Szociális lakhatás a válság utáni Magyarországon: újraformálódó lakásrezsim “unortodox” gazdaság- és társadalompolitikai környezetben (“Social Housing in Post-crisis Hungary: A Reshaping of the Housing Regime under ‘Unorthodox’ Economic and Social Policy”) címmel jelent meg Hegedüs József írása a Critical Housing Analysis oldalán.
A 2008-as nagy gazdasági világválságot követően a magyar szakpolitika a “hagyományos” megszorító intézkedések helyett egyfajta “unortodox” gazdaság- és társadalompolitikai irányvonalat kezdett kialakítani. A lakáspolitikát ez kétféleképp érintette: egyfelől erősebb középosztályi támogatást jelentett a romló lakásmegfizethetőség ellensúlyozására, másrészt a legszegényebbek támogatása minimálisra szorult, s célja elsősorban az esetleges politikai feszültségek oldása lett. A döntéshozóknak ezzel a kettős megközelítéssel sikerült bizonyos társadalmi változásokat elérniük, ám nem feltétlenül olyan irányban, mint amit vélhetőleg szándékoztak. A középosztályi támogatásformák leginkább a középosztály felsőbb rétegei számára voltak jól hozzáférhetők, akik azonban ennek hatására nem növelték lényegesen fogyasztásukat (amivel erősebb gazdasági növekedést generálhattak volna). A leginkább rászorulókat támogató merev programok pedig megnehezítették a szegények lakhatási és társadalmi mobilitását. Az elmúlt évek lakáspolitikai döntései arra engednek következtetni, hogy a kétezres években elkövetett rossz döntések könnyen megismétlődhetnek.
Az angol nyelvű cikk teljes szövege szabadon hozzáférhető a Critical Housing analysis weboldalán.