A Központi Statisztikai Hivatal közzétette “Miben élünk? A 2015. évi lakásfelmérés részletes eredményei” c. kiadványát, amely hat kutató – köztük Hegedüs József és Somogyi Eszter, a Városkutatás szakértői – elmezését tartalmazza a magyarországi lakáshelyzetről és annak társadalmi hatásairól a KSH 2015. évi részletes lakhatási adatfelvétele alapján. Hegedüs és Somogyi írása – A lakások megfizethetősége és a társadalmi egyenlőtlenségek – arra a hazai lakásszociológiai és lakáspolitikai elemzésekben is egyre nagyobb szerepet kapó kérdésre keresi a választ, hogy hogyan befolyásolják a lakhatás költségei az egyes társadalmi és jövedelmi csoportok megélhetését és lehetőségeit.
A megfizethetőséggel kapcsolatban a nemzetközi elemzések gyakran használják a lakásköltség/jövedelem hányados ökölszabályát: ha egy háztartás teljes bevételeinek egy meghatározott hányadosánál nagyobb összeget költ a lakhatására, akkor felmerül a lakásszegénység kockázata. Az elemzők a hányadost az egyéb feltételektől – az adott társadalomban jellemző jövedelem nagyságától vagy a más alapvető fogyasztási cikkek költségszintjétől – függően 20 és 40 százalék közt húzzák meg. Nyilvánvaló, hogy magasabb jövedelmi csoportok esetében a határértéket meghaladó lakáskiadás/jövedelem hányados sem feltétlenül okoz problémát a megélhetésben, ezért egyes megközelítések – pl. az ausztrál “stresszteszt” – a hányadost eleve csak az alacsony jövelműek körében vizsgálják.
A lakások megfizethetősége azonban rendkívül összetett kérdés, amely több tudományterületet is átfed. A jövedelmen és lakáskiadáson túl fontos ugyanis azt is vizsgálni, hogy egy háztartás milyen minőségű lakóhelyet képes fenntartani, az alacsony jövedelem melletti alacsony lakásköltség ugyanis könnyen jelezhet szubstandard lakás vagy a közművekhez való korlátozott hozzáférést. A társadalmi integráció szempontjából pedig lényeges kérdés, hogy a lakáskiadások után megmaradt jövedelem fedezi-e az adott család társadalmilag elfogadott életszínvonalát. A megfizethetőségi probléma társadalmi beágyazottságát elemezve a kutatók három megfizethetőség problématípust különböztetnek meg, amelyet lakás és a település jellege és a háztartás társadalmi-demográfiai jellemzői és státusza alapján is vizsgálnak.
A kiadvány a KSH honlapján keresztül érhető el. Hegedüs és Somogyi írása mellett Horváth Áron és Sáp Zoltán, az ELTINGA kutatói elemzik a lakásfelújítások jellemzőit, a KSH szakértői, Székely Gáborné és Dóra Ilona pedig a gyermekes családok lakásviszonyait és a lakásvásárlás finanszírozását mutatják be.