Kiemelt

A Városkutatás Kft. (a Politecnico di Torino-val és a University of Valencia-val közösen) vezeti az ESPON URDICO projektet megvalósító konzorciumot. Ennek az egyéves projektnek a célja az EU-s kohéziós politika városi dimenziójának elemzése és összehasonlítása különböző városokban és városi területeken. A 2014-2020-as, illetve a 2021-ben kezdődő programozási időszakra vonatkozó kvantitatív és kvalitatív elemzések Budapest, Firenze, Gent, Prága, Rotterdam, Strasbourg, Valencia és Varsó városaiban/várostérségeiben vizsgálják a fenntartható városfejlesztés különböző megközelítéseit. Helyi szakértők és a Eurocities is tagjai a munkacsoportnak, amelyet más szervezetek is támogatnak megfigyelőként, mint például a France Urbaine, a Deutscher Städtetag, az olasz ANCI, a holland VNG, az EUI és a JRC. A projekt kick-off meetingjét január 28-án tartották Budapesten.

Részletek a projektről: https://www.espon.eu/projects/urdico-urban-dimension-cohesion-policy-and-other-eu-programmes

Március 17-én a Városkutatás Kft. egy szakmai fórumot rendezett a tervezés alatt álló Szociális Klímaterv alapdilemmáiról az Európai Unió által finanszírozott ComActivate projekt keretében.  A Szociális Klímaalap rendszerét, a tervezés jelen állapotát az Energiaügyi Minisztérium képviselője ismertette, majd három szekcióban folytatódott az aktuális tervezési kérdések megtárgyalása. 

A Szociális Klímaalap célja az ETS 2-ben (Emission trading system) kivetendő karbon vámok épületenergetikára és közlekedésre való hatásának mérséklése.  Az ETS2 bevezetése előtt egy évvel (tervek szerint 2026. január 1-től) olyan intézkedéseket kell bevezetnie a tagállamoknak, amely a lakóépületek esetében csökkentik az energiaszegénység mértékét, de nem elsősorban jövedelemtámogatásokkal, hanem az energiaszegények lakóépületeinek energetikai felújításával.

Az Európai Bizottság módszertani segédletekkel segíti a tagállamok tervezését, de ezek a segédletek nem tudják teljes mértékben figyelembe venni a tagállamok közti különbségeket. A magyar lakásrendszerben jóval nagyobb a magántulajdoni arány, és jóval kevertebb a lakónépesség területeken, épületeken belül, mint Nyugat-Európában. Ilyen feltételek mellett nagyon nehéz az energiaszegények kizárólagos támogatása. 

A workshopon elsődlegesen arra kerestük a választ, hogy hogyan lehet az energiaszegényeket azonosítani a családi házak, társasházak, önkormányzati bérházak esetében, és hogyan lehet biztosítani, hogy az épületek megújulása egyszerre stimulálja a nem energiaszegények beruházásait, és egyben fenntartható módon csökkentse a rászoruló családok energiaköltségeit. 

‘Metropolitan Inclusivity in Climate and Digital Transitions” (MICAD) egy Horizon Europe projekt, amely az éghajlati és digitális átmenet keretében a nagyvárosok befogadó tervezésével foglalkozik, kiemelve az érdekeltek sokféle körét: a lakosokat, a közösségeket, a vállalkozásokat és a kormányzati szerveket. A cél annak biztosítása, hogy a tervezési folyamat figyelembe vegye és beépítse a nagyvárosi közösség minden tagjának igényeit, perspektíváit és prioritásait, különösen azokat, akik hagyományosan marginalizáltak vagy alulreprezentáltak.

A projektben öt európai városi terület vesz részt: Barcelona nagyvárosi területe (AMB), Milánó metropolitán városa, Tirana városa, Chisinau városa és a lengyelországi Górnośląsko-Zagłębiowska Metropolia (GZM).

Ezeket az eseteket a tudásszolgáltató partnerek – Metropolis (FR, vezető partner), MRI (HU), UTA (FR), ENoLL (BE), HES-SO (CH), ALDA (FR), Kentyou (FR) és Institut Metropoli (ES) – elemzik.

A Városkutatás vezeti a projekt 2. munkacsomagját, amelynek fő feladata a nagyvárosi kormányzás, a stratégiai nagyvárosi tervezés és az inkluzív megközelítések elemzése. Ezenkívül a Városkutatás fogja vezetni a digitális és éghajlati átmenet során a befogadó nagyvárosi tervezéshez szükséges eszközkészlet prototípusának kidolgozását.  A 3 éves MICAD projekt nyitóülésére 2025. március 12-14-én került sor a moldáviai Chisinauban.

Megérkeztünk az első jelentős mérföldkőhöz! Az elmúlt hónapokban több fontos esemény is lezajlott: 2024 októberében, Kassán megtartottuk a nyitóértekezletet, majd decemberben, Budapesten az innovációs csapat találkozott. Munkacsoportunk az elmúlt hónapokban több fontos feladatot végzett el:

• Elkészítettük a „Monitoring és Értékelési Tervet”, melynek részeként kidolgoztuk az érintett ügyfelek és szakemberek számára készülő kérdőíveket és interjúkat.

• Külön online megbeszéléseket szerveztünk a projektpartnerek számára, hogy az adatgyűjtés elemei a szervezetek egyéni igényeihez illeszkedjenek.

• Az eltérő célcsoportok miatt speciális kérdőívek kidolgozására volt szükség: külön-külön az egyének és a háztartások számára készítettük el a kérdéssort.

• Csapatunk aktívan részt vesz az „Innovációs” és „Kommunikációs” csapat munkájában is.

Részletek a projektről az alábbi linken találhatók: https://mri.hu/solace-cee/

A Budapest CARES projekt keretében 2023 őszén reprezentatív lakossági felmérést végzett a Városkutatás Kft, amelynek eredményeit sajtótájékoztatón mutatta be a Fővárosi Klímaügynökséggel közösen 2024. február 19-én. A Fővárosi Klímaügynökség a Zöld Panel Program alapjait ismertette, a Városkutatás Kft. két munkatársa, Gerőházi Éva és Szemző Hanna pedig az azt megalapozó lakossági felmérés eredményeit.

A 2023 őszén 2009 lakástulajdonos háztartás személyes megkeresésén alapuló reprezentatív felmérés meglehetősen kiábrándító eredményeket hozott: a tulajdonosoknak csak 6-7%-a tervez felújítást a lakásában vagy családi házában, és további 15-24% tartana szükségesnek energiahatékony felújítást, ha lenne forrása. A többlakásos épületek lakástulajdonosainak 36%-a tartana fontosnak energiahatékony felújítást az épületében, tehát 64% számára a téma a pénzügyi lehetőségeitől függetlenül sem fontos. A többlakásos épületekben lakóknak alig tizede fizetne is a közös részek felújításáért. Ennek az elutasító attitűdnek alapvetően két oka van: 1) a tulajdonosok messze felülértékelik az épületük műszaki állapotát, 40%-uk szerint a házuk megfelel az aktuális energetikai előírásoknak. 2) A válaszolók 30%-a pedig azért nem venne részt egy felújításban, mert nem engedheti meg magának. A passzív magatartás mögött az is szerepet játszik, hogy a tulajdonosok tudják, hogy nem számíthatnak érdemi állami/önkormányzati támogatásokra a felújításhoz. Magyarországon jelenleg nincsenek vissza nem térítendő támogatások a többlakásos épületek számára, pedig Budapest lakásaink 84%-a ilyen épületekben van. Ugyanakkor a dél-kelet európai országokban, Bulgáriában, Romániában és Görögországban is évtizedek óta vannak ilyen támogatások, ahogyan azt a Városkutatás Kft. egy, a European Climate Foundationnak 2024-ben készített tanulmányában feltárta. A tanulmány, amely szintén bemutatásra került a sajtótájékoztatón, felhívja a fenntartható, kiszámítható, és az önkormányzatokat erőforrásnak tekintő támogatási rendszerekre a figyelmet. A budapesti lakossági felmérés eredményei angol nyelven itt olvashatók, a kelet-közép európai országok támogatási rendszereiről szóló tanulmány szintén angol nyelven pedig itt található.