Innováció és szakpolitika a városkutatásban
Immár 21 ország 35 városával dolgozunk 2025-ben azon, hogy közösen kidolgozzuk, majd ezt a módszertant tesztelve bemutassuk, hogyan lehet a legjobban felmérni a hajléktalanságban élő emberek helyzetét. A budapesti és debreceni folyamatokról folyamatosan beszámolunk majd!
A 2024-es felmérés 15 városra vonatkozó eredményeit április 29-én egy webináriumon mutatjuk be.
2023 június végén fejeződött be a Városkutatás Kft által vezetett UPLIFT projekt.
Büszkék vagyunk a nemzetközi csapatunkra, akikkel izgalmas szakmai munkát végeztünk a fiatalok közötti társadalmi egyenlőtlenségek témájában és akikkel közösen egy új közpolitika alkotási eljárást próbáltunk ki: a Reflexiv Közpolitika Alkotást.
Az UPLIFT projektben európai szintű kutatást hajtottunk végre elsősorban azért, hogy közelebb kerüljünk a társadalmi egyenlőtlenségek megértéséhez. Ha érdekelnek a jelenséget vizsgáló összehasonlító adatok, kifejezetten fiatalokra is vonatkozóan, akkor ajánljuk, hogy olvasd az Egyenlőtlenségek Atlasza című kiadványunkat és böngészed az Interaktív Atlaszt.
Alapos dokumentum elemzést végeztünk és számtalan szakértői interjút készítettünk nemzeti és helyi szintű döntéshozó szakemberekkel 16 európai városban, ahhoz hogy az egyenlőtlenségeket eredményező gazdasági folyamatokat és az egyenlőtlenségek mérséklését célzó közpolitikák hatását vizsgáljuk kifejezetten a fiatalok körében az oktatás, a munkaerőpiac és a lakhatás területén.Az eredményeket 16 Városi Riportban foglaltuk össze. Egy összefoglaló, összehasonlító tanulmány is készült a 16 városi riport alapján.
A 16 európai városból nyolcban azt elemeztük, hogy a valamilyen szempontból nehéz élethelyzetben élő fiatalok hogyan hoznak döntéseket oktatási, munkaerőpiaci és lakhatási helyzetüket tekintve. Ennek megértéséhez 20 interjút készítettünk 15-29 éves fiatalokkal és olyan felnőttekkel, akik a pénzügyi válság (2008-2010) idején voltak fiatalok, és voltak valamilyen szempontból nehéz helyzetben. Az eredményeket 8 esettanulmány formájában foglaltuk össze. Ezen felül 8 kétnyelvű (angol és helyi nyelven) Policy Brief-et is írtunk, amelyek az Esettanulmányok alapján megfogalmazott főbb javaslatokat tartalmazzák egy helyben lehetséges Reflexív Közpolitika Alkotási folyamathoz.
4 európai városban: Amszterdamban, Barakaldoban, Sepsiszentgyörgy és Tallinn-ban a partnereink egy új közpolitikai alkotási folyamatot próbáltak ki, amit Reflexív Közpolitika Alkotásnak neveztünk el. Ennek során a valamilyen szempontból nehéz helyzetben lévő fiatalok és az érdekelt intézményeket képviselő szakemberek közt jött létre moderált kommunikáció. A folyamat eredményeképpen a két csoport közös munkájából születtek konkrét, létező közpolitikákat módosító vagy új közpolitikák létrehozására vonatkozó javaslatok. A módszertan egy részletesen megírt, általános javaslatokat is megfogalmazó Kézikönyvben és egy Policy Briefben olvasható .
Ha szeretnél többet megtudni a Reflexív Közpolitika Alkotási folyamatról, akkor javasoljuk, hogy nézd meg ezt a rövid és ingyenes videó kurzust, és gondolkodj azon, te hogyan tudnál egy ilyen folyamatot megvalósítani a saját területeden, városodban.
Ha érdeklődsz az UPLIFT projekt iránt, a honlapunkon és a közösségi média csatornáinkon (facebook, instagram, linkedin, twitter) még rengeteg más anyagot is találhatsz.
ESPON MISTA – Metropolitan Industrial Spatial Strategies & Economic Sprawl
Megrendelő: ESPON EGTC
A projekt időtartama: 2019 október-2020 december
A Városkutatás Kft. a Politecnico Milano, a WIFO – Austrian Institute of Economic Research, és a belga székhelyű Latitude szervezetekkel közösen készített egy tanulmányt az ipari tevékenységek változásairól a nagyvárosokban és környékükön.
A kutatás fő kérdése az ipar szerepe az európai várostérségekben volt, különös tekintettel a 4. Ipari Forradalom kihívásaira és azon speciális ipari szektorok felismerésére, amelyek egy része kifejezetten helyi igényeket elégít ki, míg mások a várostérség versenyképességét erősítik. A tanulmány erősen koncentált azokra a koordináló mechanizmusokra, amelyek az “optimális iparszerkezet kialakítását” városkörnyéki szinten teszik lehetővé az amúgy területileg erősen megosztott kormányzati rendszerekben.
A tanulmány az általános ipari tendenciákat vizsgálta (egyre kisebb munkaerőigény és egyre nagyobb hozzáadott érték) a városok és környékük vonatkozásában, különös tekintettel az ipar “kivándorlására” a városközpontokból az agglomerációs területekre. A tanulmány olyan, a közösségi szféra által elvégzendő beavatkozási lehetőségeket tárt fel, amelyek lehetővé teszik az ipari tevékenységek racionálisabb megosztását a városközpont és az agglomeráció között, mindezt Berlin, Oslo, Riga, Stuttgart, Torino, Bécs és Varsó példáján.
A tanulmány egyik fő konklúziója az volt, hogy a különböző profilú ipari tevékenységek megoszlása a városközpontok és agglomerációk közt természetes egy bizonyos mértékig, hiszen a magas ingatlanárak miatt a városközpontokba a magas hozzáadott értéket termelő, míg az agglomerációba a nagyobb földterület igénnyel és közlekedési igénnyel rendelkező iparágak települnek. A probléma abból fakad, ha ez a munkamegosztás mind az áruk mind az emberek tekintetében addicionális közlekedési igényeket generál, és kiüresíti a városközpontokat az ipari tevékenységek szempontjából, és ezzel munkahelyeket és ipari szolgáltatásokat szűntet meg. A közszféra beavatkozása ennek megakadályozása miatt szükséges de nem csak városi, hanem városkörnyéki szinten is, hogy befolyásolja az iparágak optimális területi elhelyezkedését.
Az ipar általános tendeciáinak vizsgálata, és hét várostérségben a specifikus helyzet elemzése mellett a project során egy inspiráló gyakorlatokat tartalmazó gyűjtemény is készült, amely hatékonyabb városi és városkörnyéki iparpolitika kialakítására tesz javaslatokat.
A tanulmány a mellékleteivel együtt az alábbi linken található: https://www.espon.eu/mista
Megrendelő: Európai Bizottság (DG Research and Innovation)
Projekt időtartama: 2018. június – 2022. május
A projekt honlapja: https://openheritage.eu/
Közösségi média: https://www.facebook.com/OpenHeritageEU/
Az OpenHeritageAz Európai Unió kutatási keretprogramjából (H2020) finanszírozott kulturális örökségvalorizációs projekt: célja a marginalizált (turisztikus központoktól távolabb eső) örökségi helyszínek adaptív, befogadó, és közösségközpontú újrahasznosítása. Az OpenHeritage konzorcium 16 tagot tömörít, köztük egyetemeket és független kutatóintézeteket, civil szervezeteket, kis- és középvállalkozásokat. A projekt konzorciumvezetője a Városkutatás, a koordinátora Szemző Hanna ügyvezető igazgató.
A projekt célja, hogy fenntartható szervezeti modellt alakítson ki a közösségi kulturális örökségi értékek megőrzéséhez és hasznosításához. Az OpenHeirtage konzorcium tagjai a kulturális örökségi értékek nyitott definíciójával dolgoznak, a projekt célja elsősorban a központi, frekventált helyektől távolabb eső, a “hivatalos” örökségi diskurzusban ritkán megjelenő örökségi helyszínek és közösségek megismerése és megerősítése. A konzorcium olyan marginalizált vagy periferikus elhelyezkedésű épületeket és épületegyütteseket, közösségi tereket céloz meg, amelyek távolabb esnek a felkapott városközpontoktól és turisztikai célpontoktól, azonban nagy szimbolikus és gyakorlati jelentőséggel bírnak a helyi és a tágabb közösség szempontjából. Az erős közösségi és befogadó, szociális aspektusai mellett az OpenHeritage projekt erősen épít az erőforrás-integrációra, és kiemelten fontos a kiválasztott örökségi értékek területi beágyazottságának tiszteletben tartása és kiaknázása.
A projekt során tizenhat kiválasztott esetet figyelünk meg részletesen, és partnerszervezeteink hat Kooperatív Örökségi Laborban végeznek jelentős fejlesztéseket a projekt során feltárt összefüggések és szervezeti modell alapján. A konzorcium tíz európai országra terjed ki. A projektet bemutató nagy felbontású (angol nyelvű) poszter a lenti képre kattintva nyílik meg:
Kliens: University of Cambridge Institute for Sustainability Leadership
Időtartam: 2018 október-2019 március
A Prince of Wales’s Corporate Leaders Group (amely az University of Cambridge Institute for Sustainability Leadership égisze alatt működik) megbízta a Városkutatást, hogy készítsen rövid tanulmányt (conversation paper) a Közép-Kelet Európában zajló energetikai átalakulásról. A tanulmány az energetikai átalakulás főbb aspektusait tekintette át, és felhívta a figyelmet azokra az üzleti lehetőségekre, amelyeket megnyithat. A dokumentum három, részben összefüggő területet vizsgált: az energia előállításában történő változásokat, az épületek energiahatékony felújítását, illetve a közlekedési rendszer energiahatékony átalakulását. A széles témaválasztás miatt a Városkutatás Kft. kooperált a Mobilissimus Kft-vel, az Energiaklubbal és Ámon Adával az E3G-től, egyéni szakértőként.
A tanulmány hangsúlyozta a 11 kelet-közép-európai EU tagállam közös szocialista örökségét, az alacsonyabb GDP szintet, és az olyan közös jellemzőket, mint pl. a magas lakástulajdonosi arány, alacsonyabb energiatudatosság és a magas árérzékenység. Az elemzés ugyanakkor számos különbséget is kimutatott a tagállamok között: vannak, amelyek komoly eredményeket értek el épület felújítás és közlekedés területén (pl. Cseh Köztársaság), mások a digitális megoldásokban jeleskednek (Észtország), míg vannak, ahol speciális problémák jelentkeznek a magas légszennyezettség és a szénbányászat általi determináltság miatt.
A tanulmány bemutatta, hogy a régióban a megújuló energiák lehetősége a természeti erőforrásokból fakadóan lényegesen nagyobb, mint a valóban kihasznált kapacitás. A különbség oka részben politikai jellegű, amely a jelenlegi státusz quo fenntartásában érdekelt, valamint a magas beruházási költségek is hátráltatják az átalakulást (mind a közszféra mind a magánszféra oldaláról). Az épületek energiahatékony felújításában is hasonlóan nagy potenciál rejlik, különösen, ha figyelembe vesszük az ipari technológiával épült épületek nagy arányát, amely lehetővé teszi standard technikai megoldások alkalmazását. A közlekedés területén megállapítható, hogy a régió tagállamaiban a tömegközlekedésnek jelentős hagyományai vannak, ugyanakkor az alacsonyabb vásárlóerő jelentősen hátráltatja az elektromos autók elterjedését.
A nehézségek ellenére a régióban jelentős potenciál rejlik az energiahatékony átalakulás tekintetében, de ennek a kiaknázásához elsősorban kiszámítható és stabil szabályozási háttérre lenne szükség, amely a térség egyik országában sem adottság.
Az angol nyelvű tanulmány a Prince of Wales CLG honlapján érhető el teljes terjedelmében.
Megrendelő: Az Európai Bizottság foglalkoztatási és társadalmi innovációs programja (DG EMPL – Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás főigazgatóság). A Városkutatás a projekt koordinátora.
Projekt időtartama: 2016 október – 2019 március
A HomeLab négy kelet-közép-európai országban (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia), öt kísérleti projekt keretében valósítja meg a Szociális Lakásügynökség (SZOL) elemeit is felhasználó Szociális Lakástársaság modellt. A projekt finanszírozását az Európai Unió Foglalkoztatási és Társadalmi Innovációs programja biztosítja (EU Programme for Employment and Social Innovation – EaSI).
A helyi kísérleti programok lehetővé teszik, hogy a modell a helyi támogatási és szociális rendszerekhez alkalmazkodjon, figyelembe véve az intézményi környezet, a lakásrendszer és a munkaerőpiac lehetőségeit és feltételeit. A megvalósítók és a projektet koordináló Városkutatás Kft. munkatársai a tapasztalatok alapján véglegesítik az egyes kísérleti projektek modelljeit. A projekt célja így nemzeti és EU-s szinten egyaránt általánosan alkalmazható, a helyi viszonyokhoz adaptálható modellek kialakítása, amelyek intézményes és pénzügyi fenntarthatósága a támogatási periódus lejárta után is biztosítható. A nemzeti eredmények összesítése alapján uniós szintű ajánlásokat fogalmazunk meg az EU felé a Szociális Lakástársaság modell alkalmazásához a tagállamokban.
A HomeLab projekt honlapján angol nyelven olvashatók részletesebb információk a konzorcium tagjaival és a helyi projektekkel kapcsolatban.
