Innováció és szakpolitika a városkutatásban
A Cooperative City Books gondozásában Bécsben jelent meg a “Funding the Cooperative City” (A kooperatív város finanszírozása) c. angol nyelvű kötet, amely az európai városok közösségi kezdeményezéseit mutatja be. A kötet közép-európai régióról szóló fejezetének szerzője Szemző Hanna, a Városkutatás ügyvezető igazgatója.
Az Edward Elgar kiadó gondozásában év elején vált elérhetővé a 2016-ban lezárult “TENLAW – Lakáspolitika és bérleti jog a többszintű Európában” kutatási projekt legkiválóbb elemzéseit összegyűjtő szerkesztett kötet. A Városkutatás ügyvezető igazgatója, Hegedüs József, és munkatársa, Horváth Vera a szerzői a könyv második fejezetének, amely a Kelet- és Közép-európai lakáspolitikai és lakhatási jogi rezsimeket elemzi a magán-bérlakáspiac fejlődésének, lehetőségeinek és korlátainak tükrében.
A Városkutatás Kft. tagja volt annak a Brémai Egyetem által vezetett konzorciumnak, amely nem kisebb célt tűzött ki, mint hogy megvizsgálja és behatóan elemezze 28 európai ország lakáshelyzetét, lakáspolitikáját és bérleti jogi környezetét (a piaci, közösségi és vegyes/átmeneti bérleti jogcímeket is ide értve). Az Európai Unió FP7 kutatási keretprogramjából finanszírozott projekt 2012 és 2016 között zajlott, rendkívül gazdag információanyagot gyűjtött angol nyelven, összehasonlítható módon, és a futamideje alatt és azt követően is számos tanulmányt és további kutatást inspirált. A 2018 elején megjelent “Tenancy Law and Housing Policy in Europe: Towards Regulatory Equilibrium” című szerkesztett kötet tanulmányait a projektvezető, Dr. Christoph Scmid válogatta össze – a könyv válogatás a projektet lezáró legkiválóbb tanulmányok közül. A Városkutatás munkatársai a szerzői a kötet második fejezetének. A szöveg (melynek címe “Central and East European housing regimes in the light of private rental sector development”, azaz a Közép- és Kelet-európai lakásrezsimek a magánbérleti szektor fejlődésének tükrében) a rendszerváltó európai országok piaci bérleti szektorának történetét, fejlődését veti össze. A szerzők a projekt során összeállított gazdag adattömeget felhasználva vetik össze a régió lakáspolitikai rezsimjeinek hasonlóságait és eltéréseit, elemezve azok összetartó vagy divergens fejlődési útjait.
Tosics Iván, a Városkutatás Kft. egyik ügyvezető igazgatója, sikeresen pályázott az URBACT által kiírt pályázatra és 2016-ban a hat Program Szakértő egyike lett, három éves időszakra.
A kiválasztott hat Program Szakértő támogatja az URBACT Titkárság (Párizs-Saint Denis) munkáját, kapcsolatot tartanak a futó projektekkel, az eredményeket összegzik és terjesztik, továbbá segítik az URBACT program rendezvényeit (nyári egyetem, konferenciák) és az új pályázati kiírások előkészítését. Különböző szerződéses konstrukciók mellett Tosics Iván 2010 óta dolgozik URBACT szakértőként.
Megbízó: Barcelona Várostérség Önkormányzata
Időtartama: 2017. november – 2017. december
Barcelona Várostérség Önkormányzata megbízta a Városkutatás Kft-t, hogy elemezze 5 európai várostérség működését és tegyen ajánlásokat Barcelona számára a városkörnyéki együttműködés hatékonyabbá tételére. A vizsgált 5 várostérség: Amszterdam, Koppenhága, Manchester, Stuttgart és Zürich volt. Közülük Stuttgartban van a legerősebb legitimáció a választott városkörnyéki parlament miatt; Manchester térségében alacsonyabb a legitimációs szint, de szélesebb skálája van a közösen ellátott szolgáltatásoknak és nagyobb a városkörnyéki költségvetés összege is. A zürichi városkörnyéki együttműködés kisebb közös projekttel és egy közös rendezési tervvel operál. A Koppenhága környéki együttműködés a nemzeti szinten kialakított közös rendezési terven alapul, de más intézményi kerete nincsen. Az Amszterdam környéki együttműködés intézményi kerete most van formálódóban (azok után, hogy a korábbi kisebb városkörnyéki térség funkcióit csak a közlekedésre fókuszálták) és jelenleg inkább kisebb bi-laterális projekteken alapszik.
Az 5 fenti várostérséghez képest a barcelonai térségi együttműködés lényegesen előrehaladottabb, ugyanakkor az 5 esetből is átvehetők egyes megoldások, pl. a térségi tanács elnökének közvetlen választása, a térségi gazdasági szereplőkkel kialakított formális együttműködések, az országos/regionális szintről ledelegált funkciók, a hatékony térségi rendezési terv létrehozása.
A tanulmány, amelyet a témakörben a Városkutatás Kft. készített, a Barcelonai Várostérségi Tanács tagjainak konferenciáján került bemutatásra 2018. június 15-én. A teljes (angol nyelvű) tanulmány ide kattintva olvasható, Tosics Iván a konferencián tartott előadásának diái itt érhetők el (szintén angol nyelven).
A Városkutatás Kft. kutatója, Gerőházi Éva 2017. november 21-én részt vett egy kerekasztal beszélgetésen Baló György „Magyarul Balóval” című műsorában. A műsor azt a témát járta körül, hogy az energiahatékonyságot eredményező lakóépület-felújítások milyen közvetlen és közvetett hasznokkal és költségekkel járnak.
A résztvevők egyhangúlag egyetértettek Baló György konklúziójával, miszerint azok, akik a leginkább rászorulnának a felújításokra, mert rossz minőségű házakban laknak és jövedelmükhöz képest fűtésszámlájuk rendkívül magas, lesznek legkevésbé képesek profitálni az energiahatékonyságot ösztönző támogatási rendszerekből.
A beszélgetés az RTL Klub honlapján, ide kattintva hallgatható.
Az Európai Nagyvárosi Hatóságok (European Metropolitan Authorities, EMA) Varsóban szervezett fórumát a Városkutatás ügyvezetője, Tosics Iván nyitotta meg október 20-án vidaindító beszédével. A rövid előadás központi témája az európai nagyvárosok legnagyobb kihívásai voltak, melyek közül a legfontosabbak 1. az európai együttműködés előnyei és nehézségei, 2. az EU tagországok nagyvárosainak együttműködési trendjei, 3. jó gyakorlatok a nagyvárosi koordinációban: tervezés és kormányzás, 4. a nagyvárosok által felhasználható uniós szakpolitikák és eszközök: tanulságok és lehetőségek. A vitaindítót kísérő angol nyelvű prezentáció ide kattintva tölthető le.
Az uniós tagországok nagyvárosait képviselő száz körüli résztvevő előtt Tosics összefoglalta a fórumon elhangzottakat is, kihangsúlyozva, hogy a Brexit miatti előnytelen helyzet és az Unión belüli feszültségek veszélyeztetik a kohéziós politika sikerességét. Az európai nagyvárosi térségek uniós szinten is fontos szereplőkké léphetnek elő, ha képesek hatékony intézményrendszert kialakítani. Ehhez azonban elengedhetetlen a nemzeti és az európai szintű kormányzatok elköteleződése, a nagyvárosi együttműködés fontosságának elismerése. Ebben fontos szerepet játszhatna a nagyvárosi együttműködés beemelése a 2020 utáni kohéziós politikai keretrendszerbe, valamint a városrégiók aktív részvétele a kohéziós politikai tervezésben és megvalósításban.