Erős a lakások iránti kereslet, ám a lakáspiacot a felső 15-20 százalék befektetési döntései mozgatják, a középosztály nagyobb része azonban nem bírja az árversenyt – mondta el a 168 órának Hegedüs József. A hetilap idézi Hegedüs Somogyi Eszterrel és Teller Nórával közösen írt tanulmányát is a TÁRKI nemrég megjelent Társadalmi Ripotjában is. Nő a lakás iránti kereslet, ezzel az építési kedv – az új lakások döntő részét azonban befektetési céllal vásárolják. A fővárosban az új lakások ára közel nyolcszázezer, vidéken is négyszázezer fölötti. A lakáspiacot az elmúlt években a felső 15-20 százalék befektetési döntései mozgatták, akik a lakóingatlant biztonságos befektetésnek ítélik, és az így felpörgő árverseny már nem csak az alacsonyabb, hanem a közepes jövedelmű csoportok számára is komoly kihívást jelent. Így egyre szélesedik az a csoport, amelynek bár biztos jövedelme és stabil lakhatása van, a helyzete mégis labilis.
A hetilap felidézi Hegedüs munkatársaival, Somogyi Eszterrel és Teller Nórával közösen írt tanulmányát is a tavaly év végén megjelent Társadalmi Riportban. A magyarországi népesség a közép- és kelet-európai trendhez hasonlóan elöregedő tendenciát mutat, és európai összehasonlításban alacsony jövedelmű. Viszonylag magas az alacsony jövedelmű, túlzsúfolt lakásokban él, hátralékos, vagy súlyos lakhatási gondokkal küzdők aránya. A lakáspolitikai eszközök pedig nem enyhítenek ezeken a kihívásokon, azok célja ugyanis a felső jövedelmi csoportok megerősítése. A hazai ingatlanpiaci árak elmaradnak nem csak a nyugat-európai szinttől, hanem a visegrádi országok átlagától is – azonban a hazai lakosság jelentős része számára így is elérhetetlenek. A piac egészséges működése mögül hiányzik egy nagyon fontos réteg vásárlóereje: azoké a képzett és aktív fiataloké, akik külföldre mentek.
A teljes cikk első része itt, a második része pedig ide kattintva olvasható.