Hírek

Az EWRC az Európai Unió egyik legnagyobb nyilvános eseménye, amelyet minden év októberében Brüsszelben rendeznek meg. Az esemény általában 5–6000 résztvevőt vonz az uniós országokból, régiókból és városokból.

Idén az EWRC egyik szekciójának címe „Az uniós források városokra gyakorolt erejének felszabadítása” volt. A szekció megnyitóján Tüttő Kata, a Régiók Bizottságának elnöke tartott beszédet, amelyben hangsúlyozta a kohéziós politika fontosságát, amelyet most az Európai Bizottság egyszerűsítési törekvései fenyegetnek.

Az esemény főelőadását Tosics Iván tartotta, az ESPON URDICO projekt eredményeiről, amelyet a Metropolitan Research Institute vezet, a Politecnico di Torino és a Valenciai Egyetem konzorciumi partnerségében.

A főelőadást követően hozzászólások hangzottak el Mathias De Clercq, a EUROCITIES elnöke és Gent polgármestere, Rafał Trzaskowski, Varsó polgármestere (videón keresztül), valamint Hugo Sobral, a DG REGIO főigazgató-helyettese részéről.

Az ENHR konferencián Tosics Iván volt a PLENÁRIS 2 ülés moderátora, amelynek témája a városi klímaváltozás és a növekvő lakhatási sebezhetőség volt. Az előadók Jennifer Duyne-Barenstein (Wohnforum, ETH) és Gerald Mills (University College Dublin) voltak.

Az ENHR konferencián Iván társszervezője volt a „Governing Metropolis – Land and Housing” (Városkormányzás – Föld és Lakhatás) munkacsoport műhelyszekcióinak.

Végül Iván volt a szervezője a szokásos ENHR Diavetítés Versenynek, amelyre 19 csapat nevezett. Az eseményt legalább 90 fő követte figyelemmel, ami minden idők rekordja a verseny 35 éves történetében (mellékesen: az első Diavetítés Versenyt 1990-ben, Párizsban rendezték meg).

A 2023-ban indult Városkormányzási Akadémia harmadik évfolyamának megnyitó ünnepségére 2025. október 4-én került sor a Főpolgármesteri Hivatal dísztermében. Ennek keretében került sor a második évfolyamosok diploma-átadására is, Karácsony Gergely Főpolgármester és Tosics Iván, a VKA szakmai vezetője jelenlétében. A képen az induló harmadik évfolyam látható.

Horváth Vera, a Városkutatás egykori munkatársa október 2-án védte meg doktori disszertációját konzulense, Hegedüs József támogatásával. Horváth a külterületen – zártkertben, nyaralóövezetekben élő – középosztályi, de jelentős családi vagyonnal nem rendelkező háztartások megküzdési stratégiáit és társadalmi- lakhatási ambícióit kutatta. A doktori kutatás alapját a Városkutatás korábbi munkája jelentette, amelynek kutatásvezetője szintén Hegedüs volt. 

Horváth Hegedüs második mentoráltja, aki doktori fokozatot szerzett: az első Teller Nóra, a Városkutatás kutatója volt 2017-ben. 

Vezethet-e a zöld politika lakhatási egyenlőtlenségekhez? Ezt a kérdést vizsgálja a Városkutatás Kft. által koordinált Horizon Europe ReHousIn projekt 27 európai város példáján keresztül, amelyben vannak nagy metropoliszok, kis és közepes városok. A projekt első éve után kilenc projekt helyszínen, ezek közt Budapesten is, megszervezésre került az első úgynevezett „Policy Lab”. Az eseményen, amelyet a Városkutatás Kft. április 1-én bonyolított le, a lakás és zöldpolitika számos szakmai képviselője jelent meg. (Zöld politika alatt az energiahatékony lakóépület felújítást, a zöldfelület fejlesztést, és a városi szövet besűrítését értjük.) A Városkutatás Kft. kutatóinak indító prezentációja a zöldpolitikák főleg Nyugat-Európa nagyvárosaiban tapasztalt lakásegyenlőtlenségi hatásait mutatta be, mint például a „zöld dzsentrifikáció” vagy az úgynevezett „renoviction”. A magyar workshop felhívta a figyelmet a jelenség számos közép-európai specifikumára. A résztvevők hangsúlyozták, hogy Magyarország esetében a zöldpolitikák elmaradása negatívabb hatást fejthet ki a sérülékeny csoportokra, mint azok negatív externáliái. A régiónk specifikuma a lakások magántulajdonának elsöprő aránya, aminek köszönhetően a lakásmobilitás sokkal alacsonyabb, mint Nyugat-Európában. Így nehezebben detektálhatók a zöldpolitika lakáspiaci hatásai is. A másik oldalról azonban a magyar önkormányzatok a folyamatos forráscsökkenés és a centralizáció, valamint a marginális lakásállomány miatt jóval kevesebb szakpolitika befolyással rendelkeznek a lehetséges negatív lakáspiaci hatások ellensúlyozására.

A Városkutatás Kft. (a Politecnico di Torino-val és a University of Valencia-val közösen) vezeti az ESPON URDICO projektet megvalósító konzorciumot. Ennek az egyéves projektnek a célja az EU-s kohéziós politika városi dimenziójának elemzése és összehasonlítása különböző városokban és városi területeken. A 2014-2020-as, illetve a 2021-ben kezdődő programozási időszakra vonatkozó kvantitatív és kvalitatív elemzések Budapest, Firenze, Gent, Prága, Rotterdam, Strasbourg, Valencia és Varsó városaiban/várostérségeiben vizsgálják a fenntartható városfejlesztés különböző megközelítéseit. Helyi szakértők és a Eurocities is tagjai a munkacsoportnak, amelyet más szervezetek is támogatnak megfigyelőként, mint például a France Urbaine, a Deutscher Städtetag, az olasz ANCI, a holland VNG, az EUI és a JRC. A projekt kick-off meetingjét január 28-án tartották Budapesten.

Részletek a projektről: https://www.espon.eu/projects/urdico-urban-dimension-cohesion-policy-and-other-eu-programmes

Március 17-én a Városkutatás Kft. egy szakmai fórumot rendezett a tervezés alatt álló Szociális Klímaterv alapdilemmáiról az Európai Unió által finanszírozott ComActivate projekt keretében.  A Szociális Klímaalap rendszerét, a tervezés jelen állapotát az Energiaügyi Minisztérium képviselője ismertette, majd három szekcióban folytatódott az aktuális tervezési kérdések megtárgyalása. 

A Szociális Klímaalap célja az ETS 2-ben (Emission trading system) kivetendő karbon vámok épületenergetikára és közlekedésre való hatásának mérséklése.  Az ETS2 bevezetése előtt egy évvel (tervek szerint 2026. január 1-től) olyan intézkedéseket kell bevezetnie a tagállamoknak, amely a lakóépületek esetében csökkentik az energiaszegénység mértékét, de nem elsősorban jövedelemtámogatásokkal, hanem az energiaszegények lakóépületeinek energetikai felújításával.

Az Európai Bizottság módszertani segédletekkel segíti a tagállamok tervezését, de ezek a segédletek nem tudják teljes mértékben figyelembe venni a tagállamok közti különbségeket. A magyar lakásrendszerben jóval nagyobb a magántulajdoni arány, és jóval kevertebb a lakónépesség területeken, épületeken belül, mint Nyugat-Európában. Ilyen feltételek mellett nagyon nehéz az energiaszegények kizárólagos támogatása. 

A workshopon elsődlegesen arra kerestük a választ, hogy hogyan lehet az energiaszegényeket azonosítani a családi házak, társasházak, önkormányzati bérházak esetében, és hogyan lehet biztosítani, hogy az épületek megújulása egyszerre stimulálja a nem energiaszegények beruházásait, és egyben fenntartható módon csökkentse a rászoruló családok energiaköltségeit.