
Részletek: https://mrkl.hu/forum-2025/
Innováció és szakpolitika a városkutatásban
🕗 INDULUNK!
9️⃣NAP, 1️⃣5️⃣0️⃣ INTÉZMÉNY, 1️⃣2️⃣0️⃣ ÖNKÉNTES
Mintegy másfél éves nemzetközi előkészítő munka után október 3. és október 11. között– 14 további európai várossal egyidőben – kerül sor a hajléktalan emberek élethelyzetének átfogó felmérésére Budapesten.
Az adatfelvétel során mérjük fel a hajléktalanságban és otthontalanságban élő emberek demográfiai és egészségi helyzete mellett azt is, hogy hogyan látják az érintettek a jelenlegi helyzetük megváltozásának a lehetőségeit, és mit tudnak ők és szociális segítőik tenni a változás érdekében.
A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI), Menhely Alapítvány és Budapest Városháza közös adatfelvételéről a https://mri.hu/2024okt3-adatfelvetel/ honlapon olvashatók friss hírek.
2024 augusztus 27-én Szemző Hanna és Gerőházi Éva a lakáskutatók éves konferenciáján (ENHR) Delftben előadást tartott egy reprezentatív lakossági felmérés eredményeiről, amely a Budapest Cares projekt keretein belül került lebonyolításra.
A budapesti lakástulajdonosok körében, 2023 október/novemberben, személyes megkereséssel történő felmérés alapvetően a lakások és lakóépületek felújításával kapcsolatos attitűdökről kívánt információkat gyűjteni. A kérdések közt szerepeltek a lakások/épületek fizikai állapotára, az energiaköltségekre, a felújítási tervekre, a felújítások finanszírozására, és a felújítások megkezdéséhez szükséges szakmai támogatásra vonatkozók. Az eredmények némileg sokkolták az elemzőket: a megkérdezettek 70-80%-a nemcsak, hogy nem tervez felújítást a következő 5 évben, de nem is tartja fontosnak (pénztől függetlenül), hogy energiahatékony beruházás történjen az ingatlanán. A társasházakban lakó tulajdonosok 85% nem is kíván a többlakásos épületek közös tulajdonrészeinek energiahatékony felújításhoz pénzügyileg is hozzájárulni.
A számok mögötti okok két nagy csoportba sorolhatók:
A felmérés a két éves (2022-2023) inflációs periódus végén készült, ugyanakkor a “rezsicsökkentés csökkentése” a budapesti társasházban lakóknak csak egy kis töredékét érintette. Tehát a tulajdonosok úgy érezhették, hogy míg az energiköltségek nem, addig minden más költség drasztikusan emelkedett, tehát az energiahatékonyság témája leértékelődött. Mindez a közszféra számára komoly jelzésekkel szolgálhat: van tere a pénzügyi támogatásoknak, de van tere az energiahatékonysággal kapcsolatos ismeretterjesztésnek is.
A tanulmány angol nyelven itt olvasható.
World Habitat megbízásából a CEE országokban innovatív, lakhatás vezérelt beavatkozások megvalósíthatósági tanulmányán fogunk dolgozni a Budapest Institut-tal közösen.
Ezen a linken olvasható bővebben a megbízásról.
A ComAct projektünk keretében új, angol nyelvű tanulmányt publikáltunk a Buildings Performance Institute Europe-pal közösen Overview report on the energy poverty concept – Energy poverty in the privately-owned, multi-family environment címmel. A tanulmány az energiaszegénység különböző megközelítéseit és jelenlegi Európai helyzetét tekinti át. Kiemelt figyelmet fordítottunk a kelet-közép és dél-kelet európai régiókra, azon belül pedig öt országot – Bulgáriát, Észak-Macedóniát, Litvániát, Magyarországot és Ukrajnát – elemeztünk mélyebben. A tanulmány rámutat, hogy önmagában egy indikátor se tudja az energiaszegénység összes lényeges aspektusát megragadni, ráadásul különböző mérőszámok eltérő célcsoportokat adnak ki. Ezért több mérőszám együttes alkalmazását javasoljuk, figyelembe véve azt is, hogy az energiaszegénység kezelése sosem tisztán szakmai kérdés, hanem politikai döntések függvénye is. A poszt-szocialista és poszt-szovjet térség elemzésének egyik fontos tanulsága, hogy ezekben az országokban az energiaszektor privatizációja és liberalizációja, az alacsony bérek és a szegény lakosság körében is általános lakástulajdonlás sajátos problémákat eredményez az energiaszegénység elleni küzdelemben. A tanulmány kiemeli továbbá az olyan, energiaszegényeket célzó támogatási rendszerek hiányát, amelyek a legfenntarthatóbb energetikai megoldásra, a mélyfelújításra irányulnak. Értékelésünk szerint azok a beavatkozások a leghatékonyabbak, amelyek egyaránt tartalmaznak komplex épületfelújítást, energetikai felmérést, és a háztartások tudatosságát növelő tájékoztató intézkedéseket.
A tanulmány letölthető a ComAct honlapjáról.
A 2010 utáni kormányzati lakáspolitika (amelynek főbb elemei az ÁFA kedvezmény, a CSOK és a Falusi CSOK) egyoldalúan a magántulajdont és a magasabb jövedelmű, komolyabb megtakarításokkal rendelkező csoportokat részesítette előnyben. A 2015 után kibontakozó lakhatási válságra (a lakásáraknak és magán-piaci lakbéreknek a jövedelmeket többszörösen meghaladó növekedésére) a kormányzatnak nem volt válasza. Ezzel magukra hagyta nemcsak a legszegényebbeket, hanem a közszférában – pl. köznevelésben, egészségügyben, szociális és rendészeti ágazatban – dolgozókat és a komolyabb családi támogatással nem rendelkező fiatalokat is, akik nem képesek megfizetni a piaci lakásárakat és lakbéreket. Ezek a problémák a városi családokat súlyosabban érintették, aminek a felismerése a kormányzaton belül is konfliktusokat váltott ki (közvetett vagy közvetlen bírálatot fogalmazott meg a Magyar Nemzeti Bank és Budapest Fejlesztési Központ is).
A lakhatási válságot, hasonlóan más európai országokhoz, a közösségi lakásszektor bővítése enyhítheti, és ezt a Magyar Nemzeti Felzárkózási Stratégia tervezete is kiemeli. Ma a közösségi lakásszektor egyetlen formáját az 1990-es évek privatizációs hulláma után megmaradt önkormányzati bérlakások jelentik, amelyek a városi lakásállomány 3-5%-át teszik ki.
A törvényjavaslat ennek az 1000-1300 milliárd Ft értékű állománynak a felszámolására tesz javaslatot, ami a városi lakhatási válság további elmélyítéséhez vezetne, mert
Mindezek alapján a megmaradt önkormányzati lakásállomány kötelező privatizációja a lakáshelyzet súlyosbodásához, az egyenlőtlenségek növekedéséhez vezetne. Meg kell akadályozni ennek a politikailag vezérelt, az európai trendekkel és társadalmi igazságossággal homlokegyenest ellentétes törvénynek az elfogadását.
Városkutatás Kft, 2021. május 13.