Magyarországon a 2010-es évektől a regionális megközelítés és területi tervezés lényegében megszűnt: a régiók felszámolásra kerültek, a megyék kapacitások és források hiányában képtelenek hatékonyan tervezni, a kistérségek elvesztették fejlesztési jogosultságaikat, a várostérségek pedig hivatalosan sohasem kerültek elismerésre. A centralizáló országos politika nem azt vizsgálta, hogy a korábbi kooperációs mechanizmusok (régiók, kistérségek, várostérségi kísérletek) miért nem működtek jól, ehelyett ezeket egytől egyig megszüntette.
Ilyen körülmények között Magyarország legfejlettebb régióját, az egyetlen európai szinten versenyképes budapesti metropolisz térséget fokozódó mértékben a széthúzás, egymás elleni harc jellemzi, amelyet az országos politika jól ki tudott használni. Budapest persze így is a kelet-közép-európai térség egyik meghatározó nagyvárosa marad, de az életkörülmények javításához és a gazdasági fejlődéshez szükséges egységes térségi vízió és intézményrendszer hiányában fokozódó mértékben elmarad a potenciális lehetőségeitől.
Ez különösen annak fényében problémás, hogy a hasonló helyzetben lévő kelet-közép-európai nagyvárosok többsége az elmúlt évtizedeket, különösen pedig az EU csatlakozás óta eltelt éveket a térségi kooperáció kiépítésére (is) jól kihasználták. A várostérségre kiterjedő közös fejlesztési tervek és kooperációk kialakításával Varsó és a lengyel nagyvárosok, továbbá Brno a leginnovatívabb példák, de ilyen irányú törekvések megfigyelhetők Prága, Zágráb, és még a nagyobb román városok esetében is.
Ezeknek a városoknak a példái azt mutatják, hogy a térséggel való együttműködés akkor lehetséges, ha kialakul egy átgondolt és konzisztens országos területi politika, szabályozás és támogatási rendszer, amely a metropolisz térségek adottságait figyelembe veszi és azok erősítésére irányul.
Tosics Iván rövid írása a magyar területfejlesztés megújításáról, a nagyvárosi térségi együttműködés új lehetőségeiről szól, különösen a Budapesti Metropolisz Térség kapcsán. A 2028-2034-es EU költségvetéshez kapcsolódó intézmányi struktúra és fejlesztési források tervezésének folymatában, a Nemzeti és Regionális Partnerségi Tervek (NRPP) keretei között el kell érni, hogy Budapest és vonzáskörzete egy funkcionális városi területként kerüljön értelmezésre, amire az új NRPP-ben lehessen területileg célzott támogatást allokálni. Ezzel Budapestre (és természetesen a többi magyar nagyvárosra) kialakulna egy pénzügyi ösztönző, ami segíthetne a várostérségi együttműködések kialakításában.
A teljes írás az alábbi linken olvasható el:
https://mri.hu/wp-content/uploads/2026/09/Magyar-területfejlesztés-260912-Iván-Tosics.pdf