A 2024-es mérést követően mintegy 140 budapesti és 10 debreceni szervezet vállalta, hogy a KULeuvennel közösen koordinált európai módszertani kutatás keretén belül idén ősszel újra bekapcsolódik – további 34 város, köztük 9 főváros – a nagyszabású és összehangolt adatgyűjtésébe a hajléktalanságban és otthontalanságban élő emberek helyzetéről. A kutatás honlapján és sajtóközleményében olvashatók a friss hírek és részletek.
Kiemelt
A térségben az egyik legrosszabb lakáspolitika a magyar kormányé
A kormányzat a “3 %-os hitellel” 19-re húzott egyet, vagy bejön vagy nem. A nem függő szakértők többsége azt mondja, hogy aligha…. Erről beszélget Hegedüs József a Városkutatás Kft egyik alapítója Kerényi Györggyel a Szabad Európa munkatársával.
Az interjút itt olvashatják:
https://www.szabadeuropa.hu/a/a-tersegben-az-egyik-legrosszabb-lakaspolitika-a-magyar-kormanye-hegedus-jozsef-varoskutatas-kft-/33492100.html
A bűvös hármas: Lakáshitelválságok Magyarországon és az Otthon Start csapdái
Hegedüs József cikke a mai lakásválságot hosszabb történelmi perspektívába helyezi. 1980 óta már két nagy hitelválságot megéltünk, amelyek különböztek abban, hogy a három szereplő (az állam, a hitelfelvevők, és a bakok) hogy egyeztek meg a válság költségeinek megodztásán, de valahogy az alacsony jövedelműek mindig rosszul jártak. Most rohanunk a harmadik válságba, itt sem látszik annak jele, hogy ez másképp lenne…
A teljes cikk a Magyar Narancsban olvasható vagy az alábbi linken:
https://magyarnarancs.hu/publicisztika/a-buvos-harmas-277196
Bérlakások és önkormányzatok feketelistán – új választási lakásprogram
Újra közeledik a választás, és ilyenkor előkerülnek a lakáspolitikai „csodafegyverek”. Az idősebbek talán még emlékeznek a 2000 és 2002 közötti lakástámogatási dömpingre. A most meghirdetett lakáshitel-program (a nyilvánvaló választási célja mellett) ismét rossz irányba tereli a lakásrendszert.A program ugyan rövid távon vonzó lehet sokak számára, hosszabb távon azonban számos kockázatot rejt. A lakáspiaci tapasztalatok és a nemzetközi példák alapján jól látható, hogy:
– Az állami kamattámogatás keresletélénkítő hatása tovább növeli az ingatlanárakat.
– Az ilyen konstrukciók komoly költségvetési terhet jelentenek — igaz, nem rögtön, hanem majd a következő kormányok számára.
– A program regresszív: azok járnak vele jól, akik nagyobb hitelt tudnak felvenni, jellemzően a magasabb jövedelműek. Az alacsonyabb jövedelmű csoportok lakhatási helyzete ezzel nem oldódik meg.
– A program belehajszolja a fiatalokat a tulajdonszerzésbe, holott a fiatal generációk munkaerőpiaci mobilitása és változó élethelyzete miatt inkább rugalmas bérlakásmegoldásokra lenne szükségük.
Nyitni a bérlakások felé?
Ha már mindenképpen költségvetési forrásokat mozgósítunk, érdemes lenne olyan konstrukcióban gondolkodni, amely kedvezményes hitelt kínál önkormányzatoknak és az általuk létrehozott gazdasági társaságoknak bérlakásépítés céljára.
Egy ilyen program esetében:
– Az új bérlakások lakbére a hiteltörlesztéssel lenne arányos, ami a piaci bérleti díjaknál 30–40%-kal alacsonyabb szintet jelentene a városokban.
– Nem kényszerítené az embereket hitelfelvételre, így csökkentené a lakosság eladósodási kockázatát.
– Növelné a lakásépítések számát, hozzájárulva a gazdaság élénkítéséhez.
– Nem lenne regresszív, hiszen a megfizethető lakbérek széles társadalmi rétegek számára biztosítanának biztonságos lakhatást.
– Jobban illeszkedne a fiatal generáció élethelyzetéhez, növelve mobilitásukat és választási lehetőségeiket.
Ilyen programot persze nem lehet előhúzni a fiókból — de érdemes lenne kidolgozni, hogy közelítsünk egy normálisabb lakásrendszer felé, ahol van szociális és megfizethető bérlakás. Ezzel valódi választási lehetőséget kínálhatnánk az embereknek: dönthetnek, hogy kedvezményes hitellel saját lakást vásárolnak, ha akarnak — vagy megfizethető bérlakást választanak, ha az felel meg jobban élethelyzetüknek.
Hegedűs József
közgazdász, szociológus
Elstratolt a hajléktalanmérési módszertani projekt második éve
Immár 21 ország 35 városával dolgozunk 2025-ben azon, hogy közösen kidolgozzuk, majd ezt a módszertant tesztelve bemutassuk, hogyan lehet a legjobban felmérni a hajléktalanságban élő emberek helyzetét. A budapesti és debreceni folyamatokról folyamatosan beszámolunk majd!
A 2024-es felmérés 15 városra vonatkozó eredményeit április 29-én egy webináriumon mutatjuk be.
ReHousIn Policy Lab
Vezethet-e a zöld politika lakhatási egyenlőtlenségekhez? Ezt a kérdést vizsgálja a Városkutatás Kft. által koordinált Horizon Europe ReHousIn projekt 27 európai város példáján keresztül, amelyben vannak nagy metropoliszok, kis és közepes városok. A projekt első éve után kilenc projekt helyszínen, ezek közt Budapesten is, megszervezésre került az első úgynevezett „Policy Lab”. Az eseményen, amelyet a Városkutatás Kft. április 1-én bonyolított le, a lakás és zöldpolitika számos szakmai képviselője jelent meg. (Zöld politika alatt az energiahatékony lakóépület felújítást, a zöldfelület fejlesztést, és a városi szövet besűrítését értjük.) A Városkutatás Kft. kutatóinak indító prezentációja a zöldpolitikák főleg Nyugat-Európa nagyvárosaiban tapasztalt lakásegyenlőtlenségi hatásait mutatta be, mint például a „zöld dzsentrifikáció” vagy az úgynevezett „renoviction”. A magyar workshop felhívta a figyelmet a jelenség számos közép-európai specifikumára. A résztvevők hangsúlyozták, hogy Magyarország esetében a zöldpolitikák elmaradása negatívabb hatást fejthet ki a sérülékeny csoportokra, mint azok negatív externáliái. A régiónk specifikuma a lakások magántulajdonának elsöprő aránya, aminek köszönhetően a lakásmobilitás sokkal alacsonyabb, mint Nyugat-Európában. Így nehezebben detektálhatók a zöldpolitika lakáspiaci hatásai is. A másik oldalról azonban a magyar önkormányzatok a folyamatos forráscsökkenés és a centralizáció, valamint a marginális lakásállomány miatt jóval kevesebb szakpolitika befolyással rendelkeznek a lehetséges negatív lakáspiaci hatások ellensúlyozására.
