Somogyi Eszter interjút adott – Győri Péter mellett – a Népszavának a magyarországi lakáshelyzetről. Eszter állítja, hogy az elmúlt időszakban jelentősen beszűkültek a megfizethető otthonok elérhetősége, amely az alacsonyabb jövedelmű társadalmi csoportok lakhatását lehetetleníti el. Ez egyrészt következik a lakásárak növekedéséből, ami többek között az infláció és az ezzel járó építőanyag drágulás következménye és a támogatási rendszer sajátosságaiból: ahogy más támogatások esetében is megfigyelhető volt, a CSOK árfelhajtó hatása is hozzájárult a lakásárak növekedéséhez. A tulajdonhoz való jutás ellehetetlenülése mellett az albérletpiac is rendkívül fejletlen és alulszabályozott mind a bérlő, mind a tulajdonos számára. A megfizethető lakások számának és arányának növekedése érdekében Eszter a szociális lakásügynökség modellt, illetve különböző hibrid megoldásokat említ, mint a kollektív tulajdonon alapuló, részben állami támogatással működő lakásszövetkezetek. A helyzet megoldására szakmai szervezetek, köztük a Városkutatás Kft-vel egy húsz pontból álló lakhatási minimum programot dolgozott ki, amelyet az ellenzéki pártok el is fogadtak.
Lakástámogatási rendszerek
Fővárosi Szociális Lakásügynökség kidolgozására irányuló munka indult a Városkutatás Kft. részvételével
A Városkutatás Kft. Budapest Főváros Önkormányzatával és az Utcáról Lakásba Egyesülettel közösen elindítottak egy European Social Catalyst Fund által finanszírozott programot, aminek célja egy Szociális Lakásügynökség létrehozása.
Kollégánk Somogyi Eszter is nyilatkozott a most indult programról a 444.hu-nak.
HomeLab: országos szakmai műhely Budapesten
A Városkutatás és a Budapest Intézet munkatársai egész napos szakmai műhelyt szerveztek a HomeLab projekt keretei közt június 18-án a projekt két magyar megvalósító szervezete, kiterjedt partnerhálózatuk, kutatók és a közszféra szereplőinek részvételével. Az esemény címe “Integrált lakhatási és foglalkoztatási szolgáltatások a Szociális Lakásügynökség modelljében, a biztos lakhatás és foglalkoztatás megteremtése érdekében” volt, 58 résztvevővel.
A rendezvényen képviseltette magát három minisztérium (EMMI, NGM és BM), és más köztisztviselők, például kormányablakok, foglalkoztatási osztályok dolgozói. Széles körben jelen voltak kutatók és a civil szféra tagjai. Miután a Városkutatás dolgozói röviden bemutatták a projektet, majd a két pilot projekt megvalósító beszélt. Kovács Vera, az Utcáról Lakásba Egyesület ügyvezetője, és Lendvai-Frikkel Attila, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat veszprémi tagozatának HomeLab projektkoordinátora is hangsúlyozta, milyen fontos szerepet játszik a helyi önkormányzatokkal való együttműködés. Az integrált segítségnyújtásban elengedhetetlen, hogy a hátrányos helyzetű kedvezményezettek számára megfelelő és megfizethető lakhatást biztosítsanak, enélkül a szociális munka és a munkaerőpiaci integráció nagyon komoly nehézségekbe ütközik. Ez pedig önkormányzati együttműködés nélkül rendkívül nehezen megvalósítható.
A szakmai műhely első paneljának témája a megfizethető lakhatási megoldások és konstrukciók voltak. A második panel a (gyakran sokszorosan) hátrányos helyzetű kedvezményezettek munkaerőpiaci beilleszkedését tárgyalta. Ezen a megvalósítók mellett munkaadók és a közsszféra szereplői is részt vettek. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a munkaadók nyitottsága mennyire fontos a sikeres integrációban. A Pro Veszprém, a veszprémi foglalkoztatási paktum koordinátorának munkatársai elmondták, hogy a magyar foglalkoztatók még inkább elhúzódnak a nehéz helyzetből érkező munkavállalóktól, de fokozatos nyitás is tapasztalható, nem kis részben a sikeres példák nyomán.
Lakáspolitika: Magyarország rosszabbul teljesít
Erős a lakások iránti kereslet, ám a lakáspiacot a felső 15-20 százalék befektetési döntései mozgatják, a középosztály nagyobb része azonban nem bírja az árversenyt – mondta el a 168 órának Hegedüs József. A hetilap idézi Hegedüs Somogyi Eszterrel és Teller Nórával közösen írt tanulmányát is a TÁRKI nemrég megjelent Társadalmi Ripotjában is.
Mit veszítünk a lakástakarékpénztárak támogatásának megvonásával?
“A kormány, parlamenti kétharmados többségét felhasználva, két nap alatt felszámolta a több mint 20 éve működő lakástakarékpénztári konstrukciót. Én magam soha nem voltam lelkes híve ennek a támogatási formának, mert azt gondoltam, hogy alapvetően azokat segíti, akiknek vannak megtakarításaik (háztartásfelvételek szerint ez nem több, mint a háztartásoknak 40%-a), és nem feltétlenül járul hozzá a lakáshelyzet javításához (nem vezet lakásberuházáshoz, avagy „luxus”: egy normális lakáspolitika által nem támogatandó lakásfogyasztást támogat). Egy 20 évvel ezelőtt írt rövid írásban azt is veszélynek láttam, hogy a lakástakarékpénztári konstrukció bebetonozódik, azaz ehhez a támogatási formához erős intézményi és lakossági érdekek fognak kötődni. Ez utóbbiban mélyen tévedtem! A kormány minden habozás nélkül megszüntette a lakástakarékok támogatását, de miért?
Erre a kérdésre nem fogom tudni megadni a választ, az azonban biztos, hogy a kormányzatot nem lakáspolitikai megfontolások vezették (ha igen, akkor ezt nagyon sikeresen titkolják). Pedig szép számban fel lehet sorolni azokat a lakáspolitikai okokat, amelyek már régóta indokolták volna az LTP-k szabályozásának felülvizsgálatát.”
Hegedüs József cikke a Mérce híroldalon összefoglalja a lakástakarékpénztári konstrukció történetét és népszerűségének okait, elemzi a konstrukció visszásságait és összefonódását a hazai lakásfinanszírozás sajátosságaival, és megpróbál választ találni az addigi bőkezű támogatás hirtelen jött felszámolás okaira is.