A 2024-es mérést követően mintegy 140 budapesti és 10 debreceni szervezet vállalta, hogy a KULeuvennel közösen koordinált európai módszertani kutatás keretén belül idén ősszel újra bekapcsolódik – további 34 város, köztük 9 főváros – a nagyszabású és összehangolt adatgyűjtésébe a hajléktalanságban és otthontalanságban élő emberek helyzetéről. A kutatás honlapján és sajtóközleményében olvashatók a friss hírek és részletek.
Hírek
A térségben az egyik legrosszabb lakáspolitika a magyar kormányé
A kormányzat a “3 %-os hitellel” 19-re húzott egyet, vagy bejön vagy nem. A nem függő szakértők többsége azt mondja, hogy aligha…. Erről beszélget Hegedüs József a Városkutatás Kft egyik alapítója Kerényi Györggyel a Szabad Európa munkatársával.
Az interjút itt olvashatják:
https://www.szabadeuropa.hu/a/a-tersegben-az-egyik-legrosszabb-lakaspolitika-a-magyar-kormanye-hegedus-jozsef-varoskutatas-kft-/33492100.html
A bűvös hármas: Lakáshitelválságok Magyarországon és az Otthon Start csapdái
Hegedüs József cikke a mai lakásválságot hosszabb történelmi perspektívába helyezi. 1980 óta már két nagy hitelválságot megéltünk, amelyek különböztek abban, hogy a három szereplő (az állam, a hitelfelvevők, és a bakok) hogy egyeztek meg a válság költségeinek megodztásán, de valahogy az alacsony jövedelműek mindig rosszul jártak. Most rohanunk a harmadik válságba, itt sem látszik annak jele, hogy ez másképp lenne…
A teljes cikk a Magyar Narancsban olvasható vagy az alábbi linken:
https://magyarnarancs.hu/publicisztika/a-buvos-harmas-277196
Bérlakások és önkormányzatok feketelistán – új választási lakásprogram
Újra közeledik a választás, és ilyenkor előkerülnek a lakáspolitikai „csodafegyverek”. Az idősebbek talán még emlékeznek a 2000 és 2002 közötti lakástámogatási dömpingre. A most meghirdetett lakáshitel-program (a nyilvánvaló választási célja mellett) ismét rossz irányba tereli a lakásrendszert.A program ugyan rövid távon vonzó lehet sokak számára, hosszabb távon azonban számos kockázatot rejt. A lakáspiaci tapasztalatok és a nemzetközi példák alapján jól látható, hogy:
– Az állami kamattámogatás keresletélénkítő hatása tovább növeli az ingatlanárakat.
– Az ilyen konstrukciók komoly költségvetési terhet jelentenek — igaz, nem rögtön, hanem majd a következő kormányok számára.
– A program regresszív: azok járnak vele jól, akik nagyobb hitelt tudnak felvenni, jellemzően a magasabb jövedelműek. Az alacsonyabb jövedelmű csoportok lakhatási helyzete ezzel nem oldódik meg.
– A program belehajszolja a fiatalokat a tulajdonszerzésbe, holott a fiatal generációk munkaerőpiaci mobilitása és változó élethelyzete miatt inkább rugalmas bérlakásmegoldásokra lenne szükségük.
Nyitni a bérlakások felé?
Ha már mindenképpen költségvetési forrásokat mozgósítunk, érdemes lenne olyan konstrukcióban gondolkodni, amely kedvezményes hitelt kínál önkormányzatoknak és az általuk létrehozott gazdasági társaságoknak bérlakásépítés céljára.
Egy ilyen program esetében:
– Az új bérlakások lakbére a hiteltörlesztéssel lenne arányos, ami a piaci bérleti díjaknál 30–40%-kal alacsonyabb szintet jelentene a városokban.
– Nem kényszerítené az embereket hitelfelvételre, így csökkentené a lakosság eladósodási kockázatát.
– Növelné a lakásépítések számát, hozzájárulva a gazdaság élénkítéséhez.
– Nem lenne regresszív, hiszen a megfizethető lakbérek széles társadalmi rétegek számára biztosítanának biztonságos lakhatást.
– Jobban illeszkedne a fiatal generáció élethelyzetéhez, növelve mobilitásukat és választási lehetőségeiket.
Ilyen programot persze nem lehet előhúzni a fiókból — de érdemes lenne kidolgozni, hogy közelítsünk egy normálisabb lakásrendszer felé, ahol van szociális és megfizethető bérlakás. Ezzel valódi választási lehetőséget kínálhatnánk az embereknek: dönthetnek, hogy kedvezményes hitellel saját lakást vásárolnak, ha akarnak — vagy megfizethető bérlakást választanak, ha az felel meg jobban élethelyzetüknek.
Hegedűs József
közgazdász, szociológus
Elstratolt a hajléktalanmérési módszertani projekt második éve
Immár 21 ország 35 városával dolgozunk 2025-ben azon, hogy közösen kidolgozzuk, majd ezt a módszertant tesztelve bemutassuk, hogyan lehet a legjobban felmérni a hajléktalanságban élő emberek helyzetét. A budapesti és debreceni folyamatokról folyamatosan beszámolunk majd!
A 2024-es felmérés 15 városra vonatkozó eredményeit április 29-én egy webináriumon mutatjuk be.
ReHousIn Policy Lab
Vezethet-e a zöld politika lakhatási egyenlőtlenségekhez? Ezt a kérdést vizsgálja a Városkutatás Kft. által koordinált Horizon Europe ReHousIn projekt 27 európai város példáján keresztül, amelyben vannak nagy metropoliszok, kis és közepes városok. A projekt első éve után kilenc projekt helyszínen, ezek közt Budapesten is, megszervezésre került az első úgynevezett „Policy Lab”. Az eseményen, amelyet a Városkutatás Kft. április 1-én bonyolított le, a lakás és zöldpolitika számos szakmai képviselője jelent meg. (Zöld politika alatt az energiahatékony lakóépület felújítást, a zöldfelület fejlesztést, és a városi szövet besűrítését értjük.) A Városkutatás Kft. kutatóinak indító prezentációja a zöldpolitikák főleg Nyugat-Európa nagyvárosaiban tapasztalt lakásegyenlőtlenségi hatásait mutatta be, mint például a „zöld dzsentrifikáció” vagy az úgynevezett „renoviction”. A magyar workshop felhívta a figyelmet a jelenség számos közép-európai specifikumára. A résztvevők hangsúlyozták, hogy Magyarország esetében a zöldpolitikák elmaradása negatívabb hatást fejthet ki a sérülékeny csoportokra, mint azok negatív externáliái. A régiónk specifikuma a lakások magántulajdonának elsöprő aránya, aminek köszönhetően a lakásmobilitás sokkal alacsonyabb, mint Nyugat-Európában. Így nehezebben detektálhatók a zöldpolitika lakáspiaci hatásai is. A másik oldalról azonban a magyar önkormányzatok a folyamatos forráscsökkenés és a centralizáció, valamint a marginális lakásállomány miatt jóval kevesebb szakpolitika befolyással rendelkeznek a lehetséges negatív lakáspiaci hatások ellensúlyozására.
ESPON URDICO kickoff Budapesten
A Városkutatás Kft. (a Politecnico di Torino-val és a University of Valencia-val közösen) vezeti az ESPON URDICO projektet megvalósító konzorciumot. Ennek az egyéves projektnek a célja az EU-s kohéziós politika városi dimenziójának elemzése és összehasonlítása különböző városokban és városi területeken. A 2014-2020-as, illetve a 2021-ben kezdődő programozási időszakra vonatkozó kvantitatív és kvalitatív elemzések Budapest, Firenze, Gent, Prága, Rotterdam, Strasbourg, Valencia és Varsó városaiban/várostérségeiben vizsgálják a fenntartható városfejlesztés különböző megközelítéseit. Helyi szakértők és a Eurocities is tagjai a munkacsoportnak, amelyet más szervezetek is támogatnak megfigyelőként, mint például a France Urbaine, a Deutscher Städtetag, az olasz ANCI, a holland VNG, az EUI és a JRC. A projekt kick-off meetingjét január 28-án tartották Budapesten.
Részletek a projektről: https://www.espon.eu/projects/urdico-urban-dimension-cohesion-policy-and-other-eu-programmes
Szakmai Fórum a Szociális Klímaterv dilemmáiról
Március 17-én a Városkutatás Kft. egy szakmai fórumot rendezett a tervezés alatt álló Szociális Klímaterv alapdilemmáiról az Európai Unió által finanszírozott ComActivate projekt keretében. A Szociális Klímaalap rendszerét, a tervezés jelen állapotát az Energiaügyi Minisztérium képviselője ismertette, majd három szekcióban folytatódott az aktuális tervezési kérdések megtárgyalása.
A Szociális Klímaalap célja az ETS 2-ben (Emission trading system) kivetendő karbon vámok épületenergetikára és közlekedésre való hatásának mérséklése. Az ETS2 bevezetése előtt egy évvel (tervek szerint 2026. január 1-től) olyan intézkedéseket kell bevezetnie a tagállamoknak, amely a lakóépületek esetében csökkentik az energiaszegénység mértékét, de nem elsősorban jövedelemtámogatásokkal, hanem az energiaszegények lakóépületeinek energetikai felújításával.
Az Európai Bizottság módszertani segédletekkel segíti a tagállamok tervezését, de ezek a segédletek nem tudják teljes mértékben figyelembe venni a tagállamok közti különbségeket. A magyar lakásrendszerben jóval nagyobb a magántulajdoni arány, és jóval kevertebb a lakónépesség területeken, épületeken belül, mint Nyugat-Európában. Ilyen feltételek mellett nagyon nehéz az energiaszegények kizárólagos támogatása.
A workshopon elsődlegesen arra kerestük a választ, hogy hogyan lehet az energiaszegényeket azonosítani a családi házak, társasházak, önkormányzati bérházak esetében, és hogyan lehet biztosítani, hogy az épületek megújulása egyszerre stimulálja a nem energiaszegények beruházásait, és egyben fenntartható módon csökkentse a rászoruló családok energiaköltségeit.
A Városkutatás a MICAD projekt partnere
‘Metropolitan Inclusivity in Climate and Digital Transitions” (MICAD) egy Horizon Europe projekt, amely az éghajlati és digitális átmenet keretében a nagyvárosok befogadó tervezésével foglalkozik, kiemelve az érdekeltek sokféle körét: a lakosokat, a közösségeket, a vállalkozásokat és a kormányzati szerveket. A cél annak biztosítása, hogy a tervezési folyamat figyelembe vegye és beépítse a nagyvárosi közösség minden tagjának igényeit, perspektíváit és prioritásait, különösen azokat, akik hagyományosan marginalizáltak vagy alulreprezentáltak.
A projektben öt európai városi terület vesz részt: Barcelona nagyvárosi területe (AMB), Milánó metropolitán városa, Tirana városa, Chisinau városa és a lengyelországi Górnośląsko-Zagłębiowska Metropolia (GZM).
Ezeket az eseteket a tudásszolgáltató partnerek – Metropolis (FR, vezető partner), MRI (HU), UTA (FR), ENoLL (BE), HES-SO (CH), ALDA (FR), Kentyou (FR) és Institut Metropoli (ES) – elemzik.
A Városkutatás vezeti a projekt 2. munkacsomagját, amelynek fő feladata a nagyvárosi kormányzás, a stratégiai nagyvárosi tervezés és az inkluzív megközelítések elemzése. Ezenkívül a Városkutatás fogja vezetni a digitális és éghajlati átmenet során a befogadó nagyvárosi tervezéshez szükséges eszközkészlet prototípusának kidolgozását. A 3 éves MICAD projekt nyitóülésére 2025. március 12-14-én került sor a moldáviai Chisinauban.
Újabb mérföldkő a SOLACE projektben!
Megérkeztünk az első jelentős mérföldkőhöz! Az elmúlt hónapokban több fontos esemény is lezajlott: 2024 októberében, Kassán megtartottuk a nyitóértekezletet, majd decemberben, Budapesten az innovációs csapat találkozott. Munkacsoportunk az elmúlt hónapokban több fontos feladatot végzett el:
• Elkészítettük a „Monitoring és Értékelési Tervet”, melynek részeként kidolgoztuk az érintett ügyfelek és szakemberek számára készülő kérdőíveket és interjúkat.
• Külön online megbeszéléseket szerveztünk a projektpartnerek számára, hogy az adatgyűjtés elemei a szervezetek egyéni igényeihez illeszkedjenek.
• Az eltérő célcsoportok miatt speciális kérdőívek kidolgozására volt szükség: külön-külön az egyének és a háztartások számára készítettük el a kérdéssort.
• Csapatunk aktívan részt vesz az „Innovációs” és „Kommunikációs” csapat munkájában is.
Részletek a projektről az alábbi linken találhatók: https://mri.hu/solace-cee/
Sajtótájékoztató a Zöld Panelprogramról és a megalapozó lakossági felmérésről
A Budapest CARES projekt keretében 2023 őszén reprezentatív lakossági felmérést végzett a Városkutatás Kft, amelynek eredményeit sajtótájékoztatón mutatta be a Fővárosi Klímaügynökséggel közösen 2024. február 19-én. A Fővárosi Klímaügynökség a Zöld Panel Program alapjait ismertette, a Városkutatás Kft. két munkatársa, Gerőházi Éva és Szemző Hanna pedig az azt megalapozó lakossági felmérés eredményeit.
A 2023 őszén 2009 lakástulajdonos háztartás személyes megkeresésén alapuló reprezentatív felmérés meglehetősen kiábrándító eredményeket hozott: a tulajdonosoknak csak 6-7%-a tervez felújítást a lakásában vagy családi házában, és további 15-24% tartana szükségesnek energiahatékony felújítást, ha lenne forrása. A többlakásos épületek lakástulajdonosainak 36%-a tartana fontosnak energiahatékony felújítást az épületében, tehát 64% számára a téma a pénzügyi lehetőségeitől függetlenül sem fontos. A többlakásos épületekben lakóknak alig tizede fizetne is a közös részek felújításáért. Ennek az elutasító attitűdnek alapvetően két oka van: 1) a tulajdonosok messze felülértékelik az épületük műszaki állapotát, 40%-uk szerint a házuk megfelel az aktuális energetikai előírásoknak. 2) A válaszolók 30%-a pedig azért nem venne részt egy felújításban, mert nem engedheti meg magának. A passzív magatartás mögött az is szerepet játszik, hogy a tulajdonosok tudják, hogy nem számíthatnak érdemi állami/önkormányzati támogatásokra a felújításhoz. Magyarországon jelenleg nincsenek vissza nem térítendő támogatások a többlakásos épületek számára, pedig Budapest lakásaink 84%-a ilyen épületekben van. Ugyanakkor a dél-kelet európai országokban, Bulgáriában, Romániában és Görögországban is évtizedek óta vannak ilyen támogatások, ahogyan azt a Városkutatás Kft. egy, a European Climate Foundationnak 2024-ben készített tanulmányában feltárta. A tanulmány, amely szintén bemutatásra került a sajtótájékoztatón, felhívja a fenntartható, kiszámítható, és az önkormányzatokat erőforrásnak tekintő támogatási rendszerekre a figyelmet. A budapesti lakossági felmérés eredményei angol nyelven itt olvashatók, a kelet-közép európai országok támogatási rendszereiről szóló tanulmány szintén angol nyelven pedig itt található.
Lakhatási Szakmai Fórum – március 12-13.
Részletek: https://mrkl.hu/forum-2025/