A Klubrádióban reggeli személyként Tosics Iván értékelte a főváros elmúlt két éves tevékenységét. Az 50 perces beszélgetés meghallgatható az alábbi linken.
Kiemelt
Tosics Iván key note előadást tartott a METREX éves konferenciáján
Szeptember 30-án és október 1-én rendezte meg “Metropolitan area formation aspects in transforming countries” című éves konferenciáját a METREX ( The Network of European Metropolitan Regions and Areas ). Tosics Iván, Paul Gerretsen és Charles Landry előtt tartotta az első key note előadást, ami röviden az alábbiakról szólt:
Nincs egy egységes megközelítése a nagyvárosi térség/régiók (metropolitan regions) tervezésének Közép-Kelet Európában. A 45 évig tartó szocialista tervezést felváltó piaci folyamatok, a tervezés gyengülését eredményezték, amivel párhuzamosan az 1990-es években a városkörnyéki kooperáció egyáltalán nem volt központi téma a Közép-Kelet Európai országokban.
Annak ellenére, hogy az országok EU tagként egy közös társadalmi gazdasági keretben működnek 2004 óta, nagyvárosi térségeket/régiókat (metropolitan regions) irányzó fejlesztési kezdeményezések csak egyes országokban, legfőként Lengyelországban jelentek meg. Az EU ezirányú törekvései nem voltak elég erősek ahhoz, hogy általános iránymutatóvá váljanak.
A poszt-szocialista közép-kelet európai országokban a tervezés erősen alárendelt szerepet kap a nemzeti közpolitikákban. Ennek következtében az EU irányelvek, nemzeti politikai érdekek mentén eltérően valósulnak meg : vannak országok, melyek kifejezetten támogatják az nagyvárosi térségek/régiók (metropolitan regions) fejlesztési törekvéseit, míg más országok éppen ellenkezőleg, a városi kormányzatok megerősödésétől tartva korlátozzák ezeket a törekvéseket.
A Főváros Lakásügynökség koncepciójának bemutatóján részt vett a Városkutatás Kft. is
A Városkutatás Kft. és az Utcáról lakásba Egyesülettel, a Főpolgármesteri Hivatal szakmai támogatásával kidolgozta a Fővárosi Lakásügynökség koncepcióját. A Fővárosi Lakásügynökség kapcsolatos javaslatokat Budapest Városházán mutatták be a partnerek. A munka a Europea Social Catalyst Fund támogatásával valósult meg. A bemutatóról készült sajtóbeszámolót az alábbi linken lehet elolvasni: https://telex.hu/gazdasag/2021/09/23/kilottek-az-urbe-a-lakas-es-alberletarak-most-van-egy-uj-terv-a-lakhatasi-valsag-merseklesere
Bejegyzés kiemelt képének forrása: Huszti István / Telex
Megjelent a Városkutatás és a BPIE közös tanulmánya az energiaszegénységről
A ComAct projektünk keretében új, angol nyelvű tanulmányt publikáltunk a Buildings Performance Institute Europe-pal közösen Overview report on the energy poverty concept – Energy poverty in the privately-owned, multi-family environment címmel. A tanulmány az energiaszegénység különböző megközelítéseit és jelenlegi Európai helyzetét tekinti át. Kiemelt figyelmet fordítottunk a kelet-közép és dél-kelet európai régiókra, azon belül pedig öt országot – Bulgáriát, Észak-Macedóniát, Litvániát, Magyarországot és Ukrajnát – elemeztünk mélyebben. A tanulmány rámutat, hogy önmagában egy indikátor se tudja az energiaszegénység összes lényeges aspektusát megragadni, ráadásul különböző mérőszámok eltérő célcsoportokat adnak ki. Ezért több mérőszám együttes alkalmazását javasoljuk, figyelembe véve azt is, hogy az energiaszegénység kezelése sosem tisztán szakmai kérdés, hanem politikai döntések függvénye is. A poszt-szocialista és poszt-szovjet térség elemzésének egyik fontos tanulsága, hogy ezekben az országokban az energiaszektor privatizációja és liberalizációja, az alacsony bérek és a szegény lakosság körében is általános lakástulajdonlás sajátos problémákat eredményez az energiaszegénység elleni küzdelemben. A tanulmány kiemeli továbbá az olyan, energiaszegényeket célzó támogatási rendszerek hiányát, amelyek a legfenntarthatóbb energetikai megoldásra, a mélyfelújításra irányulnak. Értékelésünk szerint azok a beavatkozások a leghatékonyabbak, amelyek egyaránt tartalmaznak komplex épületfelújítást, energetikai felmérést, és a háztartások tudatosságát növelő tájékoztató intézkedéseket.
A tanulmány letölthető a ComAct honlapjáról.
A kormány bérlakás-kiárusításról szóló törvényjavaslata kapcsán nyilatkoztunk
2021. május 13. – 444.hu: A 444. hu alábbi cikke hivatkozza és idézi a Városkutatás Kft. frissen kiadott a kormány törvényjavaslata ellen megfogalmazott Állásfoglalását.
2021. május 14. – Klub rádió: A május 11-én benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban kérdezte a Klub rádió reggeli műsorában Hegedüs Józsefet. A felvétel elérhető az alábbi linken. Az interjú a felvétel kezdetétől a 20:05-ig hallható.
2021. május 14. – Népszava: Hegedüs József a Népszavának is nyilatkozott a törvényjavaslattal kapcsolatban. A cikk itt érhető el.
2021. május 19. – Új Egyenlőség: Hegedüs Józsefet kérdezte az Új Egyenlőség a kormány törvényjavaslatáról ‘Lakásprivatizáció 2.0, de mi lesz a lakhatási egyenlőtlenséggel?’ című piros podcastjában.
2021. május 19. – Magyar Narancs: Hegedüs József nyilatkozott a Magyar Narancsnak is a bérlakás-kiárusításról szóló törvényjavaslatról: ‘Szembemegy mindenfajta igazságossággal’
Szakmai szervezetek közös tiltakozása az önkormányzati lakástulajdon kiárusítása ellen
Sajtóközlemény – 2021. május 14.
A kormány terve, hogy kiárusítsa az önkormányzati bérlakásokat, szétszaggatja a szociális védőhálót. Ez a döntés visszafordíthatatlan károkat fog okozni az egyre mélyülő lakhatási válságban, mert ezzel megszűnik a megfizethető önkormányzati bérlakásállomány. Ezért közösen tiltakozunk a május 11-én benyújtott törvénymódosítás elfogadása ellen.
Az önkormányzati bérlakások rengeteg olyan embernek biztosítanak otthont, akik nem tudnának a piaci áron lakást bérelni: családoknak, akiknek a hajléktalanság elől menekülve ez az egyetlen lehetőségük, alacsony jövedelmű nyugdíjasoknak vagy olyan, akár átlagos jövedelmű fiataloknak, akiket a családjuk nem tud támogatni a lakásszerzésben. Ennek a védőhálónak a megszüntetése a legkiszolgáltatottabbaktól veszi el a lehetőséget a méltó lakhatásra, az önkormányzatokat pedig egy olyan eszköztől fosztja meg, amellyel az emberek legalapvetőbb szükségleteit tudják kielégíteni.
Az önkormányzati lakásállomány az 1990-es évek privatizációs hulláma óta folyamatosan csökken. Jelenleg a mintegy 100 000 önkormányzati lakás 1.000-1.300 milliárd Ft értékű köztulajdont jelent. A törvényjavaslat, amely kötelezővé tenné az önkormányzatoknak, hogy alacsony áron eladják az ingatlanokat, nyílegyenesen a lakhatási válság további elmélyítéséhez vezet. A kiárusított lakásokat a jobb módú, készpénzzel rendelkező vagy hitelképes lakók a piaci ár töredékéért (10,5-30%-áért) fogják megvásárolni. Azoknak a lakóknak viszont, akiknek már a 30-40 ezres bérleti díj kifizetése is nehézséget okoz, sem hitellehetőség, sem készpénz nem áll a rendelkezésükre, így félő, hogy a lakásmaffia újraéledése, a kiszolgáltatott és becsapott lakók otthontalanná válása fogja kísérni az önkormányzati lakások megvásárlását.
Az önkormányzatoknál csupán a legrosszabb állapotú lakások maradnának, a legrászorulóbb bérlőkkel. Ez az állomány pénzügyi és fenntartási szempontból kezelhetetlenné válna az önkormányzatok számára, így a megmaradó állomány gyors leépülése, és a benne élő családok utcára kerülése következhet. Ezzel a területi szegregáció is tovább fog súlyosbodni, a szociális rászorultság alapján vagy pályázattal elnyerhető önkormányzati lakások hiányában a szegények fokozottan kiszorulnak a városokból és a munkalehetőségekből, tovább nyílik a társadalmi olló. A kikényszerített privatizációval megszűnik a megyeszékhelyek és vidéki városok komplex rehabilitációs fejlesztéseinek lehetősége is, amelyek eddig pótolhatatlan szerepet játszottak a területi egyenlőtlenségi folyamatok mérséklésében.
Ezen túl a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a jelenleg teljesen önkormányzati tulajdonban lévő lakóépületek jövőben értékes fejlesztési területei spekulációs célú ingatlanfejlesztők kezébe kerüljön. Így a legértékesebb fővárosi területek fejlesztésére (amilyen például a fővárosban a Középső és Külső Ferencváros vagy Józsefváros és Angyalföld egyes negyedei) a közszférának és a helyi társadalomnak semmilyen hatása nem lesz.
Az önkormányzati bérlakásszektor megszüntetése szociális válsággal fenyeget. A megfizethető bérlakásokat nem megszüntetni, hanem bővíteni kell, hiszen a lakhatási válságot, hasonlóan más európai országokhoz, a közösségi lakásszektor bővítése enyhítheti. Érthetetlen, hogy miközben a Magyar Nemzeti Felzárkózási Stratégia tervezete is kiemeli a lakásszektor bővítésének fontosságát, a törvénymódosítás épp ez ellen kíván hatni.
Mindezek miatt tiltakozunk a törvény elfogadása ellen, és felszólítjuk a parlamenti képviselőket, hogy ne szavazzák meg a közvagyon privatizálását lehetővé tevő, a legszegényebb családokat kiszolgáltatott helyzetbe hozó törvényt!
Aláíró szervezetek:
Amnesty International Magyarország
Autonómia Alapítvány
A Város Mindenkié csoport
A Város Mindenkié Pécs csoport
Civil Kollégium Alapítvány
C8 Civilek Józsefvárosért Egyesület
Emberség Erejével Alapítvány
Esély Labor Egyesület
Habitat for Humanity Magyarország
K-Monitor
Kontúr Közhasznú Egyesület
Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület
Menhely Alapítvány
Nyomtass te is!
Nyugodt Szív a Lakhatásért Közhasznú Alapítvány
Ökotárs Alapítvány
Önállóan lakni – közösségben élni csoport
Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont
Polgár Alapítvány az Esélyekért
SZÁD- Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete
Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete (SZMME)
Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)
Utcajogász Egyesület
Utcáról Lakásba! Egyesület
Városkutatás Kft.