Városkutatás Kft.

Innováció és szakpolitika a városkutatásban

You are here: Home / Archives for Városfejlesztés

Városfejlesztés

ESPON MISTA – Metropolitan Industrial Spatial Strategies & Economic Sprawl (2019 – 2020)

ESPON MISTA – Metropolitan Industrial Spatial Strategies & Economic Sprawl

Megrendelő:  ESPON EGTC

A projekt időtartama: 2019 október-2020 december

A Városkutatás Kft. a Politecnico Milano, a WIFO – Austrian Institute of Economic Research, és a belga székhelyű Latitude szervezetekkel közösen készített egy tanulmányt az ipari tevékenységek változásairól a nagyvárosokban és környékükön.

A kutatás fő kérdése az ipar szerepe az európai várostérségekben volt, különös tekintettel a 4. Ipari Forradalom kihívásaira és azon speciális ipari szektorok felismerésére, amelyek egy része kifejezetten helyi igényeket elégít ki, míg mások a várostérség versenyképességét erősítik. A tanulmány erősen koncentált azokra a koordináló mechanizmusokra, amelyek az “optimális iparszerkezet kialakítását” városkörnyéki szinten teszik lehetővé az amúgy területileg erősen megosztott kormányzati rendszerekben.

A tanulmány az általános ipari tendenciákat vizsgálta (egyre kisebb munkaerőigény és egyre nagyobb hozzáadott érték) a városok és környékük vonatkozásában, különös tekintettel az ipar “kivándorlására” a városközpontokból az agglomerációs területekre. A tanulmány olyan, a közösségi szféra által elvégzendő beavatkozási lehetőségeket tárt fel, amelyek lehetővé teszik az ipari tevékenységek racionálisabb megosztását a városközpont és az agglomeráció között, mindezt Berlin, Oslo, Riga, Stuttgart, Torino, Bécs és Varsó példáján. 

A tanulmány egyik fő konklúziója az volt, hogy a különböző profilú ipari tevékenységek megoszlása a városközpontok és agglomerációk közt természetes egy bizonyos mértékig, hiszen a magas ingatlanárak miatt a városközpontokba a magas hozzáadott értéket termelő, míg az agglomerációba a nagyobb földterület igénnyel és közlekedési igénnyel rendelkező iparágak települnek. A probléma abból fakad, ha ez a munkamegosztás mind az áruk mind az emberek tekintetében addicionális közlekedési igényeket generál, és kiüresíti a városközpontokat az ipari tevékenységek szempontjából, és ezzel munkahelyeket és ipari szolgáltatásokat szűntet meg. A közszféra beavatkozása ennek megakadályozása miatt szükséges de nem csak városi, hanem városkörnyéki szinten is, hogy befolyásolja az iparágak optimális területi elhelyezkedését.

Az ipar általános tendeciáinak vizsgálata, és hét várostérségben a specifikus helyzet elemzése mellett a project során egy inspiráló gyakorlatokat tartalmazó gyűjtemény is készült, amely hatékonyabb városi és városkörnyéki iparpolitika kialakítására tesz javaslatokat.

A tanulmány a mellékleteivel együtt az alábbi linken található: https://www.espon.eu/mista

Minél több a pénz, annál kevesebb az esély a lakásra? – Tosics Iván, Épített Világ

“A fejlett országokban két évtizeddel ezelőtt a lakásprobléma egyszer és mindenkorra megoldottnak látszott. Az utóbbi évtizedben azonban valami szokatlan történt: a lakásszektorba való beruházások meredeken emelkedtek, és ezzel párhuzamosan – néhány év késéssel – megsokasodtak a lakásproblémák.”

“A közgazdászok ezt a jelenséget azzal magyarázzák, hogy növekedett a lakáspiac tőkemegkötésben játszott szerepe, a lakás egyre inkább befektetési célponttá vált. A lakhatás „financializációjáról” beszélnek, és arról, hogy a lakások pénzügyi termékké válásukkal párhuzamosan veszítenek szociális funkciójukból. Az új beruházások a lakhatás árának gyors emelkedéséhez vezettek, kiszorítva családokat az új lakások megszerzésének lehetőségéből, és ezen túlmenően nem ritkán, már meglévő lakásaikból is. Ez a paradox helyzet kihívás elé állította a kormányokat és helyhatóságokat: felismerve, hogy a megnövekedő beruházási kedv problémákat is okoz, el kellett gondolkodniuk azon, hogyan lehet a beruházásokat (amelyeket általában pozitívnak tekintenek) úgy befolyásolni, hogy negatív hatásaik minimálisak legyenek.”

Tosics Iván írása az Épített világ augusztusi számában jelent meg, teljes terjedelmében itt olvasható.

Konferencia: átalakuló városok és lakásrendszerek

Idén ünnepli fennállásának 30. évét az 1989-ben alapított Városkutatás. A Kft. munkatársai konferencia szervezésével ünneplik az évfordulót. Az “Urban and housing systems under pressure: varieties of responses (“Városok és lakásrendszerek nyomás alatt: alkalmazkodás-változatok”) című angol nyelvű konferencia 2019. szeptember 27-29-e között kerül megrendezésre Budapesten.

A konferencia központi témája a válság utáni Európa dilemmája, és az erre adott innovatív válaszok. Vajon visszatér-e Európa ahhoz a növekedési modellhez, amely a válságot is okozta? Vagy ehelyett inkább új, fenntarthatóbb és igazságosabb irányvonalak válnak dominánssá, részben a válság és recesszió alatt gyűjtött tapasztalatok fényében? A konferenciát két fő téma mentén szervezzük, ezek a városfejlődés és a lakásrezsimek.

A városfejlődés téma szekciói arra keresik a választ, hogy hogyan hatott a válság és a gazdasági felépülés a városokra, a városi életre, milyen válaszok születtek a válságra? A lakásrezsimek témakörében a lakhatás, lakáspolitika változásait és a jóléti államok fejlődési útjait vizsgáljuk.

Egy félnapos blokk központi témája a poszt-szocialista városok és lakásrendszerek mostani állapota és irányvonalai. Merre tartanak most ezek az országok és városaik? Közelebb vagy távolabb kerülnek-e Európa többi részétől? Mi a következő lépés a poszt-szocializmus után?

A tudományos írások bemutatására épülő „hagyományos” kutatói konferenciákkal szemben mi most interaktívabb eseményt tervezünk, amelyben a rövid problémafelvetéseket és panelbeszélgetéseket reményeink szerint élénk vita követheti. A konferencia utolsó napján városnézésre és terepbejárásra invitáljuk a résztvevőket, amelyen a poszt-szocialista városfejlődés és az újonnan megjelenő városi konfliktusok néhány érdekes példáját mutatjuk be.

A konferencia pedig természetesen arra is alkalmat kínál, hogy megünnepeljük a Városkutatás fennállásának 30. évfordulóját.

A tervezett program folyamatosan frissül – itt érhető el a legfrissebb angol nyelvű változat.

OpenHeritage (2018-2022)

OpenHeritage

Organizing, Promoting and Enabling Heritage Re-use through Inclusion, Technology, Access, Governance and Empowerment

Megrendelő: Európai Bizottság (DG Research and Innovation)

Projekt időtartama: 2018. június – 2022. május

A projekt honlapja: https://openheritage.eu/

Közösségi média: https://www.facebook.com/OpenHeritageEU/

Az OpenHeritageAz Európai Unió kutatási keretprogramjából (H2020) finanszírozott kulturális örökségvalorizációs projekt: célja a marginalizált (turisztikus központoktól távolabb eső) örökségi helyszínek adaptív, befogadó, és közösségközpontú újrahasznosítása. Az OpenHeritage konzorcium 16 tagot tömörít, köztük egyetemeket és független kutatóintézeteket, civil szervezeteket, kis- és középvállalkozásokat. A projekt konzorciumvezetője a Városkutatás, a koordinátora Szemző Hanna ügyvezető igazgató.

A projekt célja, hogy fenntartható szervezeti modellt alakítson ki a közösségi kulturális örökségi értékek megőrzéséhez és hasznosításához. Az OpenHeirtage konzorcium tagjai a kulturális örökségi értékek nyitott definíciójával dolgoznak, a projekt célja elsősorban a központi, frekventált helyektől távolabb eső, a “hivatalos” örökségi diskurzusban ritkán megjelenő örökségi helyszínek és közösségek megismerése és megerősítése. A konzorcium olyan marginalizált vagy periferikus elhelyezkedésű épületeket és épületegyütteseket, közösségi tereket céloz meg, amelyek távolabb esnek a felkapott városközpontoktól és turisztikai célpontoktól, azonban nagy szimbolikus és gyakorlati jelentőséggel bírnak a helyi és a tágabb közösség szempontjából. Az erős közösségi és befogadó, szociális aspektusai mellett az OpenHeritage projekt erősen épít az erőforrás-integrációra, és kiemelten fontos a kiválasztott örökségi értékek területi beágyazottságának tiszteletben tartása és kiaknázása.

A projekt során tizenhat kiválasztott esetet figyelünk meg részletesen, és partnerszervezeteink hat Kooperatív Örökségi Laborban végeznek jelentős fejlesztéseket a projekt során feltárt összefüggések és szervezeti modell alapján. A konzorcium tíz európai országra terjed ki. A projektet bemutató nagy felbontású (angol nyelvű) poszter a lenti képre kattintva nyílik meg:

 

Győr: Egy átformált város (EIB)

Az Európai Beruházási Bank (EIB) megbízta a Városkutatás Kft-t, hogy készítsen egy rövid tanulmányt Győr városfejlődéséről az elmúlt évtizedekben, és az EIB szerepéről a változásokban.

A tanulmány visszautalt Győr ipari múltjára, alapvetően erősségnek kezelve ezt a tényt, ami többek között lehetővé tette, hogy 1994-ben az AUDI letelepedjen a városban. Ugyanakkor a város gazdaságának ez a monofunkcionlitása kiszolgáltatottságot is eredményezhet. Ezt felismerve a város már régóta törekszik a gazdasága diverzifikálására, és jelentős EU forrásokat is felhasznált erre a célra (melyhez a nemzeti társfinanszírozást EIB hitel biztosította). A diverzifikálás egyik zászlóshajója a Széchenyi István Egyetem, a közszféra és a versenyszféra együttműködése, amely a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központban öltött testet, lehetőséget nyújtva egy későbbi Technopolisz vízió megvalósítására. Az uniós források mindemellett nagyban segítették a városi környezet minőségének javítását és a térbeli szegregáció csökkentését.

A tanulmány elérhető az Európai Beruházási Bank honlapján magyar, angol, német és francia nyelven:
https://www.eib.org/en/infocentre/publications/all/city-transformed-gyor.htm

EIB – Győr: Egy átformált város (2018-2019)

Megrendelő: Európai Beruházási Bank (EIB “Egy átformált város” projekt)

Időtartama: 2018. június – 2019. február

A három uniós főváros között fekvő Győrnek keményen meg kellett dolgoznia a beruházások és a munkahelyek odavonzásáért. A magyar város mindent megtesz annak érdekében, hogy innovatív vállalatokat vonzzon, olyan új városi értékeket teremtve, mint az oktatásalapú innováció, a minőségi városi környezet és a pezsgő kulturális élet.

Az alábbiakban bemutatjuk, miként épít egy „másodrendű város” az ipari múltjára, egyidejűleg elérve, hogy többé ne függjön attól.

Az Európai Beruházási Bank (EIB) megbízta a Városkutatás Kft-t, hogy készítsen egy rövid tanulmányt Győr városfejlődési trendjeiről, és ebben az EIB szerepéről. A tanulmány hangsúlyosan kezelte a tényt, hogy Győr három európai főváros (Bécs, Pozsony és Budapest) vonzáskörzetében fekszik, ezért korlátosak a lehetőségei, hogy világcégek központjait telepítse le és önálló vállalkozási negyedet építsen ki. Arra azonban lehetősége nyílt, hogy kialakítsa a saját fejlődési útját a 21. századi trendeknek megfelelően.

Győr mindig is híres volt a magasan képzett munkavállalóiról, részben a RÁBA gépgyárnak köszönhetően. A rendszerváltás után a RÁBA jelentősége csökkent, és helyét a város életében elfoglalta az Audi Hungária, amely jelenleg körülbelül annyi munkavállalót alkalmaz, mint a RÁBA évtizedekkel ezelőtt. Az Audi betelepülése a beszállítói hálózatot is megerősítette, a kisebb vállalkozások megerősödését is eredményezte.

Az Audi jelenléte egyszerre erőforrás és veszély is a város számára, hiszen erős függésbe hozza az autóipari konjunktúrától. Annak érdekében, hogy a város gazdasági diverzifikáltabb legyen, több lépés is történt, például a Széchenyi István Egyetem, a város és a piaci szereplők erősebbre zárták a kapcsolatukat, és létrehozták a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központot (FIEK). 

Győr városfejlődése az elmúlt években erősen támaszkodott az uniós forrásokra (a többi magyar városhoz hasonlóan). Ezen uniós források nemzeti társfinanszírozását jelentős részben EIB hitelek biztosították. A támogatások többségét a versenyszféra szívta fel, de a közszférában is történtek jelentős beruházások, többek közt a belváros kétlépcsős revitalizációja, vagy Győr-Újváros szociális városrehabilitációja. Az EIB hitelkeretet biztosított kereskedelmi bankok számára is, amelyeket különböző hitelezési célokra használtak fel, többek között lakóépületfelújítási ESCO konstrukció finanszírozására a RaabSol projekt keretében.

A tanulmány elérhető az Európai Beruházási Bank honlapján magyar, angol, német és francia nyelven:
https://www.eib.org/en/infocentre/publications/all/city-transformed-gyor.htm