Hírek

A Városkutatás Kft. nemrégiben készített el egy esettanulmányt, amely a hátrányos helyzetű fiatalok életstratégiáját elemezte pécsi példákon keresztül. A kutatás során beazonosítottunk úgynevezett „konverziós faktorokat”, amelyek előre determinált lakhatási, oktatási és munkaerő-piaci nehézségekhez vezetnek a fiatalok esetében.

A kutatás során interjúkat készítettünk közpolitikát megvalósító szervezetekkel, szakemberekkel, és 40 hátrányos helyzetű fiatallal (20 olyannal, akik jelenleg 15-29 évesek, és 20 olyannal, akik a pénzügyi válság idején voltak 15-29 évesek.)

Első lépésben a helyi közpolitikai környezetet vizsgáltuk, azaz megnéztük, hogy elviekben milyen lehetőségek állnának rendelkezésre a lakhatás, oktatás és munkaerő-piac területén. Aztán igyekeztünk egyesével beazonosítani azokat az egyéni, családi háttér által meghatározott, és intézményi viselkedések által generált tényezőket, amelyek ahhoz vezetnek, hogy a fiatalok nem tudnak élni a helyben felkínált lehetőségekkel és nem azt az életet élik, amelyet maguk is értékesnek éreznének. A következő fő tényezőket azonosítottuk be az egyes tématerületeken:

• A lakhatás területén főleg az önkormányzati bérlakásokra koncentráltunk, és megállapítottuk, hogy a szociális lakásszektor csapdaként működik, amelybe nehéz bekerülni, de ha egyszer sikerült, akkor nehéz kilépni belőle. Az önkormányzati lakbérszint és a piaci lakbérszint között nagy a szakadék, amelyet kevés bérlő tud áthidalni. És ha mégis meglennének a szükséges anyagi lehetőségek, akkor is inkább preferálják a bérlők az önkormányzati szektorban maradást, amelyet a saját preferenciáikon túl az önkormányzati bérlakás rendszer átláthatatlansága is lehetővé tesz.
• Az oktatás területén egyértelművé vált számunkra, hogy az intézmények (iskolák, kiegészítő szolgáltatások) csak akkor képesek egy fiatalt a hátrányos helyzetből kiemelni, ha ezt a törekvésüket támogató családi háttér segíti. Nem támogató családi háttér esetében az intézmények nem képesek megtörni az öröklött hátrányok felhalmozódását. Pécsett kifejezetten erős az oktatást támogató hálózat (pl. Gandhi gimnázium, tanodák, „kis 500-as”, ahol a Dobbantó és Orientációs programok folynak), de ezek sikeréhez a támogató családi háttér ugyancsak nélkülözhetetlen, valamint a fiatalok – és környezetük – sokszor egyszerűen nem is ismeri ezeket a lehetőségeket. Ennek megfelelően az oktatási nehézségek kompenzálása, pl. bukások, lemorzsolódás, korai gyermekvállalás, változatlanul egy kihívás marad.  
• A munkaerő-piacon elsősorban a gyermekes anyák feltűnően nagyfokú inaktivitásának okait kutattuk. Úgy találtuk, hogy az ismert tény mellett, mi szerint a nyílt munkaerőpiacon nincs elegendő számú rugalmas ajánlat az anyák számára, ugyancsak nagyon fontos tényező, hogy a hátrányos helyzetű családokban erősebben él a paternalisztikus családmodell, ahol a férj a kenyérkereső, függetlenül attól, hogy így a család jövedelme minimális szintű marad.
• Végül kitértünk a roma fiatalokat övező diszkriminációra a munkaerő-piacon, és arra a következtetésre jutottunk, hogy az egyén oktatási szintjének a korábbiakban sejtettnél nagyobb szerepe van abban, hogy tapasztal-e diszkriminációt az illető, vagy sem. Magasan képzett roma fiatalok esetében a foglalkoztatási diszkrimináció ritkán fordult elő a mintánkban, míg mindennapos volt az alacsony képzettségűek esetében.

A determinisztikus (útfüggő) egyéni döntések mögötti okok feltárása mellett megfogalmaztunk néhány javaslatot, ajánlást, amelyet meglátásunk szerint a jelenlegi merev és korlátozó jogi és pénzügyi helyzetben is érdemes volna megfontolni. Ezek az ajánlások alapvetően három téma köré csoportosíthatók: 1) erősíteni a szereplők köti együttműködést és kommunikációt, és egyben átláthatóbb információáramlást a kliensek irányába, 2) áthidaló, átmeneti megoldásokat létrehozni mind a lakhatás, mind az oktatás, mind a foglalkoztatás területén, 3) a megelőző, korai beavatkozásra koncentrálni a tűzoltás helyett.

A pécsi esettanulmány itt érthető el: https://uplift-youth.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/02/Pecs-case-study-report.pdf

További, 7 európai városban (Amadora, Amszterdam, Barakaldo, Chemnitz, Corby, Sfantu Gheorghe és Tallinn) történt kutatási eredményekről újabb részletek találhatók az alábbi honlapon: https://uplift-youth.eu/research-policy/  

Az eredeti blogbejegyzés Iván honlapján jelent meg: https://tosics.eu/hogyan-lehet-jobba-tenni-a-varosokat-az-emberek-szamara/

Ha Ön helyi politikus, döntéshozó, városi szakember vagy olyan városlakó, akit érdekel, hogyan lehet az autófüggőségről a fenntartható városi mobilitásra áttérni, akkor érdekelheti az URBACT tudásközpont Walk’n’Roll Cities kezdeményezése. Ennek keretében most jelent meg egy gyakorlatias és tömör útmutató a városi mobilitás és a közterületek fejlesztésének innovációiról.

Az egyik legfontosabb kihívás, amellyel számos európai városnak szembe kell néznie, a mindennapi élet különböző összetevőinek fizikai elkülönülése, ami jelentős mobilitási igényt eredményez. Erre az emberek jelentős része gépkocsihasználattal reagál: azért vezetnek autót, hogy lerövidítsék a város különböző részei közötti – munkába járáshoz vagy különböző szolgáltatások igénybevételéhez szükséges – utazási időt. Az autóorientált helyi mobilitás azonban számos káros következménnyel jár, már rövid távon is negatívan befolyásolva az életminőséget.

Bár a legtöbb város tisztában van a problémával és annak várható következményeivel, és elkötelezett a fenntarthatóbb városi mobilitás és közterület-használat irányába történő elmozdulás mellett, ezt könnyebb mondani, mint megtenni. Ezért fogott össze 16 ország 28 különböző méretű európai városa, hogy szembenézzenek napjaink mobilitási kihívásaival. A RiConnect, a Space4People és a Thriving Streets URBACT akciótervezési hálózatok partnerei úgy döntöttek, hogy hosszú távú együttműködést hoznak létre, és létrehozták a Walk’n’Roll Cities platformot az ötletek és inspirációk cseréjére és az egymástól való tanulásra.

Ezek a városok közösen olyan elképzeléseket és beavatkozásokat vizsgáltak, amelyek hozzájárulhatnak a városokban az autóhasználat jelentős csökkentéséhez. Az URBACT program Knowledge Hub kezdeményezésének köszönhetően pedig egy online kiadványt is létrehoztak, amely bemutatja ezeket az elképzeléseket és beavatkozásokat.

A kiadvány szerzőinek egyikeként örömmel hívom fel a figyelmét arra, hogy az online útmutató már letölthető az URBACT weboldaláról. Ez egy gyakorlatias és tömör forrás a helyi politikusok, döntéshozók, szakemberek és polgárok számára, akiket érdekel a városi mobilitás, és akik elkötelezettek amellett, hogy városukat jobb hellyé tegyék az emberek számára.

Kattintson IDE az URBACT Knowledge Hub külön erre a célra létrehozott oldalának eléréséhez.

Kattintson IDE, ha egyből a kiadványt szeretné letölteni.

Tosics Iván részt vett a Brüsszelben 2022. november 28-án megrendezésre került „Kyiv Investment Forum”-on. Ennek egyik eseménye az Eurocities által szervezett „Kyiv Agglomeration Sustainable Rebuilding” találkozó volt, amelyen Kyiv környéki települések polgármesterei vettek részt – a helyzet súlyossága miatt online formában. Az ukrán decentralizációs reform keretében létrehozásra került a ’Kyiv agglomeration’, amely a 3 milliós főváros körüli 1.8 milliós, 69 településből álló oblaszty egy kisebb, 18 településes részét jelenti. A téma ennek az agglomerációs társulásnak a működése, és ennek lehetséges továbbfejlesztése volt, figyelemmel a térség újjáépítésével kapcsolatos tervezésre és a várható nemzetközi segítség helyi igényekhez való igazítására. A találkozó során sok európai példa került említésre a metropolitán területek hatékonyabb működtetése témakörében.

2022. június 22-23-án  három storytelling workshopot szerveztünk, hogy megvitassuk az UPLIFT projekt keretén belül végzett kvalitatív kutatás első eredményeit: 1) először azokkal a fiatalokkal, akik részt vettek az interjúzásban 2) majd helyi oktatási és munkaerőpiaci szakértőkkel (helyi iskolaigazgatóval, hátránykompenzáló programot szervező szakemberrel, szociális szférában dolgozókkal és végül 3) helyi lakáshelyzethez értő szakemberekkel (hajléktalanokkal foglalkozó szervezetekkel, helyi lakáspolitikában aktív szereplőkkel, szociális intézmények munkatársaival). A beszélgetések célja az volt, hogy a fiatalokkal készült 40 interjú alapján a helyi lehetőségterekről alkotott narratívákat megvitassuk a helyi fiatalokkal és szakértőkkel, teret adva a résztvevőknek saját narratívájuk kialakításában és ezzel hozzájárulva a kutatási eredmények alakításához.

Az első workshopra azokat a fiatalokat hívtuk meg, akikkel korábban interjút készítettünk, abból a megfontolásból hogy az általuk egyesével elmesélt történetekből alkotott közös és eltérő történetekről beszélgessünk. A beszélgetéseket kérdésekre és megfogalmazott, sarkított állításokra fűztük fel, hogy alapot teremtsünk ahhoz, hogy megértsük a fiatalok által megfogalmazott pécsi lehetőségteret, annak korlátait és a képességeiket, ahogyan ebben a térben navigálni tudnak, mind az oktatás, a munkaerőpiac és a lakhatás területén. A célunk az volt, hogy olyan közös utakat, mintázatokat azonosítsunk, amelyek valószínűbbnek tűnnek bizonyos szocio-gazdasági háttér mellett. 

• Lakhatás: A beszélgetés megerősített minket abban, hogy az egyes szektorok (önkormányzati, a piaci magánbérlet és a magántulajdon) közötti átjárás nagyon korlátozott, a távolságok a különböző lakhatási pozíciók között áthidalhatatlannak látszanak a jelenlegi intézményi környezetben. 
• Munkaerőpiac: Azt az interjúk során sokat hallott állítást vitattuk meg, hogy “Aki akar, az talál munkát Pécsett”. Ez az állítás nagyon sarkosnak bizonyult és elfedi azt, hogy a különböző munkaerőpiaci pozíciókhoz, lehetőségekhez való hozzáférés különböző tényezők mentén korlátozottabb, mint például, akkor ha valaki roma, vagy ha gyereket nevel. Ezen túl a lehetőségekhez való hozzáférésben kiemelkedő szerepet tölt be az informális alapokon szerveződő kapcsolati tőke, amely státusz általi meghatározottságával együtt is hatékonyabb munkaerőpiaci tőkének mutatkozik az olyan formális, intézményesített keretek között elérhető lehetőségeknél, mint amelyeket a munkaügyi központ képes nyújtani.
• Oktatás: Az oktatási lehetőségekről és tapasztalatokról való beszélgetés megerősítette azokat a kutatási felvetéseket, hogy az oktatási szegregáció (területi és iskolán belüli) jelenlegi mértéke nagyban hozzájárul ahhoz, hogy bizonyos pályákat kijelöljön az oktatási rendszerben, ami jelentősen korlátozza a lehetőségekhez való egyenlő hozzáférést. Emellett az oktatási rendszert támogató intézményrendszer, mint például a Tanodák, is komoly korlátok között tudnak csak hátránykompenzáló munkát végezni, ugyanis úgy tűnik, hogy a családi szocializációs közeg hatása és a merev iskolai rendszer megnehezíti a valódi mobilitási csatornák megtalálását.

A helyi oktatási szakértőkkel való beszélgetéshez három fókuszpontot határoztunk meg: a helyi oktatási rendszer esélyteremtő képessége, iskolai intézmények közötti kooperáció és a korai iskolaelhagyás késő kamaszkorban. A beszélgetés során kirajzolódott, hogy a nemzeti oktatási rendszer szegregáló hatása ahelyett hogy együttműködésre késztetné, inkább versenyzésre motiválja az oktatási intézményeket. Az oktatás ezzel együtt is korlátozottan tudja csak ellátni azt a funkcióját, hogy egyenlő esélyeket teremtsen és a szociális hátrányokat kompenzálja, ezzel egyenlő lehetőségeket teremtsen a legalább a szubjektív jóllét elérésére. A tanárok képzésének megreformálását; (a pedagógiai képességek és az oktatási módszerek szabadon megválaszthatóságát) a szakértők szintén fontos  és fejlesztendő területként említették. A beszélgetés megerősítette azt a hipotézisünket, hogy a 14-16 évesnél idősebb fiatalok, akik már nincsenek az oktatási rendszerben és (még) nincs gyerekük egy olyan közpolitikai értelemben vett szolgáltatási vákuum kárvallotjai, amely azt eredményezi, hogy nagyon kevés valódi támogatás érhető el számukra az oktatás területén. 

A helyi lakáspolitikai szakértőkkel való beszélgetés során azt az általunk megfogalmazott állítást jártuk körbe, amely szerint “a legnagyobb helyi lakhatási probléma az áthidalhatatlannak tűnő távolság a helyi lakáspiaci szegmensek/pozíciók között”: például egy önkormányzati bérlakásból való kilépés elég valószínűtlennek tűnik akár a piaci albérleti szektorba vagy a tulajdoni piacra és fordítva. A szakértők megerősítették, hogy az önkormányzati szektorból való kilépés egyfelől rendszerszinten is ellenérdekeltségekbe ütközik, másrészt pedig a piaci bérleti és a tulajdoni szektorba való belépés is korlátozott. Utóbbiakban jellemző a romák és gyermekes családokkal szembeni diszkrimináció, az önkormányzati szektorba való belépést a belépést pedig a méretbeli korlátokon túlmutatóan a feltételek átláthatatlansága és informalitása  korlátozza tovább.

A három workshop fő következtetéseit és tanulságait felhasználjuk a hamarosan íródó, Pécsről szóló Esettanulmányunkhoz. 

Új városi közpolitikai fórumot indítanak közösen az URBACT Action Planning Network tagjai: RiConnect, Space4People és a Thriving Streets, mobilitás és közterek témában. Az első webinár városi szakértők és parntnerek széleskörű bevonásával 2021 November 29-én hétfőn 10 és 14 óra között kerül megrendezésre. Ezen az alkalmon innovatív mobilitási és közterületeket érintő megoldások lesznek bemutatva és természetesen lesz idő érdemi beszélgetésekre és kapcsolatteremtésre. A beszélgetést Tosics Iván (URBACT Thematic Programme Expert) moderálja.

A teljes program itt érhető el.

Itt lehet regisztrálni.

További információért pedig csatlakozni lehet az alábbi Walk’n’Roll Cities LinkedIn csoportba.

Megjelent Gerőházi Éva, Szemző Hanna és Turai Eszter cikksorozatának I. és II. része a társasházak mélyfelújításáról. Az I. cikk a többlakásos épületek energiahatékony korszerűsítésének fontossága mellett érvel, és áttekinti az ilyen beruházások akadályait a mai Magyarországon. https://epiteszforum.hu/tarsashazak-felujitasa-i–a-kulcs-nem-kizarolag-a-tamogatas-hanem-a-kiszamithato-segito-kornyezet

A II. részében a megoldási lehetőségeket foglalják össze a szerzők.  https://epiteszforum.hu/tarsashazak-felujitasa-ii–az-allamnak-nem-csak-az-epuletekbe-a-lakokozossegekbe-is-be-kell-ruhaznia

A Városkutatás Kft. (www.mri.hu), a lakáspolitika és városfejlesztés területén nemzetközileg elismert szakmai műhely, új munkatársat keres kutató munkakörbe! Jelentkezés önéletrajzzal, valamint magyar és angol nyelvű motivációs levéllel november 22-ig a turai@mri.hu címen lehet Turai Eszternél.

Az új munkatárs feladatai:

• Kutatási projektekben, szakpolitikai háttéranyagok és elemzések elkészítésében való közreműködés hazai, illetve Európai Uniós projektekben
• Kvalitatív és kvantitatív elemzések elkészítése, külföldi és magyar nyelvű szakirodalom feldolgozása
• Tanulmányírás magyar és angol nyelven
• Adatgyűjtés, interjúzás, kérdőívezés
• Kísérleti programokban (főleg Európai Uniós pilot projektek) felmerülő változatos feladatok végzése, együttműködés a cég szakmai partnereivel nemzetközi és hazai projektekben
• Új pályázatok írásában és adminisztrációjában való közreműködés
• Egyéb kutatási, szervezési és adminisztratív feladatok

A munkavégzés egy része önállóan, nagyobb része az adott projekten dolgozó munkatársakkal való szoros együttműködésben történik.

Elvárások:

• Legalább MA-szintű felsőfokú végzettség
• Érdeklődés az alábbi területek iránt: városfejlesztés, lakáspolitika, a városokban meghatározó társadalmi egyenlőtlenségek, fenntarthatóság
• Társadalomtudományi kutatásokban szerzett tapasztalat
• Magabiztos angol nyelvtudás szóban és írásban egyaránt
• Csapatmunkára, valamint önálló munkára való képesség

Előnyt jelent:

• Tapasztalat EU-s pályázatok írásával vagy adminisztrációjával kapcsolatban (főleg Research and Innovation programokban, pl. Horizon2020/Horizon Europe)
• Környezetvédelem, klímavédelem, energiahatékonyság stb. területen szerzett tapasztalat
• Egyéb, a munkakör szempontjából releváns munkatapasztalat
• SPSS vagy más statisztikai program ismerete

Pályakezdők és munkaerőpiacra frissen visszatért szülők jelentkezését is várjuk!

Munkavégzés keretei:

• Munkavégzés kezdete: 2022. elejétől megegyezés szerint
• Munkavégzés helye: rugalmas, a cég IX. kerületi irodájából, illetve részben otthonról is végezhető
• 3 hónapos próbaidő, ezt követően egy éves határozott idejű szerződés, amit a rendelkezésre álló pályázati források fényében határozatlan idejűre módosítunk
• Teljes munkaidő
• Bérezés megegyezés szerint

Amit kínálunk:

• A társadalomkutatói szférában versenyképes bér
• Rugalmas munkavégzés és barátságos munkahelyi légkör
• Változatos feladatok, szakmai fejlődési lehetőség, publikálási lehetőségek
• Rálátás az európai és magyar városokban zajló társadalmi és gazdasági folyamatokra, szakpolitikákra. Együttműködés a területen meghatározó szakemberekkel
• Nemzetközi projektekben való részvétel, szakmai utazási lehetőségek

Jelentkezni részletes önéletrajzzal, valamint magyar és angol nyelvű motivációs levéllel lehet Turai Eszternél a turai@mri.hu címen november 22-ig. A pályázatok alapján alkalmas jelöltek közül személyes interjú során választjuk ki jövőbeli munkatársunkat.

A Klubrádióban reggeli személyként Tosics Iván értékelte a főváros elmúlt két éves tevékenységét. Az 50 perces beszélgetés meghallgatható az alábbi linken.