdíjasoknak vagy olyan, akár átlagos jövedelmű fiataloknak, akiket a családjuk nem tud támogatni a lakásszerzésben. Ennek a védőhálónak a megszüntetése a legkiszolgáltatottabbaktól veszi el a lehetőséget a méltó lakhatásra, az önkormányzatokat pedig egy olyan eszköztől fosztja meg, amellyel az emberek legalapvetőbb szükségleteit tudják kielégíteni.

Az önkormányzati lakásállomány az 1990-es évek privatizációs hulláma óta folyamatosan csökken. Jelenleg a mintegy 100 000 önkormányzati lakás 1.000-1.300 milliárd Ft értékű köztulajdont jelent. A törvényjavaslat, amely kötelezővé tenné az önkormányzatoknak, hogy alacsony áron eladják az ingatlanokat, nyílegyenesen a lakhatási válság további elmélyítéséhez vezet. A kiárusított lakásokat a jobb módú, készpénzzel rendelkező vagy hitelképes lakók a piaci ár töredékéért (10,5-30%-áért) fogják megvásárolni. Azoknak a lakóknak viszont, akiknek már a 30-40 ezres bérleti díj kifizetése is nehézséget okoz, sem hitellehetőség, sem készpénz nem áll a rendelkezésükre, így félő, hogy a lakásmaffia újraéledése, a kiszolgáltatott és becsapott lakók otthontalanná válása fogja kísérni az önkormányzati lakások megvásárlását. 

Az önkormányzatoknál csupán a legrosszabb állapotú lakások maradnának, a legrászorulóbb bérlőkkel. Ez az állomány pénzügyi és fenntartási szempontból kezelhetetlenné válna az önkormányzatok számára, így a megmaradó állomány gyors leépülése, és a benne élő családok utcára kerülése következhet. Ezzel a területi szegregáció is tovább fog súlyosbodni, a szociális rászorultság alapján vagy pályázattal elnyerhető önkormányzati lakások hiányában a szegények fokozottan kiszorulnak a városokból és a munkalehetőségekből, tovább nyílik a társadalmi olló. A kikényszerített privatizációval megszűnik a megyeszékhelyek és vidéki városok komplex rehabilitációs fejlesztéseinek lehetősége is, amelyek eddig pótolhatatlan szerepet játszottak a területi egyenlőtlenségi folyamatok mérséklésében.

Ezen túl a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a jelenleg teljesen önkormányzati tulajdonban lévő lakóépületek jövőben értékes fejlesztési területei spekulációs célú ingatlanfejlesztők kezébe kerüljön. Így a legértékesebb fővárosi területek fejlesztésére (amilyen például a fővárosban a Középső és Külső Ferencváros vagy Józsefváros és Angyalföld egyes negyedei) a közszférának és a helyi társadalomnak semmilyen hatása nem lesz. 

Az önkormányzati bérlakásszektor megszüntetése szociális válsággal fenyeget. A megfizethető bérlakásokat nem megszüntetni, hanem bővíteni kell, hiszen a lakhatási válságot, hasonlóan más európai országokhoz, a közösségi lakásszektor bővítése enyhítheti. Érthetetlen, hogy miközben a Magyar Nemzeti Felzárkózási Stratégia tervezete is kiemeli a lakásszektor bővítésének fontosságát, a törvénymódosítás épp ez ellen kíván hatni.

Mindezek miatt tiltakozunk a törvény elfogadása ellen, és felszólítjuk a parlamenti képviselőket, hogy ne szavazzák meg a közvagyon privatizálását lehetővé tevő, a legszegényebb családokat kiszolgáltatott helyzetbe hozó törvényt!

Aláíró szervezetek:

Amnesty International Magyarország

Autonómia Alapítvány

A Város Mindenkié csoport

A Város Mindenkié Pécs csoport

Civil Kollégium Alapítvány

C8 Civilek Józsefvárosért Egyesület

Emberség Erejével Alapítvány

Esély Labor Egyesület

Habitat for Humanity Magyarország

K-Monitor

Kontúr Közhasznú Egyesület

Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület 

Menhely Alapítvány

Nyomtass te is!

Nyugodt Szív a Lakhatásért Közhasznú Alapítvány

Ökotárs Alapítvány

Önállóan lakni – közösségben élni csoport

Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont

Polgár Alapítvány az Esélyekért

SZÁD- Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete

Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete (SZMME)

Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)

Utcajogász Egyesület

Utcáról Lakásba! Egyesület

Városkutatás Kft.

Az ESPON honlapjára a napokban került fel egy tanulmány az ipar városkörnyéki dimenzióiról, amelyet a Városkutatás Kft. a Politechnico Milano, a WIFO – Austrian Institute of Economic Research, és a belga székhelyű Latitude szervezetekkel közösen készített.

A kutatás fő kérdése az ipar szerepe az európai várostérségekben, különös tekintettel a 4. Ipari Forradalom kihívásaira és azon speciális ipari szektorok felismerésére, amelyek egy része kifejezetten helyi igényeket elégít ki, míg mások a várostérség versenyképességét erősítik. A tanulmány erősen koncentál azokra a koordináló mechanizmusokra, amelyek az “optimális iparszerkezet kialakítását” városkörnyéki szinten teszik lehetővé az amúgy területileg erősen megosztott kormányzati rendszerekben.

A tanulmány az általános ipari tendenciákat is vizsgálja (egyre kisebb munkaerőigény és egyre nagyobb hozzáadott érték) a városok és környékük vonatkozásában, különös tekintettel az ipar “kivándorlására” a városközpontokból az agglomerációs területekre. A tanulmány olyan, a közösségi szféra által elvégzendő beavatkozási lehetőségeket is feltár, amelyek lehetővé teszik az ipari tevékenységek racionálisabb megosztását a városközpont és az agglomeráció között, mindezt Berlin, Oslo, Riga, Stuttgart, Torino, Bécs és Varsó példáján. 

A tanulmány egyik fő konklúziója, hogy a különböző profilú ipari tevékenységek megoszlása a városközpontok és agglomerációk közt természetes egy bizonyos mértékig, hiszen a magas ingatlanárak miatt a városközpontokba a magas hozzáadott értéket termelő, míg az agglomerációba a nagyobb földterület igénnyel és közlekedési igénnyel rendelkező iparágak települnek. A probléma abból fakad, ha ez a munkamegosztás mind az áruk mind az emberek tekintetében addicionális közlekedési igényeket generál, és kiüresíti a városközpontokat az ipari tevékenységek szempontjából, és ezzel munkahelyeket és ipari szolgáltatásokat szűntet meg. A közszféra beavatkozása ennek megakadályozása miatt szükséges de nem csak városi, hanem városkörnyéki szinten is, hogy befolyásolja az iparágak optimális területi elhelyezkedését.

A tanulmány a mellékleteivel együtt az alábbi linken található: https://www.espon.eu/mista