World Habitat megbízásából a CEE országokban innovatív, lakhatás vezérelt beavatkozások megvalósíthatósági tanulmányán fogunk dolgozni a Budapest Institut-tal közösen.
Ezen a linken olvasható bővebben a megbízásról.
Innováció és szakpolitika a városkutatásban
World Habitat megbízásából a CEE országokban innovatív, lakhatás vezérelt beavatkozások megvalósíthatósági tanulmányán fogunk dolgozni a Budapest Institut-tal közösen.
Ezen a linken olvasható bővebben a megbízásról.
A ComAct projektünk keretében új, angol nyelvű tanulmányt publikáltunk a Buildings Performance Institute Europe-pal közösen Overview report on the energy poverty concept – Energy poverty in the privately-owned, multi-family environment címmel. A tanulmány az energiaszegénység különböző megközelítéseit és jelenlegi Európai helyzetét tekinti át. Kiemelt figyelmet fordítottunk a kelet-közép és dél-kelet európai régiókra, azon belül pedig öt országot – Bulgáriát, Észak-Macedóniát, Litvániát, Magyarországot és Ukrajnát – elemeztünk mélyebben. A tanulmány rámutat, hogy önmagában egy indikátor se tudja az energiaszegénység összes lényeges aspektusát megragadni, ráadásul különböző mérőszámok eltérő célcsoportokat adnak ki. Ezért több mérőszám együttes alkalmazását javasoljuk, figyelembe véve azt is, hogy az energiaszegénység kezelése sosem tisztán szakmai kérdés, hanem politikai döntések függvénye is. A poszt-szocialista és poszt-szovjet térség elemzésének egyik fontos tanulsága, hogy ezekben az országokban az energiaszektor privatizációja és liberalizációja, az alacsony bérek és a szegény lakosság körében is általános lakástulajdonlás sajátos problémákat eredményez az energiaszegénység elleni küzdelemben. A tanulmány kiemeli továbbá az olyan, energiaszegényeket célzó támogatási rendszerek hiányát, amelyek a legfenntarthatóbb energetikai megoldásra, a mélyfelújításra irányulnak. Értékelésünk szerint azok a beavatkozások a leghatékonyabbak, amelyek egyaránt tartalmaznak komplex épületfelújítást, energetikai felmérést, és a háztartások tudatosságát növelő tájékoztató intézkedéseket.
A tanulmány letölthető a ComAct honlapjáról.
A 2010 utáni kormányzati lakáspolitika (amelynek főbb elemei az ÁFA kedvezmény, a CSOK és a Falusi CSOK) egyoldalúan a magántulajdont és a magasabb jövedelmű, komolyabb megtakarításokkal rendelkező csoportokat részesítette előnyben. A 2015 után kibontakozó lakhatási válságra (a lakásáraknak és magán-piaci lakbéreknek a jövedelmeket többszörösen meghaladó növekedésére) a kormányzatnak nem volt válasza. Ezzel magukra hagyta nemcsak a legszegényebbeket, hanem a közszférában – pl. köznevelésben, egészségügyben, szociális és rendészeti ágazatban – dolgozókat és a komolyabb családi támogatással nem rendelkező fiatalokat is, akik nem képesek megfizetni a piaci lakásárakat és lakbéreket. Ezek a problémák a városi családokat súlyosabban érintették, aminek a felismerése a kormányzaton belül is konfliktusokat váltott ki (közvetett vagy közvetlen bírálatot fogalmazott meg a Magyar Nemzeti Bank és Budapest Fejlesztési Központ is).
A lakhatási válságot, hasonlóan más európai országokhoz, a közösségi lakásszektor bővítése enyhítheti, és ezt a Magyar Nemzeti Felzárkózási Stratégia tervezete is kiemeli. Ma a közösségi lakásszektor egyetlen formáját az 1990-es évek privatizációs hulláma után megmaradt önkormányzati bérlakások jelentik, amelyek a városi lakásállomány 3-5%-át teszik ki.
A törvényjavaslat ennek az 1000-1300 milliárd Ft értékű állománynak a felszámolására tesz javaslatot, ami a városi lakhatási válság további elmélyítéséhez vezetne, mert
Mindezek alapján a megmaradt önkormányzati lakásállomány kötelező privatizációja a lakáshelyzet súlyosbodásához, az egyenlőtlenségek növekedéséhez vezetne. Meg kell akadályozni ennek a politikailag vezérelt, az európai trendekkel és társadalmi igazságossággal homlokegyenest ellentétes törvénynek az elfogadását.
Városkutatás Kft, 2021. május 13.
Tosics Iván volt a reggeli személy a Klubrádióban 2021. május 12-én. Az interjúban Budapest városfejlesztéséről kérdezték Ivánt.
A MOL torony mellbevágó jele annak, ahogyan Budapesttől elveszik a saját területe feletti rendelkezés jogát. A szakemberek egyöntetű ellenkezése ellenére 2017-ben jóváhagyott projekt nem csak Budapest sokak által irigyelt egységes városképét teszi tönkre, hanem ijesztő módon mutatja, mi jöhet még: fejlesztési források már csak a kormánynál vannak, és a lakosság által választott önkormányzat a rozsdaövezet jövőjének és a városfejlesztés alapvető kérdéseinek eldöntéséből is kihagyásra kerül.
A felvétel itt elérhető, az interjú a hanganyag elejétől 20:12-ig tart.
A Városkutatás Kft. Budapest Főváros Önkormányzatával és az Utcáról Lakásba Egyesülettel közösen elindítottak egy European Social Catalyst Fund által finanszírozott programot, aminek célja egy Szociális Lakásügynökség létrehozása.
Kollégánk Somogyi Eszter is nyilatkozott a most indult programról a 444.hu-nak.
“Stoppolnák a kivándorlást Budapestről” címmel megjelenő cikkben nyilatkozott egyik ügyvezető igazgatónk, Hegedüs József a szociális lakásügynökségi modellről.
A cikk a budapesti lakhatási válságot és az arra adott létező és hiányzó intézkedéseket elemzi. Végül bemutatja a Fővárosi Szociális Lakásügynökség modell koncepcióját, ami rászorultsági alapon fog megfizethető lakhatást nyújtani.
https://nepszava.hu/3112932_stoppolnak-a-kivandorlast-budapestrol