Üdv az Olvasónak!
Örömmel indítjuk útjára első Hírlevelünket.
A Városkutatás immáron 37 éve folytat kutatásokat lakáspolitikai, városfejlődési, szociális, környezeti/energetikai és EU politikákkal kapcsolatban itthon és Európa számos városában. A térben és tematikailag is szerteágazó tevékenységünket a Hírlevél remélhetően szélesebb körben is ismertté teszi majd. Olvassátok olyan jó kedvvel, ahogyan mi készítjük!
2026. május
VÁROSFEJLESZTÉS
Bár Kelet-Európa nagyvárosai jelentős EU-s kohéziós forrásokban részesülnek, Budapest a beérkező támogatások nagysága és felhasználása szempontjából is látványos lemaradásban van más regionális fővárosokhoz képest.
A kohéziós politika szerepe és hangsúlyossága kifejezetten aktuális téma a mai magyar politikai környezetben. Az Európai Unió jelentős pénzügyi erőforrásokat fordít a kohéziós politikára – vagyis az elmaradottabb területek felzárkóztatására –, ezek az összegek azonban különböző országokban eltérő mértékben és minőségben jelennek meg a gyakorlatban.
Hogyan, milyen sikerrel tudták a városok felhasználni az uniós kohéziós támogatásokat az elmúlt évtizedben? Erre a kérdésre egy január végén befejeződött, az EU által finanszírozott kutatás kereste a választ. Az ESPON URDICO projekt Budapest vezetésével valósult meg, és további hét város, Firenze, Gent, Prága, Rotterdam, Strasbourg, Valencia és Varsó vettek részt benne partnerként. A kutatási munkát egy, a Városkutatás Kft. vezette európai konzorcium végezte, a Politecnico di Torino, a Valenciai Egyetem és 5 további szakértői csoport részvételével.
A kutatás egyik központi kérdése az volt, hogy hogyan kapcsolódik össze a kohéziós pénzek városi felhasználása és az országok többszintű kormányzási rendszere. Kiderült, hogy számos esetben a nemzeti és a helyi szint közötti kommunikáció akadozik és egyirányú, csak felülről lefelé zajlik. Az egyes tagállamokban eltérő a helyzet, de európai szinten is látható egy centralizációs trend, amely különösen erős Magyarországon. Egy további probléma nálunk a funkcionális területi megközelítés hiánya a tervezés, valamint a programok és a projektek megvalósítása során: a pénzek merev közigazgatási határok szerinti elosztása akadálya a nagyvárosok agglomerációikkal való szoros együttműködésének, együtt tervezésének és közös projektjeinek.
A vizsgálat alapján kimutatható, hogy a nyolc város közül a három kelet-európai főváros – Budapest, Prága és Varsó – kapta a legtöbb EU-s támogatást. Ugyanakkor Budapest a befolyó összegek nagysága és azok felhasználása szempontjából is jelentős hátrányba került a 2021-2027-es programozási időszakban.
A magyar példával ellentétben Olaszország, Lengyelország vagy Franciaország kifejezetten jó példákkal szolgálnak arra, hogyan lehet a kohéziós forrásokat városfejlesztési célokra hatékonyan felhasználni. Mind a jelenleg folyó (2021-2027) pénzügyi ciklusban, mind a helyreállítási pénzek esetében az olasz nagyvárosok megkülönböztetett figyelmet, önálló operatív programot (PON Metro) kaptak, amelyek kialakítása és a pénzek kezelése döntően az ő hatáskörükbe került, ráadásul a városkörnyéket is magába foglaló térbeli szerkezetben.
Ez nagyon jelentős infrastrukturális boomot eredményezett számos olasz nagyvárosban. Hollandiában, ahol Rotterdam irányító hatóságként vesz részt az uniós források kezelésében, jelentősen javult a pénzfelhasználás hatékonysága. De azokban a tagállamokban, ahol csak közreműködő szervezetként (intermediate bodies) kaptak feladatokat a városok (pl. Strasbourg, Prága vagy Varsó esetében), ott is képesek voltak érdemben javítani a programok eredményességén.
A városok bekapcsolódása minden esetben pozitívan hatott a programok szakpolitikai relevanciájára, a különböző szempontok integrációjára és a területfejlesztési eredményekre. Ehhez persze a megfelelő funkcionális területi megközelítésre is szükség van. Varsóban és Prágában, ahol a tágabb, városi, sőt regionális határokat is átlépő integrált területi beruházásokat (ITI) alkalmazó megközelítést alkalmaztak, ez többszörösen pozitív hatásokkal járt, egyszerre kezelve a főváros és a környezetében lévő agglomerációs települések gondjait. Az ilyen funkcionális területi együttműködés lehetőségét a magyar rendszer praktikusan kizárja.
A kutatás végkövetkeztetése szerint a kohéziós politikának továbbra is kiemelt szerepet kell betöltenie az EU-ban, támogatva a városi területek fejlesztését is, ami hatékonyan teszi lehetővé az EU-s célok megvalósítását. Mindez egyben arra is rámutat, hogy szükség van egy erős uniós politikára, amely képes korlátozni a túlzott nemzeti/országos kontrollt a beérkező kohéziós pénzek felett. Ez egy fontos üzenet a 2028-34 közötti Többéves Pénzügyi Keret (Multiannual Financial Framework) folyamatban lévő vitájához kapcsolódva.
MEGFIZETHETŐ LAKHATÁS
A megfizethető lakhatás problémája egyre hangsúlyosabban jelenik meg az európai közpolitikában, ugyanakkor sok országban még mindig nincs egyértelmű definíció arra, hogy mit tekintünk megfizethető lakhatásnak.
Az elmúlt években a közvélemény is egyre többet foglalkozik a megfizethető lakhatással és annak korlátaival. A Városkutatás munkájában ez a téma folyamatosan jelen van – legutóbb a House4All projektet zártuk le ebben a témában. A TU Wien vezetésével lefolytatott kutatás során több kézzelfogható eredmény született.
A projekt keretében készült egy teljes Európára kiterjedő összefoglaló arról, hogy az egyes országokban milyen módon támogatják a megfizethető lakhatást, mely kormányzati szintnek és szektornak van fontos szerepe a lakhatási problémák megoldásában, illetve milyen szabályzók segítenek a probléma megoldásában. Külön érdekessége volt a kutatásnak, hogy utánajárt, létezik-e egységes definíciója a megfizethető lakhatásnak. Az összefoglaló arra is rámutat, hogy sok országban még egyértelmű meghatározás sincs erre a fogalomra.
A projekt keretében elkészült egy interaktív térkép is, amely települési szinten mutatja be, hogy a háztartások jövedelméhez képest hány százalékot tesz ki a lakhatás költsége. Az elemzés egy innovatív módszertanra épült: data scraping segítségével lettek összegyűjtve az elérhető lakáshirdetések árait, amelyeket statisztikai jövedelmi adatokkal lett kombinálva.
A kutatási tevékenység mellett részt veszünk az Európai Beruházási Bank és az Európa Tanács hosszú távú megfizethető lakhatási programjának kidolgozásában is, amelyet a csatlakozni kívánó tagállamokban vezetnének be. A program előkészítése során a magyar tapasztalatok több szempontból is hasznos referenciát jelentenek, ebből látszik, hogy számukra a magyar példa sok esetben kézzelfoghatóbb és hasznosabb, mint a sok szempontból előrébb járó nyugati országok tapasztalata.
A hírek között is megjelent egy újpesti iskola lakássá történő átalakítása. A fenti felsorolt munkáink mellett a European Urban Initiative finanszírozásában megvalósuló AHA – Megfizethető Lakhatást Mindenkinek, jelenleg is folyamatban lévő projekt keretében ilyen helyi szintű beavatkozásokban támogatjuk a Fővárosi Önkormányzatot.
A projekt célja a lakásvesztés megelőzése – például egy jelzőrendszer kialakításával –, amely hosszú távú megoldást kínálhat, az országban elsőként. Más szervezetekkel együttműködve egy átfogó rendszert építünk a lakhatási lehetőségek bővítése érdekében. Ennek részeként jött létre például a Fővárosi Lakhatási Iroda, valamint egy megbízható szobabérleti rendszer is.
Az újpesti iskola átalakítása során az energiahatékonysági szempontokra is kiemelt figyelmet fordítunk. Bízunk benne, hogy amennyiben a projekt pozitív eredménnyel zárul, a jövőben további hasonló átalakítások is elindulhatnak az országban.
Emellett a Lakhatási Koalíció részeként részt vettünk a Lakhatási Minimum megalkotásában is, amelyben más hasonló hazai szervezetekkel együtt javaslatokat tettünk az országgyűlési választásokon induló pártok számára lakhatási reformokra.
ENERGIAHATÉKONYSÁG ÉS LAKÁSPOLITIKA
A klímaváltozásnak napjainkban is negatív következményekkel járó hatásai vannak, melyekre adott válaszok kulcsfontosságúak, és megjelennek az EU klímapolitikájában, pl. az épületfelújításokra vonatkozó előírások és támogatások formájában. Az azonban továbbra is kérdés, hogy ezek az erőfeszítések milyen társadalmi folyamatokkal járnak együtt.
A klímaváltozás elleni uniós politikákban az épületfelújítás kiemelt területként jelenik meg, konkrét célok, szabályozások és támogatási források formájában. A Nexus projekt keretében – amelyben a Városkutatás a Habitat for Humanity magyarországi szervezetével együtt képviseli Magyarországot – azt vizsgáljuk, hogy ezek a források hogyan jutnak el a különböző társadalmi rétegekhez és lakástípusokhoz, valamint a felújítási lehetőségek hogyan kapcsolódnak az energiaszegénységhez.
A kutatás során egyrészt azt elemezzük, kik érintettek leginkább az energiaszegénységben, másrészt pedig azt, hogy hogyan lehet az energiaszegénységi problémákat kezelni energiapolitikai és felújítási eszközökkel. Az Európai Unió számos elvárást fogalmaz meg azzal kapcsolatban, hogy az energiaszegénységet hogyan kell beazonosítani, valamint hogy a felújítási programok során miként kell előnyben részesíteni az érintett háztartásokat. Emellett védeni a sérülékeny fogyasztókat az árhatásoktól és szolgáltatási anomáliáktól. Ezeket az uniós kötelezettségeket a projekt keretében a RAP munkatársai foglalták össze, és tették elérhetővé magyar nyelven is.
A Habitat for Humanity Magyarország és a Városkutatás emellett igyekszik kutatási tapasztalataival hozzájárulni a Nemzeti Épületfelújítási Terv kialakításához, különös tekintettel az energiaszegénységi szempontok érvényesítésére. Ennek kapcsán rámutattunk arra is, hogy Magyarországon a rezsicsökkentés kétségtelenül mérsékelte a potenciális energiaszegénységet a vezetékes energiával ellátott háztartások esetében, ugyanakkor a programból kimaradó lakásállományban – például a rossz állapotú, fafűtéses házakban, különösen a kevésbé urbanizált térségekben – az energiaszegénység koncentrálódik. Ezek a háztartások gyakran a hagyományos támogatási eszközökkel is nehezen érhetők el.
Míg az energiaszegénység leginkább a vidéki, rossz állapotú épületekben koncentrálódik, a városi területek is igénylik az energiahatékony, zöld beruházásokat, de nem mindegy, hogy milyen áron. A Városkutatás által vezetett ReHousIn projekt azt vizsgálja, hogy az Európai Unió által kezdeményezett, de nemzeti és helyi szinten megvalósított zöldpolitikák – például a lakóépület-felújítások, zöldfelületi fejlesztések vagy a lakóterületek sűrítése – milyen hatással lehetnek a lakáspiaci egyenlőtlenségekre.
A projekt első eredményeit a Városkutatás egy policy briefben foglalta össze. A kilenc európai országban és huszonhét városban zajló kutatás rámutat arra, hogy a zöldfejlesztések sok esetben a lakásárak emelkedésén és a beruházási költségek lakókra hárításán keresztül hosszabb távon dzsentrifikációhoz vezethetnek. A magyar esetekben azonban ez a hatás egyelőre mérsékelten érzékelhető. Ennek egyik oka a zöldpolitikai beavatkozások viszonylag korlátozott mértéke, másrészt pedig a magas lakástulajdonosi arány, amely különböző mechanizmusokon keresztül tompíthatja a lakosságcsere intenzitását.
Ez volt tehát a Városkutatás első hírlevele. Mi nagyon lelkesek vagyunk, és mostantól negyedévente tervezünk beszámolni az éppen aktuális projektjeinkről, eredményeinkről.
Minden visszajelzést szívesen fogadunk és köszönjük az érdeklődésedet!