Innováció és szakpolitika a városkutatásban
A Cooperative City Books gondozásában Bécsben jelent meg a “Funding the Cooperative City” (A kooperatív város finanszírozása) c. angol nyelvű kötet, amely az európai városok közösségi kezdeményezéseit mutatja be. A kötet közép-európai régióról szóló fejezetének szerzője Szemző Hanna, a Városkutatás ügyvezető igazgatója.
Az Edward Elgar kiadó gondozásában év elején vált elérhetővé a 2016-ban lezárult “TENLAW – Lakáspolitika és bérleti jog a többszintű Európában” kutatási projekt legkiválóbb elemzéseit összegyűjtő szerkesztett kötet. A Városkutatás ügyvezető igazgatója, Hegedüs József, és munkatársa, Horváth Vera a szerzői a könyv második fejezetének, amely a Kelet- és Közép-európai lakáspolitikai és lakhatási jogi rezsimeket elemzi a magán-bérlakáspiac fejlődésének, lehetőségeinek és korlátainak tükrében.
A Városkutatás Kft. tagja volt annak a Brémai Egyetem által vezetett konzorciumnak, amely nem kisebb célt tűzött ki, mint hogy megvizsgálja és behatóan elemezze 28 európai ország lakáshelyzetét, lakáspolitikáját és bérleti jogi környezetét (a piaci, közösségi és vegyes/átmeneti bérleti jogcímeket is ide értve). Az Európai Unió FP7 kutatási keretprogramjából finanszírozott projekt 2012 és 2016 között zajlott, rendkívül gazdag információanyagot gyűjtött angol nyelven, összehasonlítható módon, és a futamideje alatt és azt követően is számos tanulmányt és további kutatást inspirált. A 2018 elején megjelent “Tenancy Law and Housing Policy in Europe: Towards Regulatory Equilibrium” című szerkesztett kötet tanulmányait a projektvezető, Dr. Christoph Scmid válogatta össze – a könyv válogatás a projektet lezáró legkiválóbb tanulmányok közül. A Városkutatás munkatársai a szerzői a kötet második fejezetének. A szöveg (melynek címe “Central and East European housing regimes in the light of private rental sector development”, azaz a Közép- és Kelet-európai lakásrezsimek a magánbérleti szektor fejlődésének tükrében) a rendszerváltó európai országok piaci bérleti szektorának történetét, fejlődését veti össze. A szerzők a projekt során összeállított gazdag adattömeget felhasználva vetik össze a régió lakáspolitikai rezsimjeinek hasonlóságait és eltéréseit, elemezve azok összetartó vagy divergens fejlődési útjait.
Izgalmas és előremutató városi projektek, fényképekkel fűszerezve.
A Városkutatás Kft. kutatója, Gerőházi Éva 2017. november 21-én részt vett egy kerekasztal beszélgetésen Baló György „Magyarul Balóval” című műsorában. A műsor azt a témát járta körül, hogy az energiahatékonyságot eredményező lakóépület-felújítások milyen közvetlen és közvetett hasznokkal és költségekkel járnak.
A résztvevők egyhangúlag egyetértettek Baló György konklúziójával, miszerint azok, akik a leginkább rászorulnának a felújításokra, mert rossz minőségű házakban laknak és jövedelmükhöz képest fűtésszámlájuk rendkívül magas, lesznek legkevésbé képesek profitálni az energiahatékonyságot ösztönző támogatási rendszerekből.
A beszélgetés az RTL Klub honlapján, ide kattintva hallgatható.
Az Európai Nagyvárosi Hatóságok (European Metropolitan Authorities, EMA) Varsóban szervezett fórumát a Városkutatás ügyvezetője, Tosics Iván nyitotta meg október 20-án vidaindító beszédével. A rövid előadás központi témája az európai nagyvárosok legnagyobb kihívásai voltak, melyek közül a legfontosabbak 1. az európai együttműködés előnyei és nehézségei, 2. az EU tagországok nagyvárosainak együttműködési trendjei, 3. jó gyakorlatok a nagyvárosi koordinációban: tervezés és kormányzás, 4. a nagyvárosok által felhasználható uniós szakpolitikák és eszközök: tanulságok és lehetőségek. A vitaindítót kísérő angol nyelvű prezentáció ide kattintva tölthető le.
Az uniós tagországok nagyvárosait képviselő száz körüli résztvevő előtt Tosics összefoglalta a fórumon elhangzottakat is, kihangsúlyozva, hogy a Brexit miatti előnytelen helyzet és az Unión belüli feszültségek veszélyeztetik a kohéziós politika sikerességét. Az európai nagyvárosi térségek uniós szinten is fontos szereplőkké léphetnek elő, ha képesek hatékony intézményrendszert kialakítani. Ehhez azonban elengedhetetlen a nemzeti és az európai szintű kormányzatok elköteleződése, a nagyvárosi együttműködés fontosságának elismerése. Ebben fontos szerepet játszhatna a nagyvárosi együttműködés beemelése a 2020 utáni kohéziós politikai keretrendszerbe, valamint a városrégiók aktív részvétele a kohéziós politikai tervezésben és megvalósításban.
Az Európai Bizottság Regionális Politikai Főosztályának Városfejlesztési Hálózata (Urban Development Network) október 17-én Budapesten szervezett találkozót, amelyet a Városkutatás ügyvezető igazgatója, Tosics Iván moderált. A beszélgetéssorozaton szó esett a kohéziós politika legfontosabb elemeiről, köztük az integrált megközelítésről, a részvétel erősítéséről és a források felhasználásáról. A magyarországi szereplőket a 23 megyei jogú város küldöttjei képviselték, a Bizottság Regionális Politikai Főosztályának részéről pedig Törökné Rózsa Judit és munkatársai vettek részt a találkozón.
Tosics Iván, A Városkutatás ügyvezetője szeptember 20-án a lengyelországi Łódźban tartott előadást az Európai Régiók Hete keretei közt szervezett helyi eseményen. Az előadás témája a városi régiók szerepe volt a 2020 után felhasználható uniós kohéziós politikai eszközök felhasználásában; az angol nyelvű diák ide kattintva érhetők el.
A Városkutatás munkatársa, Bajomi Anna, az Európai Energiaszegénységi Megfigyelő Központ (European Energy Poverty Observatory) tanácsadó testületének tagja az EEGA Alap ösztöndíjasaként vesz részt energiaszegénységgel foglalkozó fiatal kutatók Nottinghamben megszervezett találkozóján. A szimpóziumon tizenöt fiatal európai kutató mutatja be az energiaszegénység jelenségéhez és kezeléséhez kapcsolódó kutatását, valamint releváns témákkal foglalkozó szenior szakemberek ismertetik munkájukat és cserélnek tapasztalatot. Az elkövetkező napokban Bajomi az Egyesült Királyságban működő National Energy Action (NEA) éves konferenciáján vesz részt.
“Mi a szerepe egy piacgazdaságban a lakáspolitikának? A modern társadalmakban jövedelmek egyenlőtlenül oszlanak meg a társadalom tagjai között, ami komoly társadalmi konfliktusokkal járhat. A második világháború után létrejött jóléti rendszerek ezt a jövedelemegyenlőtlenséget próbálták mérsékelni a nyugdíjrendszer kiterjesztésével, az oktatás támogatásával, egészségügyi biztosítási és családtámogatási rendszerrel stb., de az egyenlőtlenségek, ha mérséklődnek is, fennmaradtak.”
Hegedüs József cikke a Kettős Mércén, az Utcáról Lakásba Egyesület “Lakhatást Most” cikksorozatának első részeként jelent meg, a teljes cikk ide kattintva olvasható.
„Javaslat a csillaghegyi öblözet árvízvédelmére és a Római-part komplex rendezésére” címmel 2017. augusztusában jelent meg egy szakértői tanulmány Lányi András szerkesztésében. A komplex tanulmány fejezetei többek közt urbanisztikai, környezetvédelmi és társadalmi szempontok alapján foglalják össze a terület árvízvédelmének lehetőségeit és alternatíváit. „A Római Part Jövőjének Alternatívái – Társadalmi Háttértanulmány” c. fejezetet Csanádi Gáborral közösen a Városkutatás ügyvezetője, Tosics Iván jegyzi – a fejezet a címre kattintva olvasható.
A megfizethető lakhatás az európai országok és az Európai Unió egyik legszélesebben támogatott szakpolitikai célkitűzése. A “megfizethetőség” mérésének számos módszere létezik, ám a leggyakrabban egyszerűen csak azt értjük alatta, hogy egy háztartás a jövedelmének mekkora részét fordítja lakásköltségekre. Csakhogy különböző lakáspiacokon, különböző jövedelmi és jóléti lehetőségek között a jövedelem egy adott százaléka gyökeresen eltérő lakásminőséget takarhat. Ha egy londoni, egy tallinni és egy salgótarjáni háztartás egyaránt összes jövedelmének 45 százalékát költi lakhatásra (rezsi, bérleti díj vagy hiteltörlesztés), az nem csak nagyon különböző életkörülményeket jelent, hanem nagyon különböző okai és kezelési lehetőségei is vannak.
