Szegénység és kirekesztettség

OpenHeritage (2018-2022)

2019. március 26.

OpenHeritage

Organizing, Promoting and Enabling Heritage Re-use through Inclusion, Technology, Access, Governance and Empowerment

Megrendelő: Európai Bizottság (DG Research and Innovation)

Projekt időtartama: 2018. június – 2022. május

A projekt honlapja: https://openheritage.eu/

Közösségi média: https://www.facebook.com/OpenHeritageEU/

Az OpenHeritageAz Európai Unió kutatási keretprogramjából (H2020) finanszírozott kulturális örökségvalorizációs projekt: célja a marginalizált (turisztikus központoktól távolabb eső) örökségi helyszínek adaptív, befogadó, és közösségközpontú újrahasznosítása. Az OpenHeritage konzorcium 16 tagot tömörít, köztük egyetemeket és független kutatóintézeteket, civil szervezeteket, kis- és középvállalkozásokat. A projekt konzorciumvezetője a Városkutatás, a koordinátora Szemző Hanna ügyvezető igazgató.

A projekt célja, hogy fenntartható szervezeti modellt alakítson ki a közösségi kulturális örökségi értékek megőrzéséhez és hasznosításához. Az OpenHeirtage konzorcium tagjai a kulturális örökségi értékek nyitott definíciójával dolgoznak, a projekt célja elsősorban a központi, frekventált helyektől távolabb eső, a “hivatalos” örökségi diskurzusban ritkán megjelenő örökségi helyszínek és közösségek megismerése és megerősítése. A konzorcium olyan marginalizált vagy periferikus elhelyezkedésű épületeket és épületegyütteseket, közösségi tereket céloz meg, amelyek távolabb esnek a felkapott városközpontoktól és turisztikai célpontoktól, azonban nagy szimbolikus és gyakorlati jelentőséggel bírnak a helyi és a tágabb közösség szempontjából. Az erős közösségi és befogadó, szociális aspektusai mellett az OpenHeritage projekt erősen épít az erőforrás-integrációra, és kiemelten fontos a kiválasztott örökségi értékek területi beágyazottságának tiszteletben tartása és kiaknázása.

A projekt során tizenhat kiválasztott esetet figyelünk meg részletesen, és partnerszervezeteink hat Kooperatív Örökségi Laborban végeznek jelentős fejlesztéseket a projekt során feltárt összefüggések és szervezeti modell alapján. A konzorcium tíz európai országra terjed ki. A projektet bemutató nagy felbontású (angol nyelvű) poszter a lenti képre kattintva nyílik meg:

HomeLab: Integrált lakhatási és munkaerőpiaci szolgáltatások a Szociális Lakástársaság-modellben (2016-2019)

2019. március 17.

Megrendelő: Az Európai Bizottság foglalkoztatási és társadalmi innovációs programja (DG EMPL – Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás főigazgatóság). A Városkutatás a projekt koordinátora.

Projekt időtartama: 2016 október – 2019 március

A HomeLab négy kelet-közép-európai országban (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia), öt kísérleti projekt keretében valósítja meg a Szociális Lakásügynökség (SZOL) elemeit is felhasználó Szociális Lakástársaság modellt. A projekt finanszírozását az Európai Unió Foglalkoztatási és Társadalmi Innovációs programja biztosítja (EU Programme for Employment and Social Innovation – EaSI).

A helyi kísérleti programok lehetővé teszik, hogy a modell a helyi támogatási és szociális rendszerekhez alkalmazkodjon, figyelembe véve az intézményi környezet, a lakásrendszer és a munkaerőpiac lehetőségeit és feltételeit. A megvalósítók és a projektet koordináló Városkutatás Kft. munkatársai a tapasztalatok alapján véglegesítik az egyes kísérleti projektek modelljeit. A projekt célja így nemzeti és EU-s szinten egyaránt általánosan alkalmazható, a helyi viszonyokhoz adaptálható modellek kialakítása, amelyek intézményes és pénzügyi fenntarthatósága a támogatási periódus lejárta után is biztosítható. A nemzeti eredmények összesítése alapján uniós szintű ajánlásokat fogalmazunk meg az EU felé a Szociális Lakástársaság modell alkalmazásához a tagállamokban.

A HomeLab projekt honlapján angol nyelven olvashatók részletesebb információk a konzorcium tagjaival és a helyi projektekkel kapcsolatban.

FEANTSA kutatói konferencia Budapesten (2018)

2018. szeptember 26.

Szeptember 21-én Budapesten zajlott le a a FEANTSA 13. éves kutatói konferenciája, melynek kiemelt témája a hajléktalan emberek gazdasági és társadalmi integrációja volt. Az esemény szervezői a FEANTSA – a hajléktalan emberekkel dolgozó szervezetek európai ernyőszervezete – mellett a budapesti Menhely Alapítvány és a Városkutatás Kft volt – ez utóbbi részről külön köszönet illeti Teller Nórát, a Városkutatás szakértőjét és a European Journal of Homelessness – a hajléktalansággal foglalkozó európai szakfolyóirat – szerkesztőségi tagját.

A konferencia komoly érdeklődésre tartott számot: a 180 résztvevő számos európai és európán kívüli országból érkezett, köztük az Egyesült Államokból, Ausztráliából és Dél-Afrikából is. Jelen voltak egyetemi oktatók és kutatók, valamint kutatóintézetek, civil szervezetek és önkormányzatok munkatársai is. Az eseményt Ian Tilling, a FEANTSA elnöke, valamint Hegedüs József, a Városkutatás ügyvezető igazgatója nyitották meg.

A felszólalók 18 szemináriumon számoltak be munkájukról, kutatásaikról és eredményeikről. A 2. és 10. szeminárium vezetője Teller Nóra, a Városkutatás munkatársa volt, ezek témái a hajléktalanság kutatásának módszertani megközelítései, valamint az Elsőként Lakhatást megközelítés társadalmi és gazdasági előnyei voltak. A 3. szemináriumot Hegedüs József vezette, ennek témája a hajléktalan személyek lakhatási és munkaerőpiaci integrációja volt a Kelet- és Közép-Európai kontextusban. A szemináriumon a Városkutatás által vezetett HomeLab projekt mutatkozott be; az itt szervezett beszélgetés résztvevői a Városkutatás munkatársai mellett a négy Visegrádi országból érkező konzorciumtagok voltak.

Az angol nyelvű részletes program ide kattintva érhető el.

A DG Regio szakmai támogatása: EU fejlesztési források felhasználása oktatási és lakhatási deszegregációs célokra (2016-2017)

2017. július 27.

Projekt időtartama: 2016. szeptember – 2017. június

Megbízó: Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága

A szakmai támogatás sokrétű tevékenységeket foglalt magába, de főként a részvevők igényeinek, és az érintett kiírás alakulásának függvényében javaslattételt és szakpolitikák kidolgozását jelentette.

A tevékenységek az alábbi csoportokba sorolhatóak:

A magyar államigazgatás releváns szereplői, azon belül is kiemelten az EFOP IH támogatása az oktatási és lakhatási deszegregációhoz hozzásegítő beavatkozások tervezésében, valamint a szegregáció további súlyosbodásának megelőzésébe. Ezt a tevékenységet a kiírások, szabályozók, elemzések elkészítésének támogatása jelenti, pl. az EFOP telepes kiírásaihoz kapcsolódó kérdések kezelése, az EFOP 1.6.1 módszertani kiemelt projekt segítése, az EFOP 1.7.1 HACS-oknak szóló kiírás támogatása, a TOP kiírásaihoz kapcsolódó támogatás. Szintén része a végrehajtás szereplőinek támogatása (pl. MÁK). A szakmai támogatás az Útmutató tartalmának érvényesítési lehetőségein túl tartalmazza a deszegregáció témaköréhez kapcsolódó további szakmai támogatást, egyéb kapcsolódó anyagok és helyi példák ismertetését, valamint egyéb felmerülő kérések alapján további feladatok elvégzését is (pl. véleményezés, összefoglalók készítése).
Az Európai Bizottság és a magyar szakpolitikai szereplők támogatása a deszegregáció eszközrendszerének alkalmazásában. Ebbe a feladatba tartozik a meglévő (társadalmi felzárkózáshoz kapcsolódó) stratégiák ilyen szempontú áttekintése, valamint a HACS-ok támogatását szolgáló anyagok elkészítéséhez nyújtandó támogatása, ad hoc kérések teljesítésén túl.
Az Útmutató megismertetésével kapcsolatos disszeminációs és kommunikációs tevékenységek támogatása az érintett szereplők körében: az Útmutatóról rövid és emészthető anyagok készítése, ezek terjesztése, valamint műhelyeken, monitoring bizottsági üléseken és egyéb megbeszéléseken való részvétel.
Az Európai Bizottság releváns igazgatóságainak támogatása a deszegregációt gátló tényezők feltárásában, a folyamatok nyomon követésében. A feladat tartalma az 1-3. pontban leírt tevékenységekről való tájékoztatás és az Európai Bizottság és a magyar államigazgatás közötti kommunikáció támogatása

TENLAW – Lakáspolitika és bérleti jog a többszintű Európában (2012-2016)

2016. november 10.

TENLAW – Lakáspolitika és bérleti jog a többszintű Európában

Megbízó: Európai Bizottság – FP7 kutatási keretprogram

2012. április – 2016. október

A bérlakás-szektor és a lakásbérleti jog alapjaiban határozza meg az európai állampolgárok életét. Az EU lakosságának körülbelül egyharmada él bérlakásban, s míg az új tagállamokban ez az arány alacsonyabb, itt éppen a szabályozás hiányosságai jelentenek sok ember mindennapjait meghatározó problémát. A TENLAW projekt 28 európai ország lakáspolitikai környezetét és bérleti jogi rendszerét vizsgálta meg. Az első fázisban végzett adatgyűjtés és a részletes tagországi elemzések fényében a kutatók összehasonlító elemzéseket készítettek az egyes országcsoportokról, illetve az EU egészéről, különös tekintettel az EU közös törvényhozásának hatására az egyébként tagállami szintű lakáspolitikákra.

A Városkutatás csapata, élén Hegedüs József ügyvezetővel elemezte a magyarországi helyzetet, illetve regionális vezetőként közreműködött a román és bolgár kutatócsoport munkájában, és koordinálta a három országot összehasonlító elemzést. A Városkutatás emellett a négy éves kutatást lezáró munkafázik koordinátora volt a Brémai Egyetem ZERP szervezetével és a TU Delft munkatársaival együttműködésben – ez a munkafázis célozta meg az össz-európai szintű összehasonlító elemzések készítését, az EU szerepének vizsgálatát, és a kutatási eredmények széles körű megismertetését.

A Városkutatás munkatársai a kutatási eredményeket a következő folyóiratcikkekben, könyvfejezetben illetve könyvben publikálták:

Hegedüs József, Horváth Vera (2018): Central and East European housing regimes in the light of private rental sector development, in Schmid, Christoph (szerk.), Tenancy Law and Housing Policy in Europe (Edward Elgar: Cheltenham, UK), 39-66. o.

Hegedüs József – Martin Lux – Horváth Vera (szerk. 2018): Private Rental Housing in Transition Countries: An Alternative to Home Ownership? Palgrave-Macmillan.

Hegedüs József, Horváth Vera és Somogyi Eszter (2016): A magánbérlakás-szektor működése és lehetséges szerepe a közösségi lakáspolitikában a szociális lakásvállalatok koncepciója. Esély 2016/2., 29-60. o.

Hegedüs, J.; Horváth, V.; Somogyi, E. (2014) The Potential of Social Rental Agencies within Social Housing Provision in Post-Socialist Countries: The Case of Hungary, [in:] European Journal of Homelessness, Volume 8, No. 2, December.

Hegedüs, J.; Horváth, V.; Tosics, N. (2014) – Economic and legal conflicts between landlords and tenants in the Hungarian private rental sector, in International Journal of Housing Policy, Volume 14, Issue 2

FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS: TÁRSADALMI BEFOGADÁS ERŐSÍTÉSE LEROMLOTT VÁROSRÉSZEKBEN LAKÁSCÉLÚ ERFA BERUHÁZÁSOK FELHASZNÁLÁSÁVAL (2011-2013)

2013. november 14.

Megrendelő: Directorate General for Regional and Urban Policy (Európai Bizottság)

Projekt időtartama: 2011. november – 2013. szeptember

Komplex városfejlesztési program Most városában (Csehország), ERDF finanszírozásban.

A kutatás révén sikerült részleteiben feltárni az Európai Regionális Fejlesztési Alap lakáscélú támogatásokra való felhasználásának gyakorlatát. A kutatás 10 ország elemzésével folyt, melyből három esettanulmányt (Magyarország, Csehország és Lengyelország) a Városkutatás Kft. készített. A kutatás a programozás valamennyi szakaszát vizsgálta (országos programozás, akciótervek, helyi programok mintavétellel) azzal a céllal, hogy a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus tervezéséhez javaslatok kerüljenek megfogalmazásra.

Az alapok részletes felhasználásának elemzése kimutatta, hogy a forrásokat Kelet-Közép-Európában elsősorban magántulajdonú többlakásos épületek felújítására használták fel, míg a régi tagállamokban a közösségi bérlakásszektor volt a célterület. A “leromlott lakóterület” megfogalmazását minden tagállam maga végezte el (a Bizottság által megadott kereteken belül), és látható volt, hogy ez a definíciós mozgástér komoly különbségekhez vezetett: míg egyes tagállamokban (pl. Magyarország) a szigorúan leromlott városi területek voltak a beavatkozás (szociális városrehabilitáció) célterületei, addig más tagállamokban (pl. Lengyelország) átlagos társadalmi összetétellel rendelkező városrészek is forráshoz juthattak elsősorban az energetikai problémáik megoldása céljából.