Uncategorized

🕗 INDULUNK!
9️⃣NAP, 1️⃣5️⃣0️⃣ INTÉZMÉNY, 1️⃣2️⃣0️⃣ ÖNKÉNTES
Mintegy másfél éves nemzetközi előkészítő munka után október 3. és október 11. között– 14 további európai várossal egyidőben – kerül sor a hajléktalan emberek élethelyzetének átfogó felmérésére Budapesten.
Az adatfelvétel során mérjük fel a hajléktalanságban és otthontalanságban élő emberek demográfiai és egészségi helyzete mellett azt is, hogy hogyan látják az érintettek a jelenlegi helyzetük megváltozásának a lehetőségeit, és mit tudnak ők és szociális segítőik tenni a változás érdekében.
A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI), Menhely Alapítvány és Budapest Városháza közös adatfelvételéről a https://mri.hu/2024okt3-adatfelvetel/ honlapon olvashatók friss hírek.

2024 augusztus 27-én Szemző Hanna és Gerőházi Éva a lakáskutatók éves konferenciáján (ENHR) Delftben előadást tartott egy reprezentatív lakossági felmérés eredményeiről, amely a Budapest Cares projekt keretein belül került lebonyolításra.

A budapesti lakástulajdonosok körében, 2023 október/novemberben, személyes megkereséssel történő felmérés alapvetően a lakások és lakóépületek felújításával kapcsolatos attitűdökről kívánt információkat gyűjteni.  A kérdések közt szerepeltek a lakások/épületek fizikai állapotára, az energiaköltségekre, a felújítási tervekre, a felújítások finanszírozására, és a felújítások megkezdéséhez szükséges szakmai támogatásra vonatkozók. Az eredmények némileg sokkolták az elemzőket: a megkérdezettek 70-80%-a nemcsak, hogy nem tervez felújítást a következő 5 évben, de nem is tartja fontosnak (pénztől függetlenül), hogy energiahatékony beruházás történjen az ingatlanán. A társasházakban lakó tulajdonosok 85% nem is kíván a többlakásos épületek közös tulajdonrészeinek energiahatékony felújításhoz pénzügyileg is hozzájárulni.

A számok mögötti okok két nagy csoportba sorolhatók:

1. a társasházban lakók közel fele úgy gondolja, hogy az épülete megfelel a legújabb energetikai sztenderdeknek, vagy legalábbis elég jó ahhoz, hogy ne legyen szükség energiahatékony felújításra (miközben a valóságban maximum a társasházak 2%-a felel meg a jelenlegi elvárásoknak.)
2. A másik fő ok, amely a válaszolók mintegy harmadát fedi le, a kilátástalan anyagi helyzet, amely miatt a kérdezettek még támogatás mellett sem tudják elképzelni, hogy enerigahatékony felújításon goldolkodjanak.

A felmérés a két éves (2022-2023) inflációs periódus végén készült, ugyanakkor a “rezsicsökkentés csökkentése” a budapesti társasházban lakóknak csak egy kis töredékét érintette. Tehát a tulajdonosok úgy érezhették, hogy míg az energiköltségek nem, addig minden más költség drasztikusan emelkedett, tehát az energiahatékonyság témája leértékelődött. Mindez a közszféra számára komoly jelzésekkel szolgálhat: van tere a pénzügyi támogatásoknak, de van tere az energiahatékonysággal kapcsolatos ismeretterjesztésnek is. 

A tanulmány angol nyelven itt olvasható.

A 2010 utáni kormányzati lakáspolitika (amelynek főbb elemei az ÁFA kedvezmény, a CSOK és a Falusi CSOK) egyoldalúan a magántulajdont és a magasabb jövedelmű, komolyabb megtakarításokkal rendelkező csoportokat részesítette előnyben. A 2015 után kibontakozó lakhatási válságra (a lakásáraknak és magán-piaci lakbéreknek a jövedelmeket többszörösen meghaladó növekedésére) a kormányzatnak nem volt válasza. Ezzel magukra hagyta nemcsak a legszegényebbeket, hanem a közszférában – pl. köznevelésben, egészségügyben, szociális és rendészeti ágazatban – dolgozókat és a komolyabb családi támogatással nem rendelkező fiatalokat is, akik nem képesek megfizetni a piaci lakásárakat és lakbéreket. Ezek a problémák a városi családokat súlyosabban érintették, aminek a felismerése a kormányzaton belül is konfliktusokat váltott ki (közvetett vagy közvetlen bírálatot fogalmazott meg a Magyar Nemzeti Bank és Budapest Fejlesztési Központ is). 

A lakhatási válságot, hasonlóan más európai országokhoz, a közösségi lakásszektor bővítése enyhítheti, és ezt a Magyar Nemzeti Felzárkózási Stratégia tervezete is kiemeli. Ma a közösségi lakásszektor egyetlen formáját az 1990-es évek privatizációs hulláma után megmaradt önkormányzati bérlakások jelentik, amelyek a városi lakásállomány 3-5%-át teszik ki. 

A törvényjavaslat ennek az 1000-1300 milliárd Ft értékű állománynak a felszámolására tesz javaslatot, ami a városi lakhatási válság további elmélyítéséhez vezetne, mert

• a legszegényebbeket olyan tulajdonhoz fogja juttatni, amit nem tudnak fenntartani (az önkormányzati lakások 80%-a felújítást igényel), így a hajléktalanok és a marginális élethelyzetbe kényszerülő családok számát növeli;
• a lakásmaffia új táptalajra talál, és még több kisemmizett szegény család kerülhet utcára, ezen kívül teret enged a nagymértékű ingatlanspekulációnak;
• az elmúlt 10-15 évben újonnan épített vagy felújított önkormányzati lakások (melyeknek száma nem több, mint 15 ezer) bérlőit igazságtalanul előnyben részesíti, akik között ott vannak a vagyonosok, akiknek a meggazdagodását ez tovább támogatja (lásd vári lakások, 5. kerület, stb.);
• bünteti a lakhatási problémát komolyan vevő önkormányzatokat, akik fékezték a lakások eladását és saját forrásból (mivel erre központi támogatás nem volt) bővítették lakásállományukat; nekik azt üzeni, hogy a lakhatási válság enyhítésére tett erőfeszítéseknek nincs értelme;
• megszünteti azt a jelenleg is csak korlátozottan létező (évi egy-két ezer) lakáshoz jutási lehetőséget, amit az elköltözés és demográfiai okok miatt megüresedett önkormányzati bérlakások jelentettek; 
• az önkormányzati lakásállomány hiányában nem lesz eszköztár a családok lakásvesztésének megelőzésére, a hátralékok kezelésére, a hajléktalanságból kivezető utak megteremtésére;
• a területi szegregáció – támogatott lakhatási megoldások hiányában – tovább fog súlyosbodni, a szegények fokozottan kiszorulnak a városokból és a munkalehetőségekből.

Mindezek alapján a megmaradt önkormányzati lakásállomány kötelező privatizációja a lakáshelyzet súlyosbodásához, az egyenlőtlenségek növekedéséhez vezetne. Meg kell akadályozni ennek a politikailag vezérelt, az európai trendekkel és társadalmi igazságossággal homlokegyenest ellentétes törvénynek az elfogadását. 

Városkutatás Kft, 2021. május 13.