Innováció és szakpolitika a városkutatásban
Immár 21 ország 35 városával dolgozunk 2025-ben azon, hogy közösen kidolgozzuk, majd ezt a módszertant tesztelve bemutassuk, hogyan lehet a legjobban felmérni a hajléktalanságban élő emberek helyzetét. A budapesti és debreceni folyamatokról folyamatosan beszámolunk majd!
A 2024-es felmérés 15 városra vonatkozó eredményeit április 29-én egy webináriumon mutatjuk be.
2023 június végén fejeződött be a Városkutatás Kft által vezetett UPLIFT projekt.
Büszkék vagyunk a nemzetközi csapatunkra, akikkel izgalmas szakmai munkát végeztünk a fiatalok közötti társadalmi egyenlőtlenségek témájában és akikkel közösen egy új közpolitika alkotási eljárást próbáltunk ki: a Reflexiv Közpolitika Alkotást.
Az UPLIFT projektben európai szintű kutatást hajtottunk végre elsősorban azért, hogy közelebb kerüljünk a társadalmi egyenlőtlenségek megértéséhez. Ha érdekelnek a jelenséget vizsgáló összehasonlító adatok, kifejezetten fiatalokra is vonatkozóan, akkor ajánljuk, hogy olvasd az Egyenlőtlenségek Atlasza című kiadványunkat és böngészed az Interaktív Atlaszt.
Alapos dokumentum elemzést végeztünk és számtalan szakértői interjút készítettünk nemzeti és helyi szintű döntéshozó szakemberekkel 16 európai városban, ahhoz hogy az egyenlőtlenségeket eredményező gazdasági folyamatokat és az egyenlőtlenségek mérséklését célzó közpolitikák hatását vizsgáljuk kifejezetten a fiatalok körében az oktatás, a munkaerőpiac és a lakhatás területén.Az eredményeket 16 Városi Riportban foglaltuk össze. Egy összefoglaló, összehasonlító tanulmány is készült a 16 városi riport alapján.
A 16 európai városból nyolcban azt elemeztük, hogy a valamilyen szempontból nehéz élethelyzetben élő fiatalok hogyan hoznak döntéseket oktatási, munkaerőpiaci és lakhatási helyzetüket tekintve. Ennek megértéséhez 20 interjút készítettünk 15-29 éves fiatalokkal és olyan felnőttekkel, akik a pénzügyi válság (2008-2010) idején voltak fiatalok, és voltak valamilyen szempontból nehéz helyzetben. Az eredményeket 8 esettanulmány formájában foglaltuk össze. Ezen felül 8 kétnyelvű (angol és helyi nyelven) Policy Brief-et is írtunk, amelyek az Esettanulmányok alapján megfogalmazott főbb javaslatokat tartalmazzák egy helyben lehetséges Reflexív Közpolitika Alkotási folyamathoz.
4 európai városban: Amszterdamban, Barakaldoban, Sepsiszentgyörgy és Tallinn-ban a partnereink egy új közpolitikai alkotási folyamatot próbáltak ki, amit Reflexív Közpolitika Alkotásnak neveztünk el. Ennek során a valamilyen szempontból nehéz helyzetben lévő fiatalok és az érdekelt intézményeket képviselő szakemberek közt jött létre moderált kommunikáció. A folyamat eredményeképpen a két csoport közös munkájából születtek konkrét, létező közpolitikákat módosító vagy új közpolitikák létrehozására vonatkozó javaslatok. A módszertan egy részletesen megírt, általános javaslatokat is megfogalmazó Kézikönyvben és egy Policy Briefben olvasható .
Ha szeretnél többet megtudni a Reflexív Közpolitika Alkotási folyamatról, akkor javasoljuk, hogy nézd meg ezt a rövid és ingyenes videó kurzust, és gondolkodj azon, te hogyan tudnál egy ilyen folyamatot megvalósítani a saját területeden, városodban.
Ha érdeklődsz az UPLIFT projekt iránt, a honlapunkon és a közösségi média csatornáinkon (facebook, instagram, linkedin, twitter) még rengeteg más anyagot is találhatsz.
Megrendelő: Európai Bizottság (DG Research and Innovation)
Projekt időtartama: 2018. június – 2022. május
A projekt honlapja: https://openheritage.eu/
Közösségi média: https://www.facebook.com/OpenHeritageEU/
Az OpenHeritageAz Európai Unió kutatási keretprogramjából (H2020) finanszírozott kulturális örökségvalorizációs projekt: célja a marginalizált (turisztikus központoktól távolabb eső) örökségi helyszínek adaptív, befogadó, és közösségközpontú újrahasznosítása. Az OpenHeritage konzorcium 16 tagot tömörít, köztük egyetemeket és független kutatóintézeteket, civil szervezeteket, kis- és középvállalkozásokat. A projekt konzorciumvezetője a Városkutatás, a koordinátora Szemző Hanna ügyvezető igazgató.
A projekt célja, hogy fenntartható szervezeti modellt alakítson ki a közösségi kulturális örökségi értékek megőrzéséhez és hasznosításához. Az OpenHeirtage konzorcium tagjai a kulturális örökségi értékek nyitott definíciójával dolgoznak, a projekt célja elsősorban a központi, frekventált helyektől távolabb eső, a “hivatalos” örökségi diskurzusban ritkán megjelenő örökségi helyszínek és közösségek megismerése és megerősítése. A konzorcium olyan marginalizált vagy periferikus elhelyezkedésű épületeket és épületegyütteseket, közösségi tereket céloz meg, amelyek távolabb esnek a felkapott városközpontoktól és turisztikai célpontoktól, azonban nagy szimbolikus és gyakorlati jelentőséggel bírnak a helyi és a tágabb közösség szempontjából. Az erős közösségi és befogadó, szociális aspektusai mellett az OpenHeritage projekt erősen épít az erőforrás-integrációra, és kiemelten fontos a kiválasztott örökségi értékek területi beágyazottságának tiszteletben tartása és kiaknázása.
A projekt során tizenhat kiválasztott esetet figyelünk meg részletesen, és partnerszervezeteink hat Kooperatív Örökségi Laborban végeznek jelentős fejlesztéseket a projekt során feltárt összefüggések és szervezeti modell alapján. A konzorcium tíz európai országra terjed ki. A projektet bemutató nagy felbontású (angol nyelvű) poszter a lenti képre kattintva nyílik meg:
Megrendelő: Az Európai Bizottság foglalkoztatási és társadalmi innovációs programja (DG EMPL – Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás főigazgatóság). A Városkutatás a projekt koordinátora.
Projekt időtartama: 2016 október – 2019 március
A HomeLab négy kelet-közép-európai országban (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia), öt kísérleti projekt keretében valósítja meg a Szociális Lakásügynökség (SZOL) elemeit is felhasználó Szociális Lakástársaság modellt. A projekt finanszírozását az Európai Unió Foglalkoztatási és Társadalmi Innovációs programja biztosítja (EU Programme for Employment and Social Innovation – EaSI).
A helyi kísérleti programok lehetővé teszik, hogy a modell a helyi támogatási és szociális rendszerekhez alkalmazkodjon, figyelembe véve az intézményi környezet, a lakásrendszer és a munkaerőpiac lehetőségeit és feltételeit. A megvalósítók és a projektet koordináló Városkutatás Kft. munkatársai a tapasztalatok alapján véglegesítik az egyes kísérleti projektek modelljeit. A projekt célja így nemzeti és EU-s szinten egyaránt általánosan alkalmazható, a helyi viszonyokhoz adaptálható modellek kialakítása, amelyek intézményes és pénzügyi fenntarthatósága a támogatási periódus lejárta után is biztosítható. A nemzeti eredmények összesítése alapján uniós szintű ajánlásokat fogalmazunk meg az EU felé a Szociális Lakástársaság modell alkalmazásához a tagállamokban.
A HomeLab projekt honlapján angol nyelven olvashatók részletesebb információk a konzorcium tagjaival és a helyi projektekkel kapcsolatban.
Szeptember 21-én Budapesten zajlott le a a FEANTSA 13. éves kutatói konferenciája, melynek kiemelt témája a hajléktalan emberek gazdasági és társadalmi integrációja volt. Az esemény szervezői a FEANTSA – a hajléktalan emberekkel dolgozó szervezetek európai ernyőszervezete – mellett a budapesti Menhely Alapítvány és a Városkutatás Kft volt – ez utóbbi részről külön köszönet illeti Teller Nórát, a Városkutatás szakértőjét és a European Journal of Homelessness – a hajléktalansággal foglalkozó európai szakfolyóirat – szerkesztőségi tagját.
A konferencia komoly érdeklődésre tartott számot: a 180 résztvevő számos európai és európán kívüli országból érkezett, köztük az Egyesült Államokból, Ausztráliából és Dél-Afrikából is. Jelen voltak egyetemi oktatók és kutatók, valamint kutatóintézetek, civil szervezetek és önkormányzatok munkatársai is. Az eseményt Ian Tilling, a FEANTSA elnöke, valamint Hegedüs József, a Városkutatás ügyvezető igazgatója nyitották meg.
A felszólalók 18 szemináriumon számoltak be munkájukról, kutatásaikról és eredményeikről. A 2. és 10. szeminárium vezetője Teller Nóra, a Városkutatás munkatársa volt, ezek témái a hajléktalanság kutatásának módszertani megközelítései, valamint az Elsőként Lakhatást megközelítés társadalmi és gazdasági előnyei voltak. A 3. szemináriumot Hegedüs József vezette, ennek témája a hajléktalan személyek lakhatási és munkaerőpiaci integrációja volt a Kelet- és Közép-Európai kontextusban. A szemináriumon a Városkutatás által vezetett HomeLab projekt mutatkozott be; az itt szervezett beszélgetés résztvevői a Városkutatás munkatársai mellett a négy Visegrádi országból érkező konzorciumtagok voltak.
Projekt időtartama: 2016. szeptember – 2017. június
Megbízó: Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága
A szakmai támogatás sokrétű tevékenységeket foglalt magába, de főként a részvevők igényeinek, és az érintett kiírás alakulásának függvényében javaslattételt és szakpolitikák kidolgozását jelentette.
A tevékenységek az alábbi csoportokba sorolhatóak: