Ki engedhet meg magának ma egy lakást? – tette fel a kérdést az Index. A cikk a hazai ingatlanpiaci és lakáspolitikai folyamatok társadalmi hatásait tekinti át a Városkutatás munkatársainak 2018-as Társadalmi Riportban megjelent elemzése alapján.
Hegedüs József, Somogyi Eszter és Teller Nóra “Lakáspiac és lakásindikátorok” címmel megjelent elemzése először a makroszintű lakáspiaci folyamatokat foglalja össze (építések, költözések, árak, tranzakciók stb.) 2003 és 2015 közötti adatok alapján. Nemzetközi kitekintésükben a kutatók az ország gazdasági fejlettsége és a lakosság lakásfogyasztásának színvonala és költségei közötti kapcsolatot vizsgálják az elmúlt másfél évtizedben. Az elemzés kerete az Európai Unió tagállamai: a magyarországi lakásfogyasztás és -színvonal helyzetét az elemzők a Kelet-közép-európai új tagállamok országcsoportjának viszonylatában értelmezik. Végül a 2015 utáni trendeket veszik sorra. Erre az időszakra nem állnak rendelkezésre részletes megbízható adatok országos szinten, a válság utáni kilábalás, majd az azt követő ingatlanpiaci robbanás azonban számos jól látható gazdasági és társadalmi kihívást von maga után, amelyre a szakpolitikai döntéshozatalnak fel kell készülnie.
A lakáspiac 2015 után tért magához: ekkor kezdődött meg a lakásárak, lakbérek visszatérése a válság előtti szintre, majd el is hagyta azt. A szektor egyre vonzóbb befektetési célpont lett, s 2015 után ismét a lakáshitelezés és az eladósodottság vált a gazdaság egyik fő motorjává. Az index cikke közérthető infografikák segítségével mutatja be a fő gazdasági folyamatokat, társadalmi státuszcsoportok szerinti bontásban. Míg a válság utáni kilábalás és fellendülés jó hír, a szerzők a gazdasági folyamatok sokszor kezeletlenül hagyott társadalmi következményeire is figyelmeztetnek. Az utóbbi évek lakáspiaci felfutása ugyanis sok szempontból a 2000-2008 közötti intenzív növekedési időszak ellentmondásait ismétli meg. A lakáshitelezés bővülése azokat az alacsonyabb vagy bizonytalan jövedelmű csoportokat is eléri, akik esetében bizonytalan a törlesztés hosszú távú fenntarthatósága – a kétezres évek ingatlanpiaci felfutása idején éppen ez a folyamat ágyazott meg a gazdasági válságot követő “devizahiteles” krízisnek.