Lakáspolitika

A Városkutatás Kft. munkatársai, Tosics Iván, Müller Olga és Kálmán Judit, február 23-án bemutatták a Nemzeti Fejlesztési Központ – TOP Plusz Irányító Hatóság és a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium munkatársainak a januárban lezárult ESPON URDICO projekt (https://www.espon.eu/projects/urdico-urban-dimension-cohesion-policy-and-other-eu-programmes) eredményeit. Az előadásban elsősorban az érdekes külföldi jó gyakorlatokra tértek ki, mint például az olaszországi nagyvárosi térségeket célzó operatív program (NOP Metro), a külföldi integrált területi beruházások (ITI) működése, a varsói, prágai és strasbourgi városkörnyéki együttműködések, a genti integrált szomszédsági fejlesztési programok és a rotterdami területileg célzott, a város déli részére irányuló fejlesztések. Ezek a példák különösen érdekelték a résztvevőket, hiszen hamarosan Magyarországon is aktuális a következő uniós ciklus tervezése, amiben a már bevált külföldi tapasztalatok segítséget nyújthatnak. Remélhető, hogy a külföldi jó gyakorlatok és a kohéziós alapok magyarországi elosztásával, illetve budapesti felhasználásával kapcsolatos észrevételek segítenek majd a következő EU-s ciklus magyar programjainak előkészítésében.

A lakáskérdés örök, csak a helyzet változik.

„Lakhatási válság” olvassuk immár évek, vagy évtizedek óta nem csak a hazai, de külföldi sajtóban is: Lehetetlen a fiataloknak a saját lakás megteremtése, egyre többen ragadnak a „mama hotel”-ben. „Megfizethető lakhatás”-ra, kiszámítható „bérlakás rendszer”-re van szükség.

De mi is történik valójában? Tényleg rosszabb lett a helyzet, mint korábban volt, vagy csak az ideáink nőttek túl a realitásokon? Nehéz kérdések. Húzzuk egy kissé hátrébb a fókuszt képzeletbeli kameránkon és nézzük meg hogy is néz ki a „lakáskérdés” történelmi perspektívában. Nézhetnék statisztikát, olvashatnák szociográfiákat, elemezhetnénk szakpolitikákat, de mi filmklub lévén azt mondjuk, nézzünk inkább történeteket. Mindenkinek van a kérdésre vonatkozóan saját, vagy családi története. Vannak akik ezt el is mesélték. Nézzük tehát szüleink, nagyszüleink történetét öt legendás rendező elbeszélésében, lássuk a lakásszerzési stratégiákat anno. És beszélgessünk el a téma avatott szakértőivel egy-egy filmklubest keretében.

Időpont: március 10. 19:00
Helyszín: 1094 Budapest, Bokréta utca 15.
Film: Kedves szomszéd (Kézdi-Kovács Zsolt, 1979)
Vendég: Hegedüs József (Metropolitan Research Institute – Városkutatás Kft., ügyvezető)

Részletek a START Filmklub facebook oldalán:
https://www.facebook.com/STARTFilmklub

Esti beszélgetéseinken mindazokat várjuk, akik nyitottan, a nehéz kérdésektől sem visszariadva szeretnének velünk együtt gondolkodni a jövőről. Az alkalmak során a szociális ellátórendszer kihívásait és lehetőségeit más fejezetek szerzőivel közösen vizsgáljuk, több nézőpontot ütköztetve, hogy árnyaltabban gondolhassuk végig a szükséges reformok irányait és fenntarthatóságát.

Időpont: Február 26. 17. 30
Helyszín: H13 Budapest, Horánszky u. 13, 1085

Elfogadta a meghívást Hegedüs József közgazdász (MSC) szociológus (PhD) a Városkutatás Kft. alapító tagja és egyik ügyvezető igazgatója
Moderátor: Ghyczy Gellért

A Városkutatás Kft. (a Politecnico di Torino-val és a University of Valencia-val közösen) vezette ESPON URDICO projekt egyéves intenzív munka után a végéhez ért. A projekt kvantitatív és kvalitatív módszerekkel elemezte és összehasonlította a Kohéziós Politika városi dimenziójának végrehajtását 8 kiválasztott stakeholder városban: Budapesten, Firenzében, Gentben, Prágában, Rotterdamban, Strasbourgban, Valenciában és Varsóban, a 2014–2020-as és a 2021–2027-es programozási időszakban. A projekt azt vizsgálta, hogy ezek a kiválasztott városok hogyan valósítják meg a Kohéziós Politika városi dimenzióját, hogyan használják fel a különböző EU-s forrásokat a fenntartható, inkluzív és reziliens városfejlesztés elősegítésére. A kutatás összehasonlította a különböző kormányzási modelleket, finanszírozási szinergiákat, hosszútávú városfejlesztési stratégiákat és intézményi innovációkat a vizsgált területeken, azzal a céllal, hogy azonosítsa mind a jó gyakorlatokat, mind a kihívásokat, amelyek hozzájárulhatnak egy hatékonyabb, többszintű kormányzás kialakításához, és segíthetnek a következő többéves pénzügyi keret tervezésekor.

A projekt utolsó találkozóját január 13-án tartották Rómában, ezt követte másnap a projekt zárókonferenciájára, „A kohéziós politika városi dimenziójának megértése és megerősítése” címmel. A konferencia előadói között voltak kutatók, a stakeholder városok és önkormányzati szövetségek képviselői, az ESPON EGTC, a Eurocities képviselői, politikai döntéshozók, az Európai Bizottság és az Európai Parlament tagjai is.

A konferencia keynote szekciójában Tosics Iván bemutatta az URDICO projekt legfontosabb eredményeit. Kiemelte, hogy a 2014-2020-as időszak kezdetével bevezetett reformok, új eszközökkel és az uniós források városi célú elkülönítésével a városok kötelező bevonásával erősítették a Kohéziós Politika városi dimenzióját. A partnerség és a szubszidiaritás elve lehetővé tette a városok számára, hogy konkrét szerepek betöltésével vagy az Integrált Területi Beruházás (ITI) eszköz végrehajtásával aktív résztvevőkké váljanak a Kohéziós Politika tervezése és megvalósítása során. A városok értékelték az új lehetőségeket, és számos intézményi újítást vezettek be. Ezeket a pozitív fejleményeket azonban most veszélyezteti a többéves pénzügyi keretről szóló javaslat, amely minden döntéshozatali jogkört nemzeti szintre összpontosítana, és visszavonná az összes olyan kötelező szabályozást, amelyek eddig a Kohéziós Politika sikerét jelentették a városok számára. Kálmán Judit a konferencia „Bizonyítékok és szakpolitikai ajánlások” című szekciójában tartott előadást a magyarországi centralizációs folyamatokról és azok Budapestre gyakorolt hatásairól. Kiemelte, hogy a Magyarországon belüli gazdasági és népességi súlya ellenére Budapest más vizsgált városokhoz képest rendkívül centralizált nemzeti keretek között működik, ami nemcsak az uniós Kohéziós Politika tervezését és végrehajtását, hanem a közigazgatást és a város önkormányzati pénzügyeit is érinti. A központosított környezet, az önkormányzati pénzügyi autonómia visszaszorulása, az EU-s források részleges felfüggesztése, valamint a szolidaritási hozzájárulás rendkívül komoly pénzügyi problémákat okoznak Budapestnek a 2021-2027-es programozási időszakban. A projektanyagok hamarosan nyilvánosan elérhetők lesznek.

Bővebb információ a projektről: https://www.espon.eu/projects/urdico-urban-dimension-cohesion-policy-and-other-eu-programmes

Bővebb információ a zárókonferenciáról: https://www.espon.eu/events/understanding-and-reinforcing-urban-dimension-cohesion-policy

A kormányzat a “3 %-os hitellel” 19-re húzott egyet, vagy bejön vagy nem. A nem függő szakértők többsége azt mondja, hogy aligha…. Erről beszélget Hegedüs József a Városkutatás Kft egyik alapítója Kerényi Györggyel a Szabad Európa munkatársával.

Az interjút itt olvashatják:
https://www.szabadeuropa.hu/a/a-tersegben-az-egyik-legrosszabb-lakaspolitika-a-magyar-kormanye-hegedus-jozsef-varoskutatas-kft-/33492100.html

Hegedüs József cikke a mai lakásválságot hosszabb történelmi perspektívába helyezi. 1980 óta már két nagy hitelválságot megéltünk, amelyek különböztek abban, hogy a három szereplő (az állam, a hitelfelvevők, és a bakok) hogy egyeztek meg a válság költségeinek megodztásán, de valahogy az alacsony jövedelműek mindig rosszul jártak. Most rohanunk a harmadik válságba, itt sem látszik annak jele, hogy ez másképp lenne…

A teljes cikk a Magyar Narancsban olvasható vagy az alábbi linken:
https://magyarnarancs.hu/publicisztika/a-buvos-harmas-277196