Városkutatás Kft.

Innováció és szakpolitika a városkutatásban

You are here: Home / Archives for Projektek / Szegénység és kirekesztettség

Szegénység és kirekesztettség

FEANTSA kutatói konferencia Budapesten

Szeptember 21-én Budapesten zajlott le a a FEANTSA 13. éves kutatói konferenciája, melynek kiemelt témája a hajléktalan emberek gazdasági és társadalmi integrációja volt. Az esemény szervezői a FEANTSA – a hajléktalan emberekkel dolgozó szervezetek európai ernyőszervezete  – mellett a budapesti Menhely Alapítvány és a Városkutatás Kft volt – ez utóbbi részről külön köszönet illeti Teller Nórát, a Városkutatás szakértőjét és a European Journal of Homelessness – a hajléktalansággal foglalkozó európai szakfolyóirat – szerkesztőségi tagját.

A konferencia komoly érdeklődésre tartott számot: a 180 résztvevő számos európai és európán kívüli országból érkezett, köztük az Egyesült Államokból, Ausztráliából és Dél-Afrikából is. Jelen voltak egyetemi oktatók és kutatók, valamint kutatóintézetek, civil szervezetek és önkormányzatok munkatársai is. Az eseményt Ian Tilling, a FEANTSA elnöke, valamint Hegedüs József, a Városkutatás ügyvezető igazgatója nyitották meg.

A felszólalók 18 szemináriumon számoltak be munkájukról, kutatásaikról és eredményeikről. A 2. és 10. szeminárium vezetője Teller Nóra, a Városkutatás munkatársa volt, ezek témái a hajléktalanság kutatásának módszertani megközelítései, valamint az Elsőként Lakhatást megközelítés társadalmi és gazdasági előnyei voltak. A 3. szemináriumot Hegedüs József vezette, ennek témája a hajléktalan személyek lakhatási és munkaerőpiaci integrációja volt a Kelet- és Közép-Európai kontextusban. A szemináriumon a Városkutatás által vezetett HomeLab projekt mutatkozott be; az itt szervezett beszélgetés résztvevői a Városkutatás munkatársai mellett a négy Visegrádi országból érkező konzorciumtagok voltak.

Az angol nyelvű részletes program ide kattintva érhető el.

HomeLab: Integrált lakhatási és munkaerőpiaci szolgáltatások a Szociális Lakástársaság-modellben (2016-2019)

Megrendelő: Az Európai Bizottság foglalkoztatási és társadalmi innovációs programja (DG EMPL – Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás főigazgatóság). A Városkutatás a projekt koordinátora.

Projekt időtartama: 2016 október – 2019 március 

A HomeLab négy kelet-közép-európai országban (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia), öt kísérleti projekt keretében valósítja meg a Szociális Lakásügynökség (SZOL) elemeit is felhasználó Szociális Lakástársaság modellt. A projekt finanszírozását az Európai Unió Foglalkoztatási és Társadalmi Innovációs programja biztosítja (EU Programme for Employment and Social Innovation – EaSI).

A helyi kísérleti programok lehetővé teszik, hogy a modell a helyi támogatási és szociális rendszerekhez alkalmazkodjon, figyelembe véve az intézményi környezet, a lakásrendszer és a munkaerőpiac lehetőségeit és feltételeit. A megvalósítók és a projektet koordináló Városkutatás Kft. munkatársai a tapasztalatok alapján véglegesítik az egyes kísérleti projektek modelljeit. A projekt célja így nemzeti és EU-s szinten egyaránt általánosan alkalmazható, a helyi viszonyokhoz adaptálható modellek kialakítása, amelyek intézményes és pénzügyi fenntarthatósága a támogatási periódus lejárta után is biztosítható. A nemzeti eredmények összesítése alapján uniós szintű ajánlásokat fogalmazunk meg az EU felé a Szociális Lakástársaság modell alkalmazásához a tagállamokban.

A HomeLab projekt honlapján angol nyelven olvashatók részletesebb információk a konzorcium tagjaival és a helyi projektekkel kapcsolatban.

A DG Regio szakmai támogatása: EU fejlesztési források felhasználása oktatási és lakhatási deszegregációs célokra (2016-2017)

Projekt időtartama: 2016. szeptember – 2017. június

Megbízó: Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága

A szakmai támogatás sokrétű tevékenységeket foglalt magába, de főként a részvevők igényeinek, és az érintett kiírás alakulásának függvényében javaslattételt és szakpolitikák kidolgozását jelentette.

A tevékenységek az alábbi csoportokba sorolhatóak:

  1.  A magyar államigazgatás releváns szereplői, azon belül is kiemelten az EFOP IH támogatása az oktatási és lakhatási deszegregációhoz hozzásegítő beavatkozások tervezésében, valamint a szegregáció további súlyosbodásának megelőzésébe.  Ezt a tevékenységet a kiírások, szabályozók, elemzések elkészítésének támogatása jelenti, pl. az EFOP telepes kiírásaihoz kapcsolódó kérdések kezelése, az EFOP 1.6.1 módszertani kiemelt projekt segítése, az EFOP 1.7.1 HACS-oknak szóló kiírás támogatása, a TOP kiírásaihoz kapcsolódó támogatás. Szintén része a végrehajtás szereplőinek támogatása (pl. MÁK). A szakmai támogatás az Útmutató tartalmának érvényesítési lehetőségein túl tartalmazza a deszegregáció témaköréhez kapcsolódó további szakmai támogatást, egyéb kapcsolódó anyagok és helyi példák ismertetését, valamint egyéb felmerülő kérések alapján további feladatok elvégzését is (pl. véleményezés, összefoglalók készítése).
  2.  Az Európai Bizottság és a magyar szakpolitikai szereplők támogatása a deszegregáció eszközrendszerének alkalmazásában. Ebbe a feladatba tartozik a meglévő (társadalmi felzárkózáshoz kapcsolódó) stratégiák ilyen szempontú áttekintése, valamint a HACS-ok támogatását szolgáló anyagok elkészítéséhez nyújtandó támogatása, ad hoc kérések teljesítésén túl.
  3.  Az Útmutató megismertetésével kapcsolatos disszeminációs és kommunikációs tevékenységek támogatása az érintett szereplők körében: az Útmutatóról rövid és emészthető anyagok készítése, ezek terjesztése, valamint műhelyeken, monitoring bizottsági üléseken és egyéb megbeszéléseken való részvétel.
  4.  Az Európai Bizottság releváns igazgatóságainak támogatása a deszegregációt gátló tényezők feltárásában, a folyamatok nyomon követésében. A feladat tartalma az 1-3. pontban leírt tevékenységekről való tájékoztatás és az Európai Bizottság és a magyar államigazgatás közötti kommunikáció támogatása

 

 

 

TENLAW – Lakáspolitika és bérleti jog a többszintű Európában (2012-2016)

TENLAW – Lakáspolitika és bérleti jog a többszintű Európában

Megbízó: Európai Bizottság – FP7 kutatási keretprogram

2012. április – 2016. október

A bérlakás-szektor és a lakásbérleti jog alapjaiban határozza meg az európai állampolgárok életét. Az EU lakosságának körülbelül egyharmada él bérlakásban, s míg az új tagállamokban ez az arány alacsonyabb, itt éppen a szabályozás hiányosságai jelentenek sok ember mindennapjait meghatározó problémát. A TENLAW projekt 28 európai ország lakáspolitikai környezetét és bérleti jogi rendszerét vizsgálta meg. Az első fázisban végzett adatgyűjtés és a részletes tagországi elemzések fényében a kutatók összehasonlító elemzéseket készítettek az egyes országcsoportokról, illetve az EU egészéről, különös tekintettel az EU közös törvényhozásának hatására az egyébként tagállami szintű lakáspolitikákra.

A Városkutatás csapata, élén Hegedüs József ügyvezetővel elemezte a magyarországi helyzetet, illetve regionális vezetőként közreműködött a román és bolgár kutatócsoport munkájában, és koordinálta a három országot összehasonlító elemzést. A Városkutatás emellett a négy éves kutatást lezáró munkafázik koordinátora volt a Brémai Egyetem ZERP szervezetével és a TU Delft munkatársaival együttműködésben – ez a munkafázis célozta meg az össz-európai szintű összehasonlító elemzések készítését, az EU szerepének vizsgálatát, és a kutatási eredmények széles körű megismertetését.

A Városkutatás munkatársai a kutatási eredményeket a következő folyóiratcikkekben, könyvfejezetben illetve könyvben publikálták:

Hegedüs József, Horváth Vera (2018): Central and East European housing regimes in the light of private rental sector development, in Schmid, Christoph (szerk.), Tenancy Law and Housing Policy in Europe (Edward Elgar: Cheltenham, UK), 39-66. o.

Hegedüs József – Martin Lux – Horváth Vera (szerk. 2018): Private Rental Housing in Transition Countries: An Alternative to Home Ownership? Palgrave-Macmillan.

Hegedüs József, Horváth Vera és Somogyi Eszter (2016): A magánbérlakás-szektor működése és lehetséges szerepe a közösségi lakáspolitikában a szociális lakásvállalatok koncepciója. Esély 2016/2., 29-60. o.

Hegedüs, J.; Horváth, V.; Somogyi, E. (2014) The Potential of Social Rental Agencies within Social Housing Provision in Post-Socialist Countries: The Case of Hungary, [in:] European Journal of Homelessness, Volume 8, No. 2, December.

Hegedüs, J.; Horváth, V.; Tosics, N. (2014) – Economic and legal conflicts between landlords and tenants in the Hungarian private rental sector, in International Journal of Housing Policy, Volume 14, Issue 2

FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS: TÁRSADALMI BEFOGADÁS ERŐSÍTÉSE LEROMLOTT VÁROSRÉSZEKBEN LAKÁSCÉLÚ ERFA BERUHÁZÁSOK FELHASZNÁLÁSÁVAL (2011-2013)

Megrendelő: Directorate General for Regional and Urban Policy (Európai Bizottság)

Projekt időtartama: 2011. november – 2013. szeptember

Komplex városfejlesztési program Most városában (Csehország), ERDF finanszírozásban.

A kutatás révén sikerült részleteiben feltárni az Európai Regionális Fejlesztési Alap lakáscélú támogatásokra való felhasználásának gyakorlatát.  A kutatás 10 ország elemzésével folyt, melyből három esettanulmányt (Magyarország, Csehország és Lengyelország) a Városkutatás Kft. készített. A kutatás a programozás valamennyi szakaszát vizsgálta (országos programozás, akciótervek, helyi programok mintavétellel) azzal a céllal, hogy a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus tervezéséhez javaslatok kerüljenek megfogalmazásra.

Az alapok részletes felhasználásának elemzése kimutatta, hogy a forrásokat Kelet-Közép-Európában elsősorban magántulajdonú többlakásos épületek felújítására használták fel, míg a régi tagállamokban a közösségi bérlakásszektor volt a célterület. A “leromlott lakóterület” megfogalmazását minden tagállam maga végezte el (a Bizottság által megadott kereteken belül), és látható volt, hogy ez a definíciós mozgástér komoly különbségekhez vezetett: míg egyes tagállamokban (pl. Magyarország) a szigorúan leromlott városi területek voltak a beavatkozás (szociális városrehabilitáció) célterületei, addig más tagállamokban (pl. Lengyelország) átlagos társadalmi összetétellel rendelkező városrészek is forráshoz juthattak elsősorban az energetikai problémáik megoldása céljából.

Az SOS program kiterjesztésének lehetőségei Kőszegen és környezetében (2013)

Cím: A családból való kiemeléssel érintett, és a kiemelés kockázatával élő gyermekekre irányuló potenciális szolgáltatások számbavétele Kőszegen és környezetében

Megrendelő: SOS Magyarországi Alapítványa