Kiemelt

‘Metropolitan Inclusivity in Climate and Digital Transitions” (MICAD) egy Horizon Europe projekt, amely az éghajlati és digitális átmenet keretében a nagyvárosok befogadó tervezésével foglalkozik, kiemelve az érdekeltek sokféle körét: a lakosokat, a közösségeket, a vállalkozásokat és a kormányzati szerveket. A cél annak biztosítása, hogy a tervezési folyamat figyelembe vegye és beépítse a nagyvárosi közösség minden tagjának igényeit, perspektíváit és prioritásait, különösen azokat, akik hagyományosan marginalizáltak vagy alulreprezentáltak.

A projektben öt európai városi terület vesz részt: Barcelona nagyvárosi területe (AMB), Milánó metropolitán városa, Tirana városa, Chisinau városa és a lengyelországi Górnośląsko-Zagłębiowska Metropolia (GZM).

Ezeket az eseteket a tudásszolgáltató partnerek – Metropolis (FR, vezető partner), MRI (HU), UTA (FR), ENoLL (BE), HES-SO (CH), ALDA (FR), Kentyou (FR) és Institut Metropoli (ES) – elemzik.

A Városkutatás vezeti a projekt 2. munkacsomagját, amelynek fő feladata a nagyvárosi kormányzás, a stratégiai nagyvárosi tervezés és az inkluzív megközelítések elemzése. Ezenkívül a Városkutatás fogja vezetni a digitális és éghajlati átmenet során a befogadó nagyvárosi tervezéshez szükséges eszközkészlet prototípusának kidolgozását.  A 3 éves MICAD projekt nyitóülésére 2025. március 12-14-én került sor a moldáviai Chisinauban.

Megérkeztünk az első jelentős mérföldkőhöz! Az elmúlt hónapokban több fontos esemény is lezajlott: 2024 októberében, Kassán megtartottuk a nyitóértekezletet, majd decemberben, Budapesten az innovációs csapat találkozott. Munkacsoportunk az elmúlt hónapokban több fontos feladatot végzett el:

• Elkészítettük a „Monitoring és Értékelési Tervet”, melynek részeként kidolgoztuk az érintett ügyfelek és szakemberek számára készülő kérdőíveket és interjúkat.

• Külön online megbeszéléseket szerveztünk a projektpartnerek számára, hogy az adatgyűjtés elemei a szervezetek egyéni igényeihez illeszkedjenek.

• Az eltérő célcsoportok miatt speciális kérdőívek kidolgozására volt szükség: külön-külön az egyének és a háztartások számára készítettük el a kérdéssort.

• Csapatunk aktívan részt vesz az „Innovációs” és „Kommunikációs” csapat munkájában is.

Részletek a projektről az alábbi linken találhatók: https://mri.hu/solace-cee/

A Budapest CARES projekt keretében 2023 őszén reprezentatív lakossági felmérést végzett a Városkutatás Kft, amelynek eredményeit sajtótájékoztatón mutatta be a Fővárosi Klímaügynökséggel közösen 2024. február 19-én. A Fővárosi Klímaügynökség a Zöld Panel Program alapjait ismertette, a Városkutatás Kft. két munkatársa, Gerőházi Éva és Szemző Hanna pedig az azt megalapozó lakossági felmérés eredményeit.

A 2023 őszén 2009 lakástulajdonos háztartás személyes megkeresésén alapuló reprezentatív felmérés meglehetősen kiábrándító eredményeket hozott: a tulajdonosoknak csak 6-7%-a tervez felújítást a lakásában vagy családi házában, és további 15-24% tartana szükségesnek energiahatékony felújítást, ha lenne forrása. A többlakásos épületek lakástulajdonosainak 36%-a tartana fontosnak energiahatékony felújítást az épületében, tehát 64% számára a téma a pénzügyi lehetőségeitől függetlenül sem fontos. A többlakásos épületekben lakóknak alig tizede fizetne is a közös részek felújításáért. Ennek az elutasító attitűdnek alapvetően két oka van: 1) a tulajdonosok messze felülértékelik az épületük műszaki állapotát, 40%-uk szerint a házuk megfelel az aktuális energetikai előírásoknak. 2) A válaszolók 30%-a pedig azért nem venne részt egy felújításban, mert nem engedheti meg magának. A passzív magatartás mögött az is szerepet játszik, hogy a tulajdonosok tudják, hogy nem számíthatnak érdemi állami/önkormányzati támogatásokra a felújításhoz. Magyarországon jelenleg nincsenek vissza nem térítendő támogatások a többlakásos épületek számára, pedig Budapest lakásaink 84%-a ilyen épületekben van. Ugyanakkor a dél-kelet európai országokban, Bulgáriában, Romániában és Görögországban is évtizedek óta vannak ilyen támogatások, ahogyan azt a Városkutatás Kft. egy, a European Climate Foundationnak 2024-ben készített tanulmányában feltárta. A tanulmány, amely szintén bemutatásra került a sajtótájékoztatón, felhívja a fenntartható, kiszámítható, és az önkormányzatokat erőforrásnak tekintő támogatási rendszerekre a figyelmet. A budapesti lakossági felmérés eredményei angol nyelven itt olvashatók, a kelet-közép európai országok támogatási rendszereiről szóló tanulmány szintén angol nyelven pedig itt található.

Kritikus előadás az integrált városfejlesztési gyakorlatokról Zágrábban, a horvát Urban Forum-on. A horvát városok találkozóját, az első Urban Forum-ot október 1-2 között rendezték meg Zágrábban. A találkozó címe Produktív, Zöld és Igazságos Városfejlődés volt. A bevezető előadást Tosics Iván tartotta, nemzetközi példákkal illusztrálva, mennyire konfliktusosak a konferencia címében szereplő célok. Konkrét példák kerültek bemutatásra arról, hogy a városok fejlesztését az “integrált városfejlődés” címkéje mögé bújtatva legtöbbször egysíkú, növekedés-orientált elképzelések dominálják, amelyek ellentétesek a fenntarthatóság és reziliencia egyre szorítóbb követelményeivel.

Az előadás az alábbi linken érhető el:
https://mri.hu/wp-content/uploads/2025/01/Urban-Forum-Croatia-Ivan-Tosics-241001-Iván-Tosics.pdf

A European Climate Fund finanszírozásában elkészült egy összehasonlító tanulmányunk a bolgár, görög, magyar és román lakóépület felújítási támogatási rendszerről. Mind a négy országban évtizedek óta működnek támogatási rendszerek, amelyeknek döntően az energiahatékonyság áll a fókuszában. A négy megközelítés azonban alapjaiban különböző. A bolgár és a román rendszer alapvetően a többlakásos épületeket állítja a fókuszba, feltételezve, hogy a lakóépületek közösségének sem forrása, sem képessége nincsen egy komplex felújítás végrehajtásához, tehát a támogatási rendszer relatíve kevés közösséget támogat, de azt mind pénzben, mind technikai segítségben maximálisan. A görög rendszerben a támogatás alapvető objektuma a lakás, és az egyéni szintű beavatkozás, amelyhez az állam pénzügyi segítséget ad, jövedelemtől függő mértékben. A magyar rendszer úttörő volt a 2000-es években a nagyvonalú panelprogramon keresztül, majd a lendület megtört, a támogatás fókusza áttevődött a családi házakra, és a jelenlegi Otthonfelújítási Programban keresik a tervezők az egyensúlyt az ellenőrzött felújítási minőség és az adminisztratív végrehajthatóság között. Az összehasonlító elemzés angol nyelven az alábbi linken található:

https://mri.hu/en/wp-content/uploads/sites/2/2025/01/ECF-subsidy-systems-in-Eastern-Europe-for-workshop-%C3%89va-Ger%C5%91h%C3%A1zi.pdf