Kiemelt

Tosics Iván január 26-án délután tartotta előadását a Bologna-i Enzo Biagi Auditoriumban, az urban@it Nemzeti Városi Politikai Tanulmányok Központjának konferenciáján. Az előadás címe: „Az EU poszt-pandémiás helyreállításának kihívásai: fontosak-e a városok?”

Az előadást egy moderált kerekasztalbeszélgetés követte, amelyen részt vettek: Marco Cremaschi – Sciences Po, Párizs; Pietro Reviglio – Eurocities; Simone Ombuen – Roma Tre Egyetem; Carlo Cellamare – La Sapienza Római Egyetem; Laura Colini – Velencei IUAV Egyetem; Gabriele Pasqui – Milánói Műszaki Egyetem; Camilla Perrone – Firenzei Egyetem; a moderátor Valeria Fedeli – Milánói Műszaki Egyetem.

Az előadás, a kerekasztal és a következő vita itt tekinthető meg:

“Az urban@it – Nemzeti városi politikai tanulmányok központja” egy olyan egyesület, amelyet számos olasz egyetem (Bolognai Egyetem, Milánói Műszaki Egyetem, Velencei IUAV Egyetem, Firenzei Egyetem, Roma Tre Egyetem, Nápolyi Federico II Egyetem, Bari Műszaki Egyetem) és három másik szervezet (ANCI, Olasz Városi Tervezők Társasága, Laboratorio Urbano) támogat, amelyet 2014. december 15-én alapították.

2024. február 1-én egy vitaest zajlott a CEU Bibó István Szabadegyetemén Tosics Iván (Városkutatás Kft.) moderálásával. A vitaest további résztvevői: Pálffy Anikó a Magyar Energiahatékonysági Intézettől, Kovács Bence a Magyar Természetvédők Szövetségétől, Koritár Zsuzsanna a Habitat for Humanity Magyarországtól és Gerőházi Éva a Városkutatás kft-től. A beszélgetés során a magyarországi lakóépület felújítás lehetőségei kerültek értékelésre a frissen elfogadott (vagy elfogadás előtt álló) uniós irányelvek tükrében. A résztvevők hangsúlyozták, hogy az új jogszabályok (Energiahatékonysági Irányelv, Épületenergetikai Irányelv, Rendelet a Szociális Klímalapról) egy 2050-ig tartó, klímasemlegességhez vezető utat mutatnak be uniós szinten, melyben a lakóépület felújításokra kiemelt hangsúly helyeződik. Az Épületenergetikai Irányelv 2023. december 7-én létrejött kompromisszumos tervezete szerint 2030-ig 16, majd 2035-ig 20-22%-kal kell csökkenteni a lakóépületek primer energiafelhasználását, s a csökkentés 55%-át a legrosszabb energetikai paraméterekkel rendelkező 43%-án kell végrehajtani a lakóépület állománynak. Mit jelenthet ez Magyarországon? Évi 120-150.000 lakás szakaszos, legalább egyszerre 30-50%-os energiamegtakarítással járó felújítását, amely egyelőre ilyen volumenben nem szerepel a kormányzati tervekben.  És vajon melyik legyen az az épületszegmens, amivel kezdeni kellene? Átlagosan a családi házak fogyasztják a legtöbb energiát, amelyek döntően a fővároson kívül helyezkednek el (nem véletlen, hogy a rezsicsökkentés csökkentésének a fővárosban igen korlátozott volt a hatása). A családi házak mélyfelújításával kapcsolatban azonban felmerülnek alapvető kérdések, pl. nem feltétlenül azok felújítása a legköltséghatékonyabb, azaz egy Ft beruházásból nem feltétlenül ott érhető el a legtöbb megtakarítás, valamint a vidéki területek folyamatos elnéptelenedése tapasztalható, és kérdés, hogy nem maradnak-e hosszabb távon felújított házak lakatlanok, valamint a legrosszabb energiahatékonyságú épületek sokszor alapvető állékonysági, strukturális problémákkal küzdenek, tehát azon beruházásokat kell először finanszírozni az energetikai beruházások előtt. 

Számos dilemma vár átgondolásra a lakóépületek felújításával kapcsolatban, s habár az elmúlt 10 évben kevés érvényes kormányzati vízió látott napvilágot a lakóépület szegmenssel kapcsolatban, remélhetjük, hogy az uniós források megérkezése érdemben fogja felgyorsítani a folyamatokat.      A másfél órás beszélgetésről a felvétel a Szabadegyetem YouTube csatornájáról megnézhető. 

November 7-én és 8-án a MRI három különböző modulból álló workshop sorozatot szervezett. Az eseményen részt vettek a Szolidáris Gazdasági Központ, a REKK, a BME és a F4STER kutatói, valamint független szakértők, mint Zoltán Varga. A Budapesti Önkormányzat és a 8., 11. és 13. kerületek képviselői mellett jelen voltak a Habitat for Humanity International, valamint a nemzeti kormány képviselői is.

Ez a workshop azon folyamat része, amelynek célja egy komplex energiahatékonysági felújítási program fejlesztésének támogatása. A program azt célozza, hogy az energiaszegény háztartások és épületek elkezdhessék a felújítási folyamatot, kizárólag többlakásos épületekre összpontosítva. A munka három kulcsfontosságú pilléren nyugszik: technikai, pénzügyi és közösségfejlesztési területeken. Ez a megközelítés azon a meggyőződésen alapul, hogy a veszélyeztetett háztartásoknak további támogatásra van szükségük a hatékony részvételhez.

A workshop eredményei, valamint az egész kutatás összefoglalása és az ehhez kapcsolódó közpolitikai ajánlások Jelentés formájában 2024. januárjától lesz elérhető a ComAct projekt weboldalán.

A megbeszélések világossá tettek néhány fontos megállapítást, többek között:

• Az energiatakarékos beavatkozásoknak szorosan kapcsolódnia kell a szerkezeti hiányosságok kezeléséhez, mivel az utóbbi magasabb prioritást élvez az lakók körében.
• Az “energiahatékonyság először” elv szerinti beavatkozások évtizedekig terjedő megtérülési idővel járhatnak, ami megnehezíti azok tisztán piaci alapú modellekkel, mint az ESCO tervek vagy az energia kötelességi tervek finanszírozását.
• Az energia szegénység kérdésének integrálása Magyarország lehetséges támogatási terveibe rendkívül nehéz, mivel a feladatok és felelősségek szét vannak osztva a különböző minisztériumok és osztályok között.

2023 május 17-én Pécsett az Emberség Erejével közösségi irodájában tartottunk tréninget helyi szakértőknek a rövidesen záródó UPLIFT projektünkben a részvételi közpolitika alkotásról szerzett tapasztalatokról. A résztvevőkkel, akik többek között egy helyi lakhatási aktivista csoportot, helyi iskolát, a városfejlesztési társaságot, a pécsi egyetemet és a hajléktalanellátó intézményrendszert képviselték, közösen gondolkodtunk arról, hogy milyen lehetőségek vannak Pécsett is megvalósítani a részvételi közpolitika alkotást. 

A tréning során bemutattuk a városban zajlott kutatásunk eredményét, mely során összesen 40 interjút készítettünk valamilyen szempontból (lakhatási, oktatási vagy munkaerőpiaci) nehéz helyzetben lévő fiatal emberrel, valamint számos szakértővel. Ennek az eredményeit ebben a tanulmányban foglaltuk össze. Ezután bemutattuk azt, hogy az UPLIFT projektben hogyan közelítettük meg és értelmeztük a Reflexív Közpolitika Alkotás folyamatát és hogy mit jelentett ez a gyakorlatban Amszterdamban, Barakaldoban, Tallinnban és Sepsiszentgyörgyön. A sepsiszentgyörgyi kollégák videófelvételen keresztüli bejelentkezés során elmesélték a személyes tapasztalataikat és megéléseiket a saját co-creation folyamatukról, amelyben helyi hátrányos helyzetű szakközépiskolás fiatalokkal dolgoztak együtt azon, hogy hogyan lehetne a helyi oktatási helyzetet fejleszteni. A tréning utolsó részében a pécsi kollégákkal közösen gondolkodtunk arról, hogy jelenleg milyen korlátai és milyen lehetőségei vannak egy helyi részvételi közpolitika alkotási folyamat végrehajtásának Pécsett. 

A tréningen részt vevőkkel arra jutottunk, hogy habár a közpolitikai célcsoportok tervezésbe és végrehajtásba való bevonásának számos hozadéka lenne, azonban egyelőre nem látszik az a szereplő, aki ennek pénzügyi és politikai kockázatát felvállalná, és a stabil kereteket felállítaná. Ennek fő oka a célcsoportok és érdekeik heterogenitása, az intézményi szereplők konfliktusai a szűkös erőforrásokért folyó harcban és az állandóan változó, a helyi szereplőknek minimális manőverezést engedő közpolitikai környezet.