Városkutatás Kft.

Innováció és szakpolitika a városkutatásban

You are here: Home / Archives for Városfejlesztés / Városrehabilitáció és területi városfejlesztési politikák

Városrehabilitáció és területi városfejlesztési politikák

OpenHeritage (2018-2022)

OpenHeritage

Organizing, Promoting and Enabling Heritage Re-use through Inclusion, Technology, Access, Governance and Empowerment

Megrendelő: Európai Bizottság (DG Research and Innovation)

Projekt időtartama: 2018. június – 2022. május

A projekt honlapja: https://openheritage.eu/

Közösségi média: https://www.facebook.com/OpenHeritageEU/

Az OpenHeritageAz Európai Unió kutatási keretprogramjából (H2020) finanszírozott kulturális örökségvalorizációs projekt: célja a marginalizált (turisztikus központoktól távolabb eső) örökségi helyszínek adaptív, befogadó, és közösségközpontú újrahasznosítása. Az OpenHeritage konzorcium 16 tagot tömörít, köztük egyetemeket és független kutatóintézeteket, civil szervezeteket, kis- és középvállalkozásokat. A projekt konzorciumvezetője a Városkutatás, a koordinátora Szemző Hanna ügyvezető igazgató.

A projekt célja, hogy fenntartható szervezeti modellt alakítson ki a közösségi kulturális örökségi értékek megőrzéséhez és hasznosításához. Az OpenHeirtage konzorcium tagjai a kulturális örökségi értékek nyitott definíciójával dolgoznak, a projekt célja elsősorban a központi, frekventált helyektől távolabb eső, a “hivatalos” örökségi diskurzusban ritkán megjelenő örökségi helyszínek és közösségek megismerése és megerősítése. A konzorcium olyan marginalizált vagy periferikus elhelyezkedésű épületeket és épületegyütteseket, közösségi tereket céloz meg, amelyek távolabb esnek a felkapott városközpontoktól és turisztikai célpontoktól, azonban nagy szimbolikus és gyakorlati jelentőséggel bírnak a helyi és a tágabb közösség szempontjából. Az erős közösségi és befogadó, szociális aspektusai mellett az OpenHeritage projekt erősen épít az erőforrás-integrációra, és kiemelten fontos a kiválasztott örökségi értékek területi beágyazottságának tiszteletben tartása és kiaknázása.

A projekt során tizenhat kiválasztott esetet figyelünk meg részletesen, és partnerszervezeteink hat Kooperatív Örökségi Laborban végeznek jelentős fejlesztéseket a projekt során feltárt összefüggések és szervezeti modell alapján. A konzorcium tíz európai országra terjed ki. A projektet bemutató nagy felbontású (angol nyelvű) poszter a lenti képre kattintva nyílik meg:

 

Adaptív kulturális örökség: bemutatkozott az OpenHeritage projekt

A Városkutatás munkatársai, Tönkő Andrea és Szemző Hanna május 10-11-én részt vettek a Magyar Nemzeti Múzeumban tartott Adaptív kulturális örökség és közösségek Európában konferencián, ahol bemutatták a júniusban induló OpenHeritage (Nyílt Örökség) projekt fő célkitűzéseit. Az európai uniós Horizon 2020 finanszírozásból megvalósuló projekt 2022-ig tart.

Azu OpenHeritage konzorcium 16 tagok tömörít, köztük egyetemeket és független kutatóintézeteket, civil szervezeteket és kis- és középvállalkozásokat. A Városkutatás Kft. a konzorciumvezető, a projektet Szemző Hanna ügyvezető igazgató koordinálja. A projekt célja, hogy fenntartható szervezeti modellt alakítson ki a közösségi kulturális örökségi értékek megőrzéséhez és hasznosításához. A projekt a kulturális örökségi értékek nyitott definíciójával dolgozik, célja elsősorban a központi, frekventált helyektől távolabb eső, a “hivatalos” örökségi diskurzusban ritkán megjelenő örökségi helyszínek és közösségek megismerése és megerősítése. A konzorcium olyan marginalizált vagy periferikus elhelyezkedésű épületeket és épületegyütteseket, közösségi tereket céloz meg, amelyek távolabb esnek a felkapott városközpontoktól és turisztikai célpontoktól, azonban nagy szimbolikus és gyakorlati jelentőséggel bírnak a helyi és a tágabb közösség szempontjából. Az erős közösségi és befogadó, szociális aspektusai mellett az OpenHeritage projekt erősen épít az erőforrás-integrációra, és kiemelten fontos a kiválasztott örökségi értékek területi beágyazottságának tiszteletben tartása és kiaknázása.

A projekt során tizenhat kiválasztott esetet figyelünk meg részletesen, és partnerszervezeteink hat Kooperatív Örökségi Laborban végeznek jelentős fejlesztéseket a projekt során feltárt összefüggések és szervezeti modell alapján. A konzorcium tíz európai országra terjed ki.

A projektet bemutató nagy felbontású (angol nyelvű) poszter a lenti képre kattintva nyílik meg:

REPLAN – Innovatív megoldások a városi lakásproblémákra (2014-2015)

Közel egy évnyi formabontó kutatást követően május 6-án került sor a REPLAN kutatás és a REPLAN – Innovatív megoldások a városi lakásproblémákra című kötet bemutató konferenciája.

FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS: TÁRSADALMI BEFOGADÁS ERŐSÍTÉSE LEROMLOTT VÁROSRÉSZEKBEN LAKÁSCÉLÚ ERFA BERUHÁZÁSOK FELHASZNÁLÁSÁVAL (2011-2013)

Megrendelő: Directorate General for Regional and Urban Policy (Európai Bizottság)

Projekt időtartama: 2011. november – 2013. szeptember

Komplex városfejlesztési program Most városában (Csehország), ERDF finanszírozásban.

A kutatás révén sikerült részleteiben feltárni az Európai Regionális Fejlesztési Alap lakáscélú támogatásokra való felhasználásának gyakorlatát.  A kutatás 10 ország elemzésével folyt, melyből három esettanulmányt (Magyarország, Csehország és Lengyelország) a Városkutatás Kft. készített. A kutatás a programozás valamennyi szakaszát vizsgálta (országos programozás, akciótervek, helyi programok mintavétellel) azzal a céllal, hogy a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus tervezéséhez javaslatok kerüljenek megfogalmazásra.

Az alapok részletes felhasználásának elemzése kimutatta, hogy a forrásokat Kelet-Közép-Európában elsősorban magántulajdonú többlakásos épületek felújítására használták fel, míg a régi tagállamokban a közösségi bérlakásszektor volt a célterület. A “leromlott lakóterület” megfogalmazását minden tagállam maga végezte el (a Bizottság által megadott kereteken belül), és látható volt, hogy ez a definíciós mozgástér komoly különbségekhez vezetett: míg egyes tagállamokban (pl. Magyarország) a szigorúan leromlott városi területek voltak a beavatkozás (szociális városrehabilitáció) célterületei, addig más tagállamokban (pl. Lengyelország) átlagos társadalmi összetétellel rendelkező városrészek is forráshoz juthattak elsősorban az energetikai problémáik megoldása céljából.

PLUREL: Városkörnyéki területhasználat – a városi-vidéki kapcsolatok stratégiái és fenntarthatósági értékelésének eszközei (2008-2011)

Megbízó: Európai Bizottság – FP6: Kutatási és Technológiafejlesztési Hatodik Keretprogram

A Városkutatás egy egész Európára kiterjedő, nagy volumenű és sokszereplős kutatókonzorcium tagja volt a 2008-2011 közötti PLUREL projektben. A Városkutatás munkatársai az Európai Unió legjellemzőbb nagyvárosi kormányzási formáit azonosították és tipizálták, emellett elkészítették a földhasználati formák változásainak társadalmi indikátorait.