A European Climate Fund finanszírozásában elkészült egy összehasonlító tanulmányunk a bolgár, görög, magyar és román lakóépület felújítási támogatási rendszerről. Mind a négy országban évtizedek óta működnek támogatási rendszerek, amelyeknek döntően az energiahatékonyság áll a fókuszában. A négy megközelítés azonban alapjaiban különböző. A bolgár és a román rendszer alapvetően a többlakásos épületeket állítja a fókuszba, feltételezve, hogy a lakóépületek közösségének sem forrása, sem képessége nincsen egy komplex felújítás végrehajtásához, tehát a támogatási rendszer relatíve kevés közösséget támogat, de azt mind pénzben, mind technikai segítségben maximálisan. A görög rendszerben a támogatás alapvető objektuma a lakás, és az egyéni szintű beavatkozás, amelyhez az állam pénzügyi segítséget ad, jövedelemtől függő mértékben. A magyar rendszer úttörő volt a 2000-es években a nagyvonalú panelprogramon keresztül, majd a lendület megtört, a támogatás fókusza áttevődött a családi házakra, és a jelenlegi Otthonfelújítási Programban keresik a tervezők az egyensúlyt az ellenőrzött felújítási minőség és az adminisztratív végrehajthatóság között. Az összehasonlító elemzés angol nyelven az alábbi linken található:
Hírek
Részt vettünk az Urbact által rendezett Városok Világnapja Műhelyen
Az ENSZ Emberi Települések bizottsága 2014 óta rendezi meg október végén, november elején a Városok Világnapját. A Városok Világnapjának idei témája a fiatalok becsatornázása a városfejlesztésbe, a kihívások kezelésébe. Az URBACT és az European Urban Initiative nemzeti kontakt pontok 2024. november 7-én a Városok Világnapjához kapcsolódva tematikus műhelynapot szervezett az Építési és Közlekedési Minisztérium, mint monitoring hatóság, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Nemzeti Fejlesztési Központ közreműködésével. Az esemény szakmai előkészítésében és lebonyolításában aktívan részt vesznek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) településmérnök hallgatói is.
A Műhely felvezető előadásait azt Építési és Közlekedési Minisztérium Építészeti Államtitkárság munkatársa, illetve Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere tartotta, melyekben a nagyvárosi térségek fejlesztésében a környezeti fenntarthatóság hosszú távú érvényesítésének fontosságát hangsúlyozták.
Munkatársunk, Somogyi Eszter ‘A szociális és megfizethető lakhatás aktuális kérdéseiről’ címen tartott bevezető előadást.
Ezt követően több, a városlakók aktív részvételére épülő kezdeményezést, köztük szociális városrehabilitációs projekteket, mutattak be a projektek megvalósítói, melyek fő tanulságait panel beszélgetéseken vitatták meg.
Elindult a SOLACE-CEE projekt
Hat civil szervezet, köztük szlovák, bolgár, lengyel, román és magyar ellátók együttműködésében október 1-jén indult el a hajléktalan emberek számára nyújtott szociális és egészségügyi szolgáltatások összekapcsolását szolgáló innovációk fejlesztése és kipróbálása a kassai DEDO Alapítvány vezetésével. A Városkutatás Kft. feladata a projekt monitoringja és hatásértékelése. A program híreit a https://mri.hu/solace-cee/ oldalon követhetik.
Lezajlott az október 11-i közterületi hajléktalanság számlálás
2024. október 11-én este 20 és 24 óra között sikeresen lezajlott Budapest belső kerületeiben a „hajléktalanok számlálása”. A 48 számlálókörzetet 115 önkéntes számlálóbiztos járta be, feladatuk a számlálókörzet minden közterületének, utcáinak, tereinek bejárása, valamint a hajléktalannak látszó emberek szemrevételezéssel történő összeírása volt. Ezzel a – nemzetközileg elfogadott módszerrel – összesen 461 embert regisztráltak, valamint 31 olyan üres helyszínt, amely láthatóan máskor fedél nélküliek alvóhelyéül szolgált. Az így regisztrált emberek közül 133 emberről tudjuk biztosan, hogy ezen az éjszakán fedél nélkül, Budapest közterületén aludtak, mivel ők már a felmérés idején lefeküdtek alvóhelyükre. A többi 328 regisztrált ember ebben az időben ücsörgött, járkált. További részletek a https://mri.hu/2024okt3-adatfelvetel/ oldalon érhetők el.
Indul az adatfelvétel a budapesti hajléktalanságról
🕗 INDULUNK!
9️⃣NAP, 1️⃣5️⃣0️⃣ INTÉZMÉNY, 1️⃣2️⃣0️⃣ ÖNKÉNTES
Mintegy másfél éves nemzetközi előkészítő munka után október 3. és október 11. között– 14 további európai várossal egyidőben – kerül sor a hajléktalan emberek élethelyzetének átfogó felmérésére Budapesten.
Az adatfelvétel során mérjük fel a hajléktalanságban és otthontalanságban élő emberek demográfiai és egészségi helyzete mellett azt is, hogy hogyan látják az érintettek a jelenlegi helyzetük megváltozásának a lehetőségeit, és mit tudnak ők és szociális segítőik tenni a változás érdekében.
A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI), Menhely Alapítvány és Budapest Városháza közös adatfelvételéről a https://mri.hu/2024okt3-adatfelvetel/ honlapon olvashatók friss hírek.
2024. augusztus 27-én Szemző Hanna és Gerőházi Éva az európai lakáskutatók éves konferenciáján (ENHR) adtak elő
2024 augusztus 27-én Szemző Hanna és Gerőházi Éva a lakáskutatók éves konferenciáján (ENHR) Delftben előadást tartott egy reprezentatív lakossági felmérés eredményeiről, amely a Budapest Cares projekt keretein belül került lebonyolításra.
A budapesti lakástulajdonosok körében, 2023 október/novemberben, személyes megkereséssel történő felmérés alapvetően a lakások és lakóépületek felújításával kapcsolatos attitűdökről kívánt információkat gyűjteni. A kérdések közt szerepeltek a lakások/épületek fizikai állapotára, az energiaköltségekre, a felújítási tervekre, a felújítások finanszírozására, és a felújítások megkezdéséhez szükséges szakmai támogatásra vonatkozók. Az eredmények némileg sokkolták az elemzőket: a megkérdezettek 70-80%-a nemcsak, hogy nem tervez felújítást a következő 5 évben, de nem is tartja fontosnak (pénztől függetlenül), hogy energiahatékony beruházás történjen az ingatlanán. A társasházakban lakó tulajdonosok 85% nem is kíván a többlakásos épületek közös tulajdonrészeinek energiahatékony felújításhoz pénzügyileg is hozzájárulni.
A számok mögötti okok két nagy csoportba sorolhatók:
- a társasházban lakók közel fele úgy gondolja, hogy az épülete megfelel a legújabb energetikai sztenderdeknek, vagy legalábbis elég jó ahhoz, hogy ne legyen szükség energiahatékony felújításra (miközben a valóságban maximum a társasházak 2%-a felel meg a jelenlegi elvárásoknak.)
- A másik fő ok, amely a válaszolók mintegy harmadát fedi le, a kilátástalan anyagi helyzet, amely miatt a kérdezettek még támogatás mellett sem tudják elképzelni, hogy enerigahatékony felújításon goldolkodjanak.
A felmérés a két éves (2022-2023) inflációs periódus végén készült, ugyanakkor a “rezsicsökkentés csökkentése” a budapesti társasházban lakóknak csak egy kis töredékét érintette. Tehát a tulajdonosok úgy érezhették, hogy míg az energiköltségek nem, addig minden más költség drasztikusan emelkedett, tehát az energiahatékonyság témája leértékelődött. Mindez a közszféra számára komoly jelzésekkel szolgálhat: van tere a pénzügyi támogatásoknak, de van tere az energiahatékonysággal kapcsolatos ismeretterjesztésnek is.
A tanulmány angol nyelven itt olvasható.
Városkutatás Kft partnerként vesz részt a ‘Keresztmetszeti adatgyűjtés a hajléktalanságról az Európai Unió városaiban: közös módszertan kidolgozása’ című projektben
A Városkutatás Kft-ből Teller Nóra kutatásvezetőként vesz részt az egy közös Európai Uniós hajléktalanságról való keresztmetszeti adatgyűjtés módszertani kidolgozásában, majd annak budapesti alkalmazásában. A projekt célja (1) a hajléktalanság közös operatív definíciójának és közös adatgyűjtési módszertanának a meghatározása, valamint (2) a közös adatgyűjtési módszertan városi szintű tesztelése a különböző tagállamokban.
A projekt megalapozza a hajléktalanságra vonatkozó adatok rendszeres és összehasonlítható helyi szintű gyűjtését. A projektnek köszönhetően a helyi, országos és európai döntéshozók tájékozódhatnak a hajléktalanság jellegéről és mértékéről, valamint a hajléktalanság különböző dimenzióiról és a hajléktalanságban élő emberek alapjellemzőiről. Ezen túlmenően a projekt célja, hogy felhívja a közvélemény és a szakpolitika figyelmét a hajléktalanság jelenségének összetettségére, és hozzájáruljon a megoldással kapcsolatos konszenzus kialakításához.
Bővebb információ a projektről itt érhető el.
Lakhatási Szakmai Fórum 2024 a Városkutatás Kft társszervezésében
2024 február 27-28-án az MR Közösségi Lakásalap Nonprofit Kft és a Városkutatás Kft közös szervezésében megvalósult az első Lakhatási Szakmai Fórum, melyre a megyei jogú városok önkormányzatai és a fővárosi kerületi önkormányzatok, illetve a hazai lakhatással foglalkozó szakmai civil szervezetek szakemberei kaptak meghívást. A Fórumon kilenc hazai lakásprogram képviselői tartottak rövid előadásokat.
A Fórumon résztvevő Kerékgyártó Anna, a Józsefvárosi Vagyongazdálkodási Iroda vezetője, és Kovács Vera, a Fővárosi Lakásügynökség vezetője, valamint a Fórum egyik szervezője, Hegedüs József (Városkutatás Kft) külön beszélgettek Borsi Lászlóval a Lakásvásár-Hatoscsatorna műsorában. A videók lejjebb megtalálhatóak.
A Fórum programja itt található, a Fórum háttéranyagát pedig itt lehet elolvasni.
Kovács Vera – 2024 április 18.
Kerékgyártó Anna – 2024 április 11.
Hegedüs József – 2024. május 8.
VÁROSKORMÁNYZÁSI AKADÉMIA BUDAPESTEN
2023 áprilisában a Fővárosi Önkormányzat új kezdeményezést indított: a Városirányítási Akadémiát. Ez egy egész éves tanfolyam, amely minden második szombaton 10-17 óra között megtartott képzési napokból áll. A 13 alkalom során a résztvevők három-három előadást kapnak a városi politika és kormányzás minden fontos területéről a legjobb magyar elméleti és gyakorlati szakemberektől. A tanfolyam költségét az önkormányzat támogatja, melynek eredményeként a tanfolyam a kiválasztott résztvevők számára ingyenes. A kezdeményezés szakmai vezetője Tosics Iván.
A VKA iránt nagy volt az érdeklődés, a jelentkezők száma 120 fő volt, akik közül 25 fő került kiválasztásra kétlépcsős felvételi folyamat eredményeként. A hallgatók nagyon különböző tudományterületekről érkeznek, legalább egy egyetemi végzettséggel rendelkeznek, sokan részben külföldön tanultak. Jelenleg nagyon különböző helyeken dolgoznak (kisebb részük a városi közigazgatásban). A közigazgatási kérdések iránti érdeklődésüket motivációs levéllel kellett bizonyítaniuk.
A Városkormányzási Akadémia oktatási szakasza 2023. december elején ért véget. Ezt követte egy 2 napos bécsi tanulmányút. A képzés lezárásaként a hallgatóknak a tantárgy témáihoz kapcsolódó záródolgozatot kell készíteniük, amelyet a többi hallgató, a bíráló és az oktatók jelenlétében, zártkörű szakmai konferencia keretében kell megvédeniük. A tanfolyamot sikeresen elvégzők a Budapesti Művelődési Központ által kiállított akkreditált felnőttképzési oklevelet kapnak.
TOSICS IVÁN RÉSZT VETT A VÁROSI SŰRŰSÖDÉSRŐL SZÓLÓ NAGY-PÁRIZSI METROPOLIS TALÁLKOZÓN
Tosics Iván 2024. február 8-án részt vett az “International Roundtable” nemzetközi kerekasztalon, amely a Greater Paris Metropolis Meetings #1 konferencia részeként került megrendezésre. A konferencia témája: “Metropolisok a sűrűség kihívásaival szemben: milyen konkrét megoldások lehetségesek a fenntartható és kívánatos sűrűségért?”
A Greater Paris Metropolis és Fejlesztési Tanácsa (CoDev) az első „Metropole du Grand Paris” találkozót a Maison de la Chimie (Párizs) épületében szervezte meg. Ez a konferencia 200 választott politikust, tisztségviselőt, tudóst és francia és nemzetközi szakembert hozott össze egy cél körül: konkrét megoldások megvitatása a fenntartható és kívánatos városi sűrűség előmozdítására.
TOSICS IVÁN BOLOGNÁBAN ADOTT ELŐ EU-S VÁROSOK POSZT-PANDÉMIÁS HELYREÁLLÍTÁSÁNAK PROBLÉMÁIRÓL
Tosics Iván január 26-án délután tartotta előadását a Bologna-i Enzo Biagi Auditoriumban, az urban@it Nemzeti Városi Politikai Tanulmányok Központjának konferenciáján. Az előadás címe: „Az EU poszt-pandémiás helyreállításának kihívásai: fontosak-e a városok?”
Az előadást egy moderált kerekasztalbeszélgetés követte, amelyen részt vettek: Marco Cremaschi – Sciences Po, Párizs; Pietro Reviglio – Eurocities; Simone Ombuen – Roma Tre Egyetem; Carlo Cellamare – La Sapienza Római Egyetem; Laura Colini – Velencei IUAV Egyetem; Gabriele Pasqui – Milánói Műszaki Egyetem; Camilla Perrone – Firenzei Egyetem; a moderátor Valeria Fedeli – Milánói Műszaki Egyetem.
Az előadás, a kerekasztal és a következő vita itt tekinthető meg:
“Az urban@it – Nemzeti városi politikai tanulmányok központja” egy olyan egyesület, amelyet számos olasz egyetem (Bolognai Egyetem, Milánói Műszaki Egyetem, Velencei IUAV Egyetem, Firenzei Egyetem, Roma Tre Egyetem, Nápolyi Federico II Egyetem, Bari Műszaki Egyetem) és három másik szervezet (ANCI, Olasz Városi Tervezők Társasága, Laboratorio Urbano) támogat, amelyet 2014. december 15-én alapították.
Lakóépületek energetikai felújítása Magyarországon – CEU Bibó István Szabadegyetem vitaestjén vett részt Tosics Iván moderátorként és Gerőházi Éva szakértőként
2024. február 1-én egy vitaest zajlott a CEU Bibó István Szabadegyetemén Tosics Iván (Városkutatás Kft.) moderálásával. A vitaest további résztvevői: Pálffy Anikó a Magyar Energiahatékonysági Intézettől, Kovács Bence a Magyar Természetvédők Szövetségétől, Koritár Zsuzsanna a Habitat for Humanity Magyarországtól és Gerőházi Éva a Városkutatás kft-től. A beszélgetés során a magyarországi lakóépület felújítás lehetőségei kerültek értékelésre a frissen elfogadott (vagy elfogadás előtt álló) uniós irányelvek tükrében. A résztvevők hangsúlyozták, hogy az új jogszabályok (Energiahatékonysági Irányelv, Épületenergetikai Irányelv, Rendelet a Szociális Klímalapról) egy 2050-ig tartó, klímasemlegességhez vezető utat mutatnak be uniós szinten, melyben a lakóépület felújításokra kiemelt hangsúly helyeződik. Az Épületenergetikai Irányelv 2023. december 7-én létrejött kompromisszumos tervezete szerint 2030-ig 16, majd 2035-ig 20-22%-kal kell csökkenteni a lakóépületek primer energiafelhasználását, s a csökkentés 55%-át a legrosszabb energetikai paraméterekkel rendelkező 43%-án kell végrehajtani a lakóépület állománynak. Mit jelenthet ez Magyarországon? Évi 120-150.000 lakás szakaszos, legalább egyszerre 30-50%-os energiamegtakarítással járó felújítását, amely egyelőre ilyen volumenben nem szerepel a kormányzati tervekben. És vajon melyik legyen az az épületszegmens, amivel kezdeni kellene? Átlagosan a családi házak fogyasztják a legtöbb energiát, amelyek döntően a fővároson kívül helyezkednek el (nem véletlen, hogy a rezsicsökkentés csökkentésének a fővárosban igen korlátozott volt a hatása). A családi házak mélyfelújításával kapcsolatban azonban felmerülnek alapvető kérdések, pl. nem feltétlenül azok felújítása a legköltséghatékonyabb, azaz egy Ft beruházásból nem feltétlenül ott érhető el a legtöbb megtakarítás, valamint a vidéki területek folyamatos elnéptelenedése tapasztalható, és kérdés, hogy nem maradnak-e hosszabb távon felújított házak lakatlanok, valamint a legrosszabb energiahatékonyságú épületek sokszor alapvető állékonysági, strukturális problémákkal küzdenek, tehát azon beruházásokat kell először finanszírozni az energetikai beruházások előtt.
Számos dilemma vár átgondolásra a lakóépületek felújításával kapcsolatban, s habár az elmúlt 10 évben kevés érvényes kormányzati vízió látott napvilágot a lakóépület szegmenssel kapcsolatban, remélhetjük, hogy az uniós források megérkezése érdemben fogja felgyorsítani a folyamatokat. A másfél órás beszélgetésről a felvétel a Szabadegyetem YouTube csatornájáról megnézhető.