A European Climate Fund finanszírozásában elkészült egy összehasonlító tanulmányunk a bolgár, görög, magyar és román lakóépület felújítási támogatási rendszerről. Mind a négy országban évtizedek óta működnek támogatási rendszerek, amelyeknek döntően az energiahatékonyság áll a fókuszában. A négy megközelítés azonban alapjaiban különböző. A bolgár és a román rendszer alapvetően a többlakásos épületeket állítja a fókuszba, feltételezve, hogy a lakóépületek közösségének sem forrása, sem képessége nincsen egy komplex felújítás végrehajtásához, tehát a támogatási rendszer relatíve kevés közösséget támogat, de azt mind pénzben, mind technikai segítségben maximálisan. A görög rendszerben a támogatás alapvető objektuma a lakás, és az egyéni szintű beavatkozás, amelyhez az állam pénzügyi segítséget ad, jövedelemtől függő mértékben. A magyar rendszer úttörő volt a 2000-es években a nagyvonalú panelprogramon keresztül, majd a lendület megtört, a támogatás fókusza áttevődött a családi házakra, és a jelenlegi Otthonfelújítási Programban keresik a tervezők az egyensúlyt az ellenőrzött felújítási minőség és az adminisztratív végrehajthatóság között. Az összehasonlító elemzés angol nyelven az alábbi linken található:
Kiemelt
Részt vettünk az Urbact által rendezett Városok Világnapja Műhelyen
Az ENSZ Emberi Települések bizottsága 2014 óta rendezi meg október végén, november elején a Városok Világnapját. A Városok Világnapjának idei témája a fiatalok becsatornázása a városfejlesztésbe, a kihívások kezelésébe. Az URBACT és az European Urban Initiative nemzeti kontakt pontok 2024. november 7-én a Városok Világnapjához kapcsolódva tematikus műhelynapot szervezett az Építési és Közlekedési Minisztérium, mint monitoring hatóság, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Nemzeti Fejlesztési Központ közreműködésével. Az esemény szakmai előkészítésében és lebonyolításában aktívan részt vesznek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) településmérnök hallgatói is.
A Műhely felvezető előadásait azt Építési és Közlekedési Minisztérium Építészeti Államtitkárság munkatársa, illetve Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere tartotta, melyekben a nagyvárosi térségek fejlesztésében a környezeti fenntarthatóság hosszú távú érvényesítésének fontosságát hangsúlyozták.
Munkatársunk, Somogyi Eszter ‘A szociális és megfizethető lakhatás aktuális kérdéseiről’ címen tartott bevezető előadást.
Ezt követően több, a városlakók aktív részvételére épülő kezdeményezést, köztük szociális városrehabilitációs projekteket, mutattak be a projektek megvalósítói, melyek fő tanulságait panel beszélgetéseken vitatták meg.
Elindult a SOLACE-CEE projekt
Hat civil szervezet, köztük szlovák, bolgár, lengyel, román és magyar ellátók együttműködésében október 1-jén indult el a hajléktalan emberek számára nyújtott szociális és egészségügyi szolgáltatások összekapcsolását szolgáló innovációk fejlesztése és kipróbálása a kassai DEDO Alapítvány vezetésével. A Városkutatás Kft. feladata a projekt monitoringja és hatásértékelése. A program híreit a https://mri.hu/solace-cee/ oldalon követhetik.
Lezajlott az október 11-i közterületi hajléktalanság számlálás
2024. október 11-én este 20 és 24 óra között sikeresen lezajlott Budapest belső kerületeiben a „hajléktalanok számlálása”. A 48 számlálókörzetet 115 önkéntes számlálóbiztos járta be, feladatuk a számlálókörzet minden közterületének, utcáinak, tereinek bejárása, valamint a hajléktalannak látszó emberek szemrevételezéssel történő összeírása volt. Ezzel a – nemzetközileg elfogadott módszerrel – összesen 461 embert regisztráltak, valamint 31 olyan üres helyszínt, amely láthatóan máskor fedél nélküliek alvóhelyéül szolgált. Az így regisztrált emberek közül 133 emberről tudjuk biztosan, hogy ezen az éjszakán fedél nélkül, Budapest közterületén aludtak, mivel ők már a felmérés idején lefeküdtek alvóhelyükre. A többi 328 regisztrált ember ebben az időben ücsörgött, járkált. További részletek a https://mri.hu/2024okt3-adatfelvetel/ oldalon érhetők el.
Indul az adatfelvétel a budapesti hajléktalanságról
🕗 INDULUNK!
9️⃣NAP, 1️⃣5️⃣0️⃣ INTÉZMÉNY, 1️⃣2️⃣0️⃣ ÖNKÉNTES
Mintegy másfél éves nemzetközi előkészítő munka után október 3. és október 11. között– 14 további európai várossal egyidőben – kerül sor a hajléktalan emberek élethelyzetének átfogó felmérésére Budapesten.
Az adatfelvétel során mérjük fel a hajléktalanságban és otthontalanságban élő emberek demográfiai és egészségi helyzete mellett azt is, hogy hogyan látják az érintettek a jelenlegi helyzetük megváltozásának a lehetőségeit, és mit tudnak ők és szociális segítőik tenni a változás érdekében.
A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI), Menhely Alapítvány és Budapest Városháza közös adatfelvételéről a https://mri.hu/2024okt3-adatfelvetel/ honlapon olvashatók friss hírek.
2024. augusztus 27-én Szemző Hanna és Gerőházi Éva az európai lakáskutatók éves konferenciáján (ENHR) adtak elő
2024 augusztus 27-én Szemző Hanna és Gerőházi Éva a lakáskutatók éves konferenciáján (ENHR) Delftben előadást tartott egy reprezentatív lakossági felmérés eredményeiről, amely a Budapest Cares projekt keretein belül került lebonyolításra.
A budapesti lakástulajdonosok körében, 2023 október/novemberben, személyes megkereséssel történő felmérés alapvetően a lakások és lakóépületek felújításával kapcsolatos attitűdökről kívánt információkat gyűjteni. A kérdések közt szerepeltek a lakások/épületek fizikai állapotára, az energiaköltségekre, a felújítási tervekre, a felújítások finanszírozására, és a felújítások megkezdéséhez szükséges szakmai támogatásra vonatkozók. Az eredmények némileg sokkolták az elemzőket: a megkérdezettek 70-80%-a nemcsak, hogy nem tervez felújítást a következő 5 évben, de nem is tartja fontosnak (pénztől függetlenül), hogy energiahatékony beruházás történjen az ingatlanán. A társasházakban lakó tulajdonosok 85% nem is kíván a többlakásos épületek közös tulajdonrészeinek energiahatékony felújításhoz pénzügyileg is hozzájárulni.
A számok mögötti okok két nagy csoportba sorolhatók:
- a társasházban lakók közel fele úgy gondolja, hogy az épülete megfelel a legújabb energetikai sztenderdeknek, vagy legalábbis elég jó ahhoz, hogy ne legyen szükség energiahatékony felújításra (miközben a valóságban maximum a társasházak 2%-a felel meg a jelenlegi elvárásoknak.)
- A másik fő ok, amely a válaszolók mintegy harmadát fedi le, a kilátástalan anyagi helyzet, amely miatt a kérdezettek még támogatás mellett sem tudják elképzelni, hogy enerigahatékony felújításon goldolkodjanak.
A felmérés a két éves (2022-2023) inflációs periódus végén készült, ugyanakkor a “rezsicsökkentés csökkentése” a budapesti társasházban lakóknak csak egy kis töredékét érintette. Tehát a tulajdonosok úgy érezhették, hogy míg az energiköltségek nem, addig minden más költség drasztikusan emelkedett, tehát az energiahatékonyság témája leértékelődött. Mindez a közszféra számára komoly jelzésekkel szolgálhat: van tere a pénzügyi támogatásoknak, de van tere az energiahatékonysággal kapcsolatos ismeretterjesztésnek is.
A tanulmány angol nyelven itt olvasható.