A gazdasági válság és a sok helyütt elhúzódó recesszió leszűkítette az európai városvezetések lehetőségeit a nagy volumenű városrehabilitációs programok terén – innovatív megoldásokkal azonban számos probléma áthidalhatóvá válik, írja az URBACT program honlapján Tosics Iván.
A gazdasági világválság számos közszereplő – köztük városvezetések – eladósodását okozta, így komoly korlátokat emelt a környezeti városrehabilitációs célkitűzések elé. A városi döntéshozók így számos helyen új, innovatív megközelítéseket alkalmaznak, a kihívásokra rugalmasabb környezeti szabályozásokkal reagálnak.
Tosics cikke hollnad és német innovatív gyakorlatokat mutat be. Az első központi témája Észak-Amszterdam régi, funkcióváltó ipari kikötőjének átalakítása: a városrészben művészek egy csoportja elhagyatott hajójavító hangárt alakított át, az átalakított környezeti szabályozás lehetővé tette a lakóházak építését a negyedben, illetve a projektet közt szerepelt egy súlyosan szennyezett terület átmeneti hasznosítása is. A német példák Lipcséből származnak: itt közösségi kertek születnek, a korábbi ipari épületek megnyílnak a közösségi használat számára, a helyi lakosság csoportjai pedig egyre szélesebb, partneri szintű beleszólást nyernek a várostervezés folyamatába. Az URBACT által tanulmányozott projektek filozófiáját Giovanni Caudo római politikus a következőképp foglalta össze: válság idején a helyi önkormányzatoknak rugalmasan kell reagálniuk a felmerülő kihívásokra, egyedül így lesznek képesek arra, hogy újrahasznosítsák alulhasznosított értékeiket és mobilizálják polgáraikat.
A teljes cikk elérhető az URBACT honlapon (angol nyelven).
