“Dugódíjnak semmiképpen nem, legfeljebb használati díjnak lehet nevezni a Budapest-matricát” – Ekés András a hirado.hu-nak és Világgazdaságnak, Gertheis Antal pedig a Fókusznak nyilatkozott a formálódó dugódíj-koncepciókról.
Világ- és Európa szerte több városban alkalmaznak útdíjat, általában a torlódások csökkentése, az időveszteség minimalizálása, a környezetvédelem – főként a levegőminőség javítása – érdekében. A díj emellett plusz bevételt is jelent a városnak. Oslo a közlekedéssel kapcsolatos fejlesztések finanszírozására alkalmazza a díjat 1990 óta, Londonban és Stockholmban a forgalomcsökkentés a cél, Milánó a környezetszennyezés visszaszorítását tartja elsődlegesnek a gépjárműforgalom mérséklésével – mutatott rá a Városkutatás Kft. 2009-ben készített tanulmányában. Ekés András, a Városkutatás Kft. ügyvezetője a hirado.hu-nak elmondta: a tanulmányban különböző megközelítésű forgalomszabályozó rendszereket vizsgáltak, melyek valamilyen módon a városi forgalmat próbálják befolyásolni. Egyrészt léteznek egyes nagyvárosokban területi alapú védett övezetek. Ezt úgy kell elképzelni – magyarázta Ekés András -, mint például a Margitszigetet, vagy a Budai Várat, ahová csak azok hajthatnak be, akik erre engedéllyel rendelkeznek.
Dugódíj egyelőre csak néhány európai nagyvárosban – Londonban, Milánóban és Stockholmban – van, miközben szükség lenne hasonló szabályozás bevezetésére a túlzsúfolt Párizsban, Varsóban és Bukarestben is. A londoni belvárosban a dugódíj harmadával csökkentette a gépkocsiforgalmat. Budapest a négyes metróhoz kapott uniós támogatás fejében vállalt kötelezettséget a bevezetésére. Gertheis Antal, a Városkutatás szakértője az RTL-Klubnak elmondta: egy átalánydíj-jellegű, viszonylag alacsony összegű tarifa a forgalom érdemi szabályozására nem alkalmas, a jelenleg tervezett Budapest-matrica ötlete inkább csak az uniós kötelezettség kipipálására szolgálna. A valódi dugódíjnak ugyanis valós döntés elé kell állítania az autótulajdonosokat. A teljes cikk és riport az RTL Klub honlapján elérhető.
“A szakértők szerint az autósok lenyelnék, és valamennyi bevételt is hozna a fővárosnak, és egyben kipipálható lenne a dugódíj bevezetésével kapcsolatos brüsszeli elvárás, vagyis így lesz is dugódíj, meg nem is” – nyilatkozta Ekés András a Világgazdaságnak a tervezett Budapest-matricáról. Az egész városra érvényes éves matrica 5000 forintba, a havi 400-500 forintba kerülne, azaz napi 20 forintról van szó. A részletes szabályozás még nem ismert, azaz nem tudni, hogyan ellenőriznék a matrica meglétét, vagy hogy a Budapestre látogató vidéki autósoknak is havi matricát kell-e váltania. Budapest kötelezettséget vállalt a dugódíj bevezetésére, a jelenlegi elképzelések alapján azonban nem valószínű, hogy a konstrukció képes lesz érdemben csökkenteni a torlódásokat a belvárosban és a bevezető szakaszokon – kérdéses tehát, hogy az elképzelést Brüsszel támogatni fogja-e. A teljes cikk a Világgazdaság honlapján olvasható.