Városkutatás Kft.

Innováció és szakpolitika a városkutatásban

You are here: Home / Hírek

Hírek

Az energiarendszerek átalakulása Közép-Kelet Európában (2018-2019)

Kliens: University of Cambridge Institute for Sustainability Leadership

Időtartam: 2018 október-2019 március

A Prince of Wales’s Corporate Leaders Group (amely az University of Cambridge Institute for Sustainability Leadership égisze alatt működik) megbízta a Városkutatást, hogy készítsen rövid tanulmányt (conversation paper) a Közép-Kelet Európában zajló energetikai átalakulásról. A tanulmány az energetikai átalakulás főbb aspektusait tekintette át, és felhívta a figyelmet azokra az üzleti lehetőségekre, amelyeket megnyithat. A dokumentum három, részben összefüggő területet vizsgált: az energia előállításában történő változásokat, az épületek energiahatékony felújítását, illetve a közlekedési rendszer energiahatékony átalakulását. A széles témaválasztás miatt a Városkutatás Kft. kooperált a Mobilissimus Kft-vel, az Energiaklubbal és Ámon Adával az E3G-től, egyéni szakértőként.

A tanulmány hangsúlyozta a 11 kelet-közép-európai EU tagállam közös szocialista örökségét, az alacsonyabb GDP szintet, és az olyan közös jellemzőket, mint pl. a magas lakástulajdonosi arány, alacsonyabb energiatudatosság és a magas árérzékenység. Az elemzés ugyanakkor számos különbséget is kimutatott a tagállamok között: vannak, amelyek komoly eredményeket értek el épület felújítás és közlekedés területén (pl. Cseh Köztársaság), mások a digitális megoldásokban jeleskednek (Észtország), míg vannak, ahol speciális problémák jelentkeznek a magas légszennyezettség és a szénbányászat általi determináltság miatt.

A tanulmány bemutatta, hogy a régióban a megújuló energiák lehetősége a természeti erőforrásokból fakadóan lényegesen nagyobb, mint a valóban kihasznált kapacitás. A különbség oka részben politikai jellegű, amely a jelenlegi státusz quo fenntartásában érdekelt, valamint a magas beruházási költségek is hátráltatják az átalakulást (mind a közszféra mind a magánszféra oldaláról). Az épületek energiahatékony felújításában is hasonlóan nagy potenciál rejlik, különösen, ha figyelembe vesszük az ipari technológiával épült épületek nagy arányát, amely lehetővé teszi standard technikai megoldások alkalmazását. A közlekedés területén megállapítható, hogy a régió tagállamaiban a tömegközlekedésnek jelentős hagyományai vannak, ugyanakkor az alacsonyabb vásárlóerő jelentősen hátráltatja az elektromos autók elterjedését.

A nehézségek ellenére a régióban jelentős potenciál rejlik az energiahatékony átalakulás tekintetében, de ennek a kiaknázásához elsősorban kiszámítható és stabil szabályozási háttérre lenne szükség, amely a térség egyik országában sem adottság.

Az angol nyelvű tanulmány a Prince of Wales CLG honlapján érhető el teljes terjedelmében.

Győr: Egy átformált város (EIB)

Az Európai Beruházási Bank (EIB) megbízta a Városkutatás Kft-t, hogy készítsen egy rövid tanulmányt Győr városfejlődéséről az elmúlt évtizedekben, és az EIB szerepéről a változásokban.

A tanulmány visszautalt Győr ipari múltjára, alapvetően erősségnek kezelve ezt a tényt, ami többek között lehetővé tette, hogy 1994-ben az AUDI letelepedjen a városban. Ugyanakkor a város gazdaságának ez a monofunkcionlitása kiszolgáltatottságot is eredményezhet. Ezt felismerve a város már régóta törekszik a gazdasága diverzifikálására, és jelentős EU forrásokat is felhasznált erre a célra (melyhez a nemzeti társfinanszírozást EIB hitel biztosította). A diverzifikálás egyik zászlóshajója a Széchenyi István Egyetem, a közszféra és a versenyszféra együttműködése, amely a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központban öltött testet, lehetőséget nyújtva egy későbbi Technopolisz vízió megvalósítására. Az uniós források mindemellett nagyban segítették a városi környezet minőségének javítását és a térbeli szegregáció csökkentését.

A tanulmány elérhető az Európai Beruházási Bank honlapján magyar, angol, német és francia nyelven:
https://www.eib.org/en/infocentre/publications/all/city-transformed-gyor.htm

Konferencia: Nagyvárosi kihívások egy komplex világban

Az “Urban Challenges in a Complex World” (Nagyvárosi kihívások egy komplex világban) konferencia 2019. augusztusában Luxemburgban kerül megrendezésre. Tosics Iván, a Városkutatás ügyvezető igazgatója vitaindító beszédet mond az eseményen.

Lakáspolitika: Magyarország rosszabbul teljesít

Erős a lakások iránti kereslet, ám a lakáspiacot a felső 15-20 százalék befektetési döntései mozgatják, a középosztály nagyobb része azonban nem bírja az árversenyt – mondta el a 168 órának Hegedüs József. A hetilap idézi Hegedüs Somogyi Eszterrel és Teller Nórával közösen írt tanulmányát is a TÁRKI nemrég megjelent Társadalmi Ripotjában is.

Konferencia a befogadó városokról – a Városkutatás munkatársai Indiában

A Városkutatás ügyvezető igazgatója, Hegedüs József, és munkatársa, Horváth Vera november 15-16-án részt vettek és előadást tartottak a német nemzetközi együttműködési és fejlesztési társaság, a GIZ (Deutsche Gesellschaft für Internationale Zusammenarbeit) által szervezett “ReImagining Inclusive Cities: Planning, Land, Housing, Infrastructure”  konferencián Csennaiban (India). A rendezvény szervezői a világ minden tájáról hívtak szakértőket Észak- és Latin-Amerikától Európáig és Afrikáig; a kutatók mellett megjelent döntéshozók, civil szervezeti és vállalati vezetők India számos államából, valamint a Dél-ázsiai régió számos környező térségéből érkeztek.

“Ha egy rendszer időben lépne, talán nem halmozódnának fel ekkora adósságok” – Somogyi Eszter az Abcúgon

“Nemcsak kicsiszolni, hanem a mélyére nyúlni” címmel jelent meg Szurovecz Illés írása az Abcúgon a nyolcadik kerületi Magdolna-projektről, a legsikeresebbnek tekinthető hazai komplex szociális városrehabilitációról. Bár a beavatkozások célja a környék minőségének javítása mellett az eredeti lakónépesség helyben tartása volt, az olykor ellentmondásos folyamatok miatt hamarosan mégis megindult a lakosságcsere – “az önkormányzat az egyik oldalon segítette a szegényeket, a másik oldalon viszont keményen odalépett nekik”, írja Szurovecz, aki többek közt Somogyi Esztert, a Városkutatás szakértőjét is megszólaltatja.

Mit veszítünk a lakástakarékpénztárak támogatásának megvonásával?

“A kormány, parlamenti kétharmados többségét felhasználva, két nap alatt felszámolta a több mint 20 éve működő lakástakarékpénztári konstrukciót. Én magam soha nem voltam lelkes híve ennek a támogatási formának, mert azt gondoltam, hogy alapvetően azokat segíti, akiknek vannak megtakarításaik (háztartásfelvételek szerint ez nem több, mint a háztartásoknak 40%-a), és nem feltétlenül járul hozzá a lakáshelyzet javításához (nem vezet lakásberuházáshoz, avagy „luxus”: egy normális lakáspolitika által nem támogatandó lakásfogyasztást támogat). Egy 20 évvel ezelőtt írt rövid írásban azt is veszélynek láttam, hogy a lakástakarékpénztári konstrukció bebetonozódik, azaz ehhez a támogatási formához erős intézményi és lakossági érdekek fognak kötődni. Ez utóbbiban mélyen tévedtem! A kormány minden habozás nélkül megszüntette a lakástakarékok támogatását, de miért?

Erre a kérdésre nem fogom tudni megadni a választ, az azonban biztos, hogy a kormányzatot nem lakáspolitikai megfontolások vezették (ha igen, akkor ezt nagyon sikeresen titkolják). Pedig szép számban fel lehet sorolni azokat a lakáspolitikai okokat, amelyek már régóta indokolták volna az LTP-k szabályozásának felülvizsgálatát.”

Hegedüs József cikke a Mérce híroldalon összefoglalja a lakástakarékpénztári konstrukció történetét és népszerűségének okait, elemzi a konstrukció visszásságait és összefonódását a hazai lakásfinanszírozás sajátosságaival, és megpróbál választ találni az addigi bőkezű támogatás hirtelen jött felszámolás okaira is.

 

Agglomeráció, fejlesztés és jövőkép: Gerőházi Éva a Népszavának

A nepszava.hu október 2-án tett közzé alapos elemzést az agglomerációs fejlesztések kérdésköréről, ezen belül pedig a városkörnyéki önkormányzati együttműködések szerepéről, elsősorban a közel 3 milliós lakosságú budapesti városi és agglomerációs térség fejlesztési kihívásaira reflektálva. Az európai jó példákkal, mintaértékű várostérségi fejlesztési együttműködésekkel kapcsolatban a lap Gerőházi Évát, a Városkutatás szakértőjét szólaltatta meg,  aki válaszaiban a Barcelonai Várostérség Önkormányzata megbízásából végzett tavalyi kutatás tanulságait foglalta össze. A Városkutatás munkatársai a kutatás során arra keresték a választ, hogyan lehet kapcsolatot építeni egy nagyobb várostérséggel, ugyanakkor megújítani a már bekerült települések kötődését is. Jó példákat kerestek a civil szervezetekkel, vállalkozásokkal való kapcsolattartásra, az agglomerációs területek fejlesztési terveinek jobb összehangolására is.

A 2017-es kutatás során a Városkutatás munkatársai öt európai városrégiós együttműködést vizsgáltak meg, ezek Amszterdam, Koppenhága, Manchester, Stuttgart és Zürich voltak. A Népszava októberi cikkének aktualitását a nyári agglomerációs törvény adta.

FEANTSA kutatói konferencia Budapesten (2018)

Szeptember 21-én Budapesten zajlott le a a FEANTSA 13. éves kutatói konferenciája, melynek kiemelt témája a hajléktalan emberek gazdasági és társadalmi integrációja volt. Az esemény szervezői a FEANTSA – a hajléktalan emberekkel dolgozó szervezetek európai ernyőszervezete  – mellett a budapesti Menhely Alapítvány és a Városkutatás Kft volt – ez utóbbi részről külön köszönet illeti Teller Nórát, a Városkutatás szakértőjét és a European Journal of Homelessness – a hajléktalansággal foglalkozó európai szakfolyóirat – szerkesztőségi tagját.

A konferencia komoly érdeklődésre tartott számot: a 180 résztvevő számos európai és európán kívüli országból érkezett, köztük az Egyesült Államokból, Ausztráliából és Dél-Afrikából is. Jelen voltak egyetemi oktatók és kutatók, valamint kutatóintézetek, civil szervezetek és önkormányzatok munkatársai is. Az eseményt Ian Tilling, a FEANTSA elnöke, valamint Hegedüs József, a Városkutatás ügyvezető igazgatója nyitották meg.

A felszólalók 18 szemináriumon számoltak be munkájukról, kutatásaikról és eredményeikről. A 2. és 10. szeminárium vezetője Teller Nóra, a Városkutatás munkatársa volt, ezek témái a hajléktalanság kutatásának módszertani megközelítései, valamint az Elsőként Lakhatást megközelítés társadalmi és gazdasági előnyei voltak. A 3. szemináriumot Hegedüs József vezette, ennek témája a hajléktalan személyek lakhatási és munkaerőpiaci integrációja volt a Kelet- és Közép-Európai kontextusban. A szemináriumon a Városkutatás által vezetett HomeLab projekt mutatkozott be; az itt szervezett beszélgetés résztvevői a Városkutatás munkatársai mellett a négy Visegrádi országból érkező konzorciumtagok voltak.

Az angol nyelvű részletes program ide kattintva érhető el.

KSH konferencia: középvárosok az európai térstruktúrában

A Központi Statisztikai Hivatal 2018. októberében rendezi meg a Középvárosok az európai területi struktúrában ( „Medium Sized Towns in European Spatial Structure”) című angol nyelvű konferenciáját, amelyen többek közt Tosics Iván, a Városkutatás ügyvezető igazgatója is előad.