Innováció és szakpolitika a városkutatásban
Erős a lakások iránti kereslet, ám a lakáspiacot a felső 15-20 százalék befektetési döntései mozgatják, a középosztály nagyobb része azonban nem bírja az árversenyt – mondta el a 168 órának Hegedüs József. A hetilap idézi Hegedüs Somogyi Eszterrel és Teller Nórával közösen írt tanulmányát is a TÁRKI nemrég megjelent Társadalmi Ripotjában is.
“A kormány, parlamenti kétharmados többségét felhasználva, két nap alatt felszámolta a több mint 20 éve működő lakástakarékpénztári konstrukciót. Én magam soha nem voltam lelkes híve ennek a támogatási formának, mert azt gondoltam, hogy alapvetően azokat segíti, akiknek vannak megtakarításaik (háztartásfelvételek szerint ez nem több, mint a háztartásoknak 40%-a), és nem feltétlenül járul hozzá a lakáshelyzet javításához (nem vezet lakásberuházáshoz, avagy „luxus”: egy normális lakáspolitika által nem támogatandó lakásfogyasztást támogat). Egy 20 évvel ezelőtt írt rövid írásban azt is veszélynek láttam, hogy a lakástakarékpénztári konstrukció bebetonozódik, azaz ehhez a támogatási formához erős intézményi és lakossági érdekek fognak kötődni. Ez utóbbiban mélyen tévedtem! A kormány minden habozás nélkül megszüntette a lakástakarékok támogatását, de miért?
Erre a kérdésre nem fogom tudni megadni a választ, az azonban biztos, hogy a kormányzatot nem lakáspolitikai megfontolások vezették (ha igen, akkor ezt nagyon sikeresen titkolják). Pedig szép számban fel lehet sorolni azokat a lakáspolitikai okokat, amelyek már régóta indokolták volna az LTP-k szabályozásának felülvizsgálatát.”
Hegedüs József cikke a Mérce híroldalon összefoglalja a lakástakarékpénztári konstrukció történetét és népszerűségének okait, elemzi a konstrukció visszásságait és összefonódását a hazai lakásfinanszírozás sajátosságaival, és megpróbál választ találni az addigi bőkezű támogatás hirtelen jött felszámolás okaira is.
Projekt időtartama: 2016 november 21 – 2018 december 31.
Megrendelő: Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és a Kazah Köztársaság Kormánya
Az elmúlt években a Kazah Köztársaság kormánya elkötelezte magát egy széleskörű gazdasági reformprogram mellett. A reform részét képezi a közüzemi szektorokban (elsősorban a víz- és távhőszolgáltatások terén) a költség-alapú tarifa bevezetése. A projekt célja egy olyan szociális támogatási struktúra kialakítása, mely megóvja a lakosság legrászorultabb rétegét attól, hogy a közműdíjak radikális emelkedéséből származó megnövekedett lakáskiadások miatt súlyos megfizethetőségi problémákkal kelljen szembenézniük. A projekt magában foglalja a jelenlegi szociális támogatási rendszerek elemzését az esetleges hiányosságok feltárása érdekében, illetve feltérképezi a rendszer továbbfejlesztéshez szükséges jogi, intézményi és módszertani változtatásokat. Ezt követően, a projekt keretében kidolgozásra kerül egy szimulációs modell, mely javaslatokat tartalmaz az új támogatási rendszer konkrét elemeire vonatkozóan. A modell bemutatja a különböző támogatási szintek társadalmi és gazdasági hatásait, ezzel segítve a döntéshozókat a céljaikhoz legjobban illeszkedő alternatíva kiválasztásában. A döntéshozók által kiválasztott modell egy kísérleti városban (Kostanay) tesztelésre kerül, s a kísérleti program eredményeinek kielemzése után megtörténik a program finomhangolása. Ezt követően megszületik a végleges törvényjavaslat, mely a döntéshozók elé kerül.
A Városkutatás Kft. kutatója, Gerőházi Éva 2017. november 21-én részt vett egy kerekasztal beszélgetésen Baló György „Magyarul Balóval” című műsorában. A műsor azt a témát járta körül, hogy az energiahatékonyságot eredményező lakóépület-felújítások milyen közvetlen és közvetett hasznokkal és költségekkel járnak.
A résztvevők egyhangúlag egyetértettek Baló György konklúziójával, miszerint azok, akik a leginkább rászorulnának a felújításokra, mert rossz minőségű házakban laknak és jövedelmükhöz képest fűtésszámlájuk rendkívül magas, lesznek legkevésbé képesek profitálni az energiahatékonyságot ösztönző támogatási rendszerekből.
A beszélgetés az RTL Klub honlapján, ide kattintva hallgatható.
2016. december – 2017. szeptember
Megbízó: European Housing Partnership – lakhatási együttműködés a Szlovák Köztársaság Uniós elnöksége alatt
“A megfizethető lakásállomány finanszírozását és bővítését gátoló tényezők európai nagyvárosokban” című kutatásban a Városkutatás munkatársai egy teljes Európai Unióra kiterjedő kutatás új közép- és kelet-európai tagállamokra vonatkozó részét végezték el, illetve koordinálták. A projekt megbízója a “European Housing Partnership” (Európai Lakhatási Partnerség) volt, amelyet az EU soros elnökségét 2016 első illetve második félévében betöltő Hollandia és Szlovák Köztársaság lakhatással foglalkozó minisztériumai szerveztek lakhatással foglalkozó civil és kutató szervezetek, együttműködő nagyvárosi önkormányzatok, illetve Lettország, Luxemburg és Szlovénia releváns minisztériumainak közreműködésével. A kutatás végső célja, hogy informálja és alakítsa az Európai Unió úgynevezett Városfejlesztési Menetrendjét.
A Partnerség fő célkitűzése, hogy szakmai, politikai és jogi segítséget nyújtson a tagállamoknak, illetve az uniós döntéshozóknak a megfizethető lakásállományba történő beruházásokkal kapcsolatban, illetve felderítse, milyen tényezők akadályozzák ezeket a beruházásokat. A régi tagállamokra (EU-15), valamint Máltára és Ciprusra vonatkozóan a Skót Városok Szövetsége végezte el a kutatást, a Glasgow-i Egyetem oktatója, Prof. Kenneth Gibb vezetésével. A Városkutatás munkatársai a kelet-és közép-európai poszt-szocialista országok speciális helyzetét vizsgálták Hegedüs József irányítása alatt. A kutatásban külső (régiós) szakértők is részt vettek: Martin Lux (Cseh Tudományakadémia), Anneli Kährik (Uppsalai Egyetem), Richard Sendi (Szlovén Várostervezési Társaság) és Veronika Reháková (Szlovák Közlekedési és Építési Minisztérium) országos illetve regionális információkkal, helyi programokkal kapcsolatos esettanulmányokkal támogatták a munkát.
