Városkutatás Kft.

Innováció és szakpolitika a városkutatásban

You are here: Home / Hírek

Hírek

Urban Innovative Action (UIA) pályázatok bírálata lakáspolitika témakörében (2018)

Megbízó: Urban Innovative Action (UIA) Titkárság

Időtartama: 2018. május

Gerőházi Éva, a Városkutatás Kft. kutatója 2018. májusában 26 Urban Innovative Action pályázat stratégiai értékelését végezte el. A pályázatok Európa különböző országaiból érkeztek, és céljuk olyan önkormányzati lakásprojekt megvalósítás volt, amely még nem volt kipróbálva más európai országban. A stratégiai értékelés legfőbb szempontja az Innováció volt, amit nem könnyű elérni, figyelembe véve, hogy a lakásberuházások általában elég költségesek, ezért az új módszerek kipróbálása jelentős kockázattal jár. Talán ez is az oka, hogy a beadott projektek innovációs tartalma nem is elsősorban tejesen új mechanizmusok kialakítására irányult, hanem inkább létező, habár relatíve új megoldások innovatív kombinálására. Az értékelés során az is világossá vált, hogy egy jó pályázathoz egyértelmű célkijelölés és a célok eléréséhez szükséges konzisztens lépések definiálása szükséges, mert ennek hiányában a pályázat csak egy nehezen követhető beavatkozás-halmaz lesz, amelyet az értékelő sem láthat át megfelelően.

Adaptív kulturális örökség: bemutatkozott az OpenHeritage projekt

A Városkutatás munkatársai, Tönkő Andrea és Szemző Hanna május 10-11-én részt vettek a Magyar Nemzeti Múzeumban tartott Adaptív kulturális örökség és közösségek Európában konferencián, ahol bemutatták a júniusban induló OpenHeritage (Nyílt Örökség) projekt fő célkitűzéseit. Az európai uniós Horizon 2020 finanszírozásból megvalósuló projekt 2022-ig tart.

Azu OpenHeritage konzorcium 16 tagok tömörít, köztük egyetemeket és független kutatóintézeteket, civil szervezeteket és kis- és középvállalkozásokat. A Városkutatás Kft. a konzorciumvezető, a projektet Szemző Hanna ügyvezető igazgató koordinálja. A projekt célja, hogy fenntartható szervezeti modellt alakítson ki a közösségi kulturális örökségi értékek megőrzéséhez és hasznosításához. A projekt a kulturális örökségi értékek nyitott definíciójával dolgozik, célja elsősorban a központi, frekventált helyektől távolabb eső, a “hivatalos” örökségi diskurzusban ritkán megjelenő örökségi helyszínek és közösségek megismerése és megerősítése. A konzorcium olyan marginalizált vagy periferikus elhelyezkedésű épületeket és épületegyütteseket, közösségi tereket céloz meg, amelyek távolabb esnek a felkapott városközpontoktól és turisztikai célpontoktól, azonban nagy szimbolikus és gyakorlati jelentőséggel bírnak a helyi és a tágabb közösség szempontjából. Az erős közösségi és befogadó, szociális aspektusai mellett az OpenHeritage projekt erősen épít az erőforrás-integrációra, és kiemelten fontos a kiválasztott örökségi értékek területi beágyazottságának tiszteletben tartása és kiaknázása.

A projekt során tizenhat kiválasztott esetet figyelünk meg részletesen, és partnerszervezeteink hat Kooperatív Örökségi Laborban végeznek jelentős fejlesztéseket a projekt során feltárt összefüggések és szervezeti modell alapján. A konzorcium tíz európai országra terjed ki.

A projektet bemutató nagy felbontású (angol nyelvű) poszter a lenti képre kattintva nyílik meg:

Lépték és irónia – Hegedüs József írása a Szelényi Iván tiszteletére megjelent tanulmánykötetben

Március végén, Szelényi Iván 80. születésnapja alkalmából jelent meg a Lépték és irónia – Szociológiai kalandozások c. tanulmánykötet az MTA KT és a L’Harmattan kiadó gondozásában, benne Hegedüs József írása “Lakásrezsimek a rendszerváltás előtt és után a posztszocialista államokban” címmel. A Bozóki András (CEU) és Füzér Katalin (Pécsi Tudományegyetem) által szerkesztett bemutatóján pedig az ünnepelt is közreműködött. Szerzői – köztük Böröcz József, Juhász Pál, Ladányi János és Szalai Erzsébet – Szelényi életművének egyes kérdésfelvetéseit járják körül, többek közt a kádári kor örökségét, a lakás- és településszociológia kérdéseit, az értelmiség szerepét, illetve olyan újabb jelenségeket, mint a jobboldali radikalizálódás és az “illiberális” fordulat.

Hegedüs József írása a lakásrendszer átalakulását elemzi a posztszocialista országokban, ezen belül is az új európai uniós tagállamokban) Az ún. „Kelet-Európai Lakásmodell” Szelényi 1970-es lakáskutatásaiból indul ki, és vizsgálja a szocialista gazdasági-társadalmi fejlődés különbségei következtében kialakuló eltérő lakásrezsimeket és azok átalakulását. A tanulmány kombinálja a lakásszektor beágyazottságát (housing provision) és a lakástulajdoni összetételt (tenure structure) hangsúlyozó megközelítéseket, majd új értelmezési keretet állít fel (rész-piac mátrix). A felállított modell segítségével empirikusan is elemzi az új tagállamokban kialakuló lakásrezsimeket a nyugat-európai és a dél-európai lakásrendszerek összefüggésében.

HomeLab: megkezdődött a mobilház-építés

Március végén megkezdődött az Utcáról Lakásba Egyesület első két mobilházának építése Soroksáron, Budapest XXIII. kerületében: a hajnalban kiszállított lakóegységeket az Egyesület dolgozói, kedvezményezettjei és önkéntesei az alapokra helyezték, és megkezdték a közművek bekötését és a mobilházak szigetelését. A munkálatokról készült képekből a HomeLab projekt angol nyelvű oldalán közülünk kis válogatást: “Mobile homes under construction”

 

 

A Városkutatás munkatársai bemutatták az Open Heritage projektet

Szemző Hanna és Tönkő Andrea bemutatták a 2018 júniusában induló OpenHeritage projektet a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete által szervezett “Kulturális örökség, társadalmi kohézió és helyhez kötődés” című műhelykurzusán március 20-án (a műhely részletes angol nyelvű programja ide kattintva érhető el). 

Konferenciafelhívás: hajléktalan emberek társadalmi és gazdasági integrációja

A FEANTSA Európai Hajléktalanügyi Kutatói Hálózata (European Observatory on Homelessness), a Városkutatás Kft. és a Menhely Alapítvány közös szervezésében Budapesten kerül megrendezésre a FEANTSA 13. Európai Kutatói Konferenciája 2018. szeptember 21-én pénteken, amelynek témája a hajléktalan emberek társadalmi és gazdasági integrációja.

“Fél nemzedék él kommunákban” – interjú Hegedüs Józseffel

A Magyar Nemzet tematikus lapszáma interjút közölt Hegedüs Józseffel a Városkutatás ügyvezetőjével a február 22-i lapszámban a fiatalok lakáshoz jutási esélyeiről: az “elszállt” albérletárakról és a fiatalok “kommunáiról”, a szülői segítség szerepéről, és a lakáspolitika hiányosságairól. 

Kooperatív városok – közösségi megoldások a közép-európai városokban

A Cooperative City Books gondozásában Bécsben jelent meg a “Funding the Cooperative City” (A kooperatív város finanszírozása) c. angol nyelvű kötet, amely az európai városok közösségi kezdeményezéseit mutatja be. A kötet közép-európai régióról szóló fejezetének szerzője Szemző Hanna, a Városkutatás ügyvezető igazgatója.

Kelet- és Közép-európai lakásrezsimek a lakásbérlés tükrében

Az Edward Elgar kiadó gondozásában év elején vált elérhetővé a 2016-ban lezárult “TENLAW – Lakáspolitika és bérleti jog a többszintű Európában” kutatási projekt legkiválóbb elemzéseit összegyűjtő szerkesztett kötet. A Városkutatás ügyvezető igazgatója, Hegedüs József, és munkatársa, Horváth Vera a szerzői a könyv második fejezetének, amely a Kelet- és Közép-európai lakáspolitikai és lakhatási jogi rezsimeket elemzi a magán-bérlakáspiac fejlődésének, lehetőségeinek és korlátainak tükrében.

A Városkutatás Kft. tagja volt annak a Brémai Egyetem által vezetett konzorciumnak, amely nem kisebb célt tűzött ki, mint hogy megvizsgálja és behatóan elemezze 28 európai ország lakáshelyzetét, lakáspolitikáját és bérleti jogi környezetét (a piaci, közösségi és vegyes/átmeneti bérleti jogcímeket is ide értve). Az Európai Unió FP7 kutatási keretprogramjából finanszírozott projekt 2012 és 2016 között zajlott, rendkívül gazdag információanyagot gyűjtött angol nyelven, összehasonlítható módon, és a futamideje alatt és azt követően is számos tanulmányt és további kutatást inspirált. A 2018 elején megjelent “Tenancy Law and Housing Policy in Europe: Towards Regulatory Equilibrium” című szerkesztett kötet tanulmányait a projektvezető, Dr. Christoph Scmid válogatta össze – a könyv válogatás a projektet lezáró legkiválóbb tanulmányok közül. A Városkutatás munkatársai a szerzői a kötet második fejezetének. A szöveg (melynek címe “Central and East European housing regimes in the light of private rental sector development”, azaz a Közép- és Kelet-európai lakásrezsimek a magánbérleti szektor fejlődésének tükrében) a rendszerváltó európai országok piaci bérleti szektorának történetét, fejlődését veti össze. A szerzők a projekt során összeállított gazdag adattömeget felhasználva vetik össze a régió lakáspolitikai rezsimjeinek hasonlóságait és eltéréseit, elemezve azok összetartó vagy divergens fejlődési útjait.

Tosics Iván ismét URBACT szakértő (2010-)

Tosics Iván, a Városkutatás Kft. egyik ügyvezető igazgatója, sikeresen pályázott az URBACT által kiírt pályázatra és 2016-ban a hat Program Szakértő egyike lett, három éves időszakra.

A kiválasztott hat Program Szakértő támogatja az URBACT Titkárság (Párizs-Saint Denis) munkáját, kapcsolatot tartanak a futó projektekkel, az eredményeket összegzik és terjesztik, továbbá segítik az URBACT program rendezvényeit (nyári egyetem, konferenciák) és az új pályázati kiírások előkészítését. Különböző szerződéses konstrukciók mellett Tosics Iván 2010 óta dolgozik URBACT szakértőként.

Öt európai várostérség működésének vizsgálata (2017)

Megbízó: Barcelona Várostérség Önkormányzata

Időtartama: 2017. november – 2017. december

Barcelona Várostérség Önkormányzata megbízta a Városkutatás Kft-t, hogy elemezze 5 európai várostérség működését és tegyen ajánlásokat Barcelona számára a városkörnyéki együttműködés hatékonyabbá tételére. A vizsgált 5 várostérség: Amszterdam, Koppenhága, Manchester, Stuttgart és Zürich volt. Közülük Stuttgartban van a legerősebb legitimáció a választott városkörnyéki parlament miatt; Manchester térségében alacsonyabb a legitimációs szint, de szélesebb skálája van a közösen ellátott szolgáltatásoknak és nagyobb a városkörnyéki költségvetés összege is. A zürichi városkörnyéki együttműködés kisebb közös projekttel és egy közös rendezési tervvel operál. A Koppenhága környéki együttműködés a nemzeti szinten kialakított közös rendezési terven alapul, de más intézményi kerete nincsen. Az Amszterdam környéki együttműködés intézményi kerete most van formálódóban (azok után, hogy a korábbi kisebb városkörnyéki térség funkcióit csak a közlekedésre fókuszálták) és jelenleg inkább kisebb bi-laterális projekteken alapszik.

Az 5 fenti várostérséghez képest a barcelonai térségi együttműködés lényegesen előrehaladottabb, ugyanakkor az 5 esetből is átvehetők egyes megoldások, pl. a térségi tanács elnökének közvetlen választása, a térségi gazdasági szereplőkkel kialakított formális együttműködések, az országos/regionális szintről ledelegált funkciók, a hatékony térségi rendezési terv létrehozása.

A tanulmány, amelyet a témakörben a Városkutatás Kft. készített, a Barcelonai Várostérségi Tanács tagjainak konferenciáján került bemutatásra 2018. június 15-én.  A teljes (angol nyelvű) tanulmány  ide kattintva olvasható, Tosics Iván a konferencián tartott előadásának diái itt érhetők el (szintén angol nyelven).