Innováció és szakpolitika a városkutatásban
A Központi Statisztikai Hivatal közzétette “Miben élünk? A 2015. évi lakásfelmérés részletes eredményei” c. kiadványát, amely hat kutató – köztük Hegedüs József és Somogyi Eszter, a Városkutatás szakértői – elmezését tartalmazza a magyarországi lakáshelyzetről és annak társadalmi hatásairól a KSH 2015. évi részletes lakhatási adatfelvétele alapján. Hegedüs és Somogyi írása – A lakások megfizethetősége és a társadalmi egyenlőtlenségek – arra a hazai lakásszociológiai és lakáspolitikai elemzésekben is egyre nagyobb szerepet kapó kérdésre keresi a választ, hogy hogyan befolyásolják a lakhatás költségei az egyes társadalmi és jövedelmi csoportok megélhetését és lehetőségeit.
Megrendelő: Az Európai Bizottság foglalkoztatási és társadalmi innovációs programja (DG EMPL – Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás főigazgatóság). A Városkutatás a projekt koordinátora.
Projekt időtartama: 2016 október – 2019 március
A HomeLab négy kelet-közép-európai országban (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia), öt kísérleti projekt keretében valósítja meg a Szociális Lakásügynökség (SZOL) elemeit is felhasználó Szociális Lakástársaság modellt. A projekt finanszírozását az Európai Unió Foglalkoztatási és Társadalmi Innovációs programja biztosítja (EU Programme for Employment and Social Innovation – EaSI).
A helyi kísérleti programok lehetővé teszik, hogy a modell a helyi támogatási és szociális rendszerekhez alkalmazkodjon, figyelembe véve az intézményi környezet, a lakásrendszer és a munkaerőpiac lehetőségeit és feltételeit. A megvalósítók és a projektet koordináló Városkutatás Kft. munkatársai a tapasztalatok alapján véglegesítik az egyes kísérleti projektek modelljeit. A projekt célja így nemzeti és EU-s szinten egyaránt általánosan alkalmazható, a helyi viszonyokhoz adaptálható modellek kialakítása, amelyek intézményes és pénzügyi fenntarthatósága a támogatási periódus lejárta után is biztosítható. A nemzeti eredmények összesítése alapján uniós szintű ajánlásokat fogalmazunk meg az EU felé a Szociális Lakástársaság modell alkalmazásához a tagállamokban.
A HomeLab projekt honlapján angol nyelven olvashatók részletesebb információk a konzorcium tagjaival és a helyi projektekkel kapcsolatban.
Megbízó: Urban Innovative Action (UIA) Titkárság
Időtartama: 2018. május
Gerőházi Éva, a Városkutatás Kft. kutatója 2018. májusában 26 Urban Innovative Action pályázat stratégiai értékelését végezte el. A pályázatok Európa különböző országaiból érkeztek, és céljuk olyan önkormányzati lakásprojekt megvalósítás volt, amely még nem volt kipróbálva más európai országban. A stratégiai értékelés legfőbb szempontja az Innováció volt, amit nem könnyű elérni, figyelembe véve, hogy a lakásberuházások általában elég költségesek, ezért az új módszerek kipróbálása jelentős kockázattal jár. Talán ez is az oka, hogy a beadott projektek innovációs tartalma nem is elsősorban tejesen új mechanizmusok kialakítására irányult, hanem inkább létező, habár relatíve új megoldások innovatív kombinálására. Az értékelés során az is világossá vált, hogy egy jó pályázathoz egyértelmű célkijelölés és a célok eléréséhez szükséges konzisztens lépések definiálása szükséges, mert ennek hiányában a pályázat csak egy nehezen követhető beavatkozás-halmaz lesz, amelyet az értékelő sem láthat át megfelelően.
Március végén, Szelényi Iván 80. születésnapja alkalmából jelent meg a Lépték és irónia – Szociológiai kalandozások c. tanulmánykötet az MTA KT és a L’Harmattan kiadó gondozásában, benne Hegedüs József írása “Lakásrezsimek a rendszerváltás előtt és után a posztszocialista államokban” címmel. A Bozóki András (CEU) és Füzér Katalin (Pécsi Tudományegyetem) által szerkesztett bemutatóján pedig az ünnepelt is közreműködött. Szerzői – köztük Böröcz József, Juhász Pál, Ladányi János és Szalai Erzsébet – Szelényi életművének egyes kérdésfelvetéseit járják körül, többek közt a kádári kor örökségét, a lakás- és településszociológia kérdéseit, az értelmiség szerepét, illetve olyan újabb jelenségeket, mint a jobboldali radikalizálódás és az “illiberális” fordulat.
Hegedüs József írása a lakásrendszer átalakulását elemzi a posztszocialista országokban, ezen belül is az új európai uniós tagállamokban) Az ún. „Kelet-Európai Lakásmodell” Szelényi 1970-es lakáskutatásaiból indul ki, és vizsgálja a szocialista gazdasági-társadalmi fejlődés különbségei következtében kialakuló eltérő lakásrezsimeket és azok átalakulását. A tanulmány kombinálja a lakásszektor beágyazottságát (housing provision) és a lakástulajdoni összetételt (tenure structure) hangsúlyozó megközelítéseket, majd új értelmezési keretet állít fel (rész-piac mátrix). A felállított modell segítségével empirikusan is elemzi az új tagállamokban kialakuló lakásrezsimeket a nyugat-európai és a dél-európai lakásrendszerek összefüggésében.
