Hírek

2024 február 27-28-án az MR Közösségi Lakásalap Nonprofit Kft és a Városkutatás Kft közös szervezésében megvalósult az első Lakhatási Szakmai Fórum, melyre a megyei jogú városok önkormányzatai és a fővárosi kerületi önkormányzatok, illetve a hazai lakhatással foglalkozó szakmai civil szervezetek szakemberei kaptak meghívást. A Fórumon kilenc hazai lakásprogram képviselői tartottak rövid előadásokat.

A Fórumon résztvevő Kerékgyártó Anna, a Józsefvárosi Vagyongazdálkodási Iroda vezetője, és Kovács Vera, a Fővárosi Lakásügynökség vezetője, valamint a Fórum egyik szervezője, Hegedüs József (Városkutatás Kft) külön beszélgettek Borsi Lászlóval a Lakásvásár-Hatoscsatorna műsorában. A videók lejjebb megtalálhatóak.

A Fórum programja itt található, a Fórum háttéranyagát pedig itt lehet elolvasni.

Kovács Vera  – 2024 április 18.

Kerékgyártó Anna – 2024 április 11.

Hegedüs József  – 2024. május 8.  

2023 áprilisában a Fővárosi Önkormányzat új kezdeményezést indított: a Városirányítási Akadémiát. Ez egy egész éves tanfolyam, amely minden második szombaton 10-17 óra között megtartott képzési napokból áll. A 13 alkalom során a résztvevők három-három előadást kapnak a városi politika és kormányzás minden fontos területéről a legjobb magyar elméleti és gyakorlati szakemberektől. A tanfolyam költségét az önkormányzat támogatja, melynek eredményeként a tanfolyam a kiválasztott résztvevők számára ingyenes. A kezdeményezés szakmai vezetője Tosics Iván.

A VKA iránt nagy volt az érdeklődés, a jelentkezők száma 120 fő volt, akik közül 25 fő került kiválasztásra kétlépcsős felvételi folyamat eredményeként. A hallgatók nagyon különböző tudományterületekről érkeznek, legalább egy egyetemi végzettséggel rendelkeznek, sokan részben külföldön tanultak. Jelenleg nagyon különböző helyeken dolgoznak (kisebb részük a városi közigazgatásban). A közigazgatási kérdések iránti érdeklődésüket motivációs levéllel kellett bizonyítaniuk.

A Városkormányzási Akadémia oktatási szakasza 2023. december elején ért véget. Ezt követte egy 2 napos bécsi tanulmányút. A képzés lezárásaként a hallgatóknak a tantárgy témáihoz kapcsolódó záródolgozatot kell készíteniük, amelyet a többi hallgató, a bíráló és az oktatók jelenlétében, zártkörű szakmai konferencia keretében kell megvédeniük. A tanfolyamot sikeresen elvégzők a Budapesti Művelődési Központ által kiállított akkreditált felnőttképzési oklevelet kapnak.

Tosics Iván 2024. február 8-án részt vett az “International Roundtable” nemzetközi kerekasztalon, amely a Greater Paris Metropolis Meetings #1 konferencia részeként került megrendezésre. A konferencia témája: “Metropolisok a sűrűség kihívásaival szemben: milyen konkrét megoldások lehetségesek a fenntartható és kívánatos sűrűségért?”

A Greater Paris Metropolis és Fejlesztési Tanácsa (CoDev) az első „Metropole du Grand Paris” találkozót a Maison de la Chimie (Párizs) épületében szervezte meg. Ez a konferencia 200 választott  politikust, tisztségviselőt, tudóst és francia és nemzetközi szakembert hozott össze egy cél körül: konkrét megoldások megvitatása a fenntartható és kívánatos városi sűrűség előmozdítására.

Tosics Iván január 26-án délután tartotta előadását a Bologna-i Enzo Biagi Auditoriumban, az urban@it Nemzeti Városi Politikai Tanulmányok Központjának konferenciáján. Az előadás címe: „Az EU poszt-pandémiás helyreállításának kihívásai: fontosak-e a városok?”

Az előadást egy moderált kerekasztalbeszélgetés követte, amelyen részt vettek: Marco Cremaschi – Sciences Po, Párizs; Pietro Reviglio – Eurocities; Simone Ombuen – Roma Tre Egyetem; Carlo Cellamare – La Sapienza Római Egyetem; Laura Colini – Velencei IUAV Egyetem; Gabriele Pasqui – Milánói Műszaki Egyetem; Camilla Perrone – Firenzei Egyetem; a moderátor Valeria Fedeli – Milánói Műszaki Egyetem.

Az előadás, a kerekasztal és a következő vita itt tekinthető meg:

“Az urban@it – Nemzeti városi politikai tanulmányok központja” egy olyan egyesület, amelyet számos olasz egyetem (Bolognai Egyetem, Milánói Műszaki Egyetem, Velencei IUAV Egyetem, Firenzei Egyetem, Roma Tre Egyetem, Nápolyi Federico II Egyetem, Bari Műszaki Egyetem) és három másik szervezet (ANCI, Olasz Városi Tervezők Társasága, Laboratorio Urbano) támogat, amelyet 2014. december 15-én alapították.

2024. február 1-én egy vitaest zajlott a CEU Bibó István Szabadegyetemén Tosics Iván (Városkutatás Kft.) moderálásával. A vitaest további résztvevői: Pálffy Anikó a Magyar Energiahatékonysági Intézettől, Kovács Bence a Magyar Természetvédők Szövetségétől, Koritár Zsuzsanna a Habitat for Humanity Magyarországtól és Gerőházi Éva a Városkutatás kft-től. A beszélgetés során a magyarországi lakóépület felújítás lehetőségei kerültek értékelésre a frissen elfogadott (vagy elfogadás előtt álló) uniós irányelvek tükrében. A résztvevők hangsúlyozták, hogy az új jogszabályok (Energiahatékonysági Irányelv, Épületenergetikai Irányelv, Rendelet a Szociális Klímalapról) egy 2050-ig tartó, klímasemlegességhez vezető utat mutatnak be uniós szinten, melyben a lakóépület felújításokra kiemelt hangsúly helyeződik. Az Épületenergetikai Irányelv 2023. december 7-én létrejött kompromisszumos tervezete szerint 2030-ig 16, majd 2035-ig 20-22%-kal kell csökkenteni a lakóépületek primer energiafelhasználását, s a csökkentés 55%-át a legrosszabb energetikai paraméterekkel rendelkező 43%-án kell végrehajtani a lakóépület állománynak. Mit jelenthet ez Magyarországon? Évi 120-150.000 lakás szakaszos, legalább egyszerre 30-50%-os energiamegtakarítással járó felújítását, amely egyelőre ilyen volumenben nem szerepel a kormányzati tervekben.  És vajon melyik legyen az az épületszegmens, amivel kezdeni kellene? Átlagosan a családi házak fogyasztják a legtöbb energiát, amelyek döntően a fővároson kívül helyezkednek el (nem véletlen, hogy a rezsicsökkentés csökkentésének a fővárosban igen korlátozott volt a hatása). A családi házak mélyfelújításával kapcsolatban azonban felmerülnek alapvető kérdések, pl. nem feltétlenül azok felújítása a legköltséghatékonyabb, azaz egy Ft beruházásból nem feltétlenül ott érhető el a legtöbb megtakarítás, valamint a vidéki területek folyamatos elnéptelenedése tapasztalható, és kérdés, hogy nem maradnak-e hosszabb távon felújított házak lakatlanok, valamint a legrosszabb energiahatékonyságú épületek sokszor alapvető állékonysági, strukturális problémákkal küzdenek, tehát azon beruházásokat kell először finanszírozni az energetikai beruházások előtt. 

Számos dilemma vár átgondolásra a lakóépületek felújításával kapcsolatban, s habár az elmúlt 10 évben kevés érvényes kormányzati vízió látott napvilágot a lakóépület szegmenssel kapcsolatban, remélhetjük, hogy az uniós források megérkezése érdemben fogja felgyorsítani a folyamatokat.      A másfél órás beszélgetésről a felvétel a Szabadegyetem YouTube csatornájáról megnézhető. 

November 7-én és 8-án a MRI három különböző modulból álló workshop sorozatot szervezett. Az eseményen részt vettek a Szolidáris Gazdasági Központ, a REKK, a BME és a F4STER kutatói, valamint független szakértők, mint Zoltán Varga. A Budapesti Önkormányzat és a 8., 11. és 13. kerületek képviselői mellett jelen voltak a Habitat for Humanity International, valamint a nemzeti kormány képviselői is.

Ez a workshop azon folyamat része, amelynek célja egy komplex energiahatékonysági felújítási program fejlesztésének támogatása. A program azt célozza, hogy az energiaszegény háztartások és épületek elkezdhessék a felújítási folyamatot, kizárólag többlakásos épületekre összpontosítva. A munka három kulcsfontosságú pilléren nyugszik: technikai, pénzügyi és közösségfejlesztési területeken. Ez a megközelítés azon a meggyőződésen alapul, hogy a veszélyeztetett háztartásoknak további támogatásra van szükségük a hatékony részvételhez.

A workshop eredményei, valamint az egész kutatás összefoglalása és az ehhez kapcsolódó közpolitikai ajánlások Jelentés formájában 2024. januárjától lesz elérhető a ComAct projekt weboldalán.

A megbeszélések világossá tettek néhány fontos megállapítást, többek között:

• Az energiatakarékos beavatkozásoknak szorosan kapcsolódnia kell a szerkezeti hiányosságok kezeléséhez, mivel az utóbbi magasabb prioritást élvez az lakók körében.
• Az “energiahatékonyság először” elv szerinti beavatkozások évtizedekig terjedő megtérülési idővel járhatnak, ami megnehezíti azok tisztán piaci alapú modellekkel, mint az ESCO tervek vagy az energia kötelességi tervek finanszírozását.
• Az energia szegénység kérdésének integrálása Magyarország lehetséges támogatási terveibe rendkívül nehéz, mivel a feladatok és felelősségek szét vannak osztva a különböző minisztériumok és osztályok között.

2023 május 17-én Pécsett az Emberség Erejével közösségi irodájában tartottunk tréninget helyi szakértőknek a rövidesen záródó UPLIFT projektünkben a részvételi közpolitika alkotásról szerzett tapasztalatokról. A résztvevőkkel, akik többek között egy helyi lakhatási aktivista csoportot, helyi iskolát, a városfejlesztési társaságot, a pécsi egyetemet és a hajléktalanellátó intézményrendszert képviselték, közösen gondolkodtunk arról, hogy milyen lehetőségek vannak Pécsett is megvalósítani a részvételi közpolitika alkotást. 

A tréning során bemutattuk a városban zajlott kutatásunk eredményét, mely során összesen 40 interjút készítettünk valamilyen szempontból (lakhatási, oktatási vagy munkaerőpiaci) nehéz helyzetben lévő fiatal emberrel, valamint számos szakértővel. Ennek az eredményeit ebben a tanulmányban foglaltuk össze. Ezután bemutattuk azt, hogy az UPLIFT projektben hogyan közelítettük meg és értelmeztük a Reflexív Közpolitika Alkotás folyamatát és hogy mit jelentett ez a gyakorlatban Amszterdamban, Barakaldoban, Tallinnban és Sepsiszentgyörgyön. A sepsiszentgyörgyi kollégák videófelvételen keresztüli bejelentkezés során elmesélték a személyes tapasztalataikat és megéléseiket a saját co-creation folyamatukról, amelyben helyi hátrányos helyzetű szakközépiskolás fiatalokkal dolgoztak együtt azon, hogy hogyan lehetne a helyi oktatási helyzetet fejleszteni. A tréning utolsó részében a pécsi kollégákkal közösen gondolkodtunk arról, hogy jelenleg milyen korlátai és milyen lehetőségei vannak egy helyi részvételi közpolitika alkotási folyamat végrehajtásának Pécsett. 

A tréningen részt vevőkkel arra jutottunk, hogy habár a közpolitikai célcsoportok tervezésbe és végrehajtásba való bevonásának számos hozadéka lenne, azonban egyelőre nem látszik az a szereplő, aki ennek pénzügyi és politikai kockázatát felvállalná, és a stabil kereteket felállítaná. Ennek fő oka a célcsoportok és érdekeik heterogenitása, az intézményi szereplők konfliktusai a szűkös erőforrásokért folyó harcban és az állandóan változó, a helyi szereplőknek minimális manőverezést engedő közpolitikai környezet.  

A Városkutatás Kft. nemrégiben készített el egy esettanulmányt, amely a hátrányos helyzetű fiatalok életstratégiáját elemezte pécsi példákon keresztül. A kutatás során beazonosítottunk úgynevezett „konverziós faktorokat”, amelyek előre determinált lakhatási, oktatási és munkaerő-piaci nehézségekhez vezetnek a fiatalok esetében.

A kutatás során interjúkat készítettünk közpolitikát megvalósító szervezetekkel, szakemberekkel, és 40 hátrányos helyzetű fiatallal (20 olyannal, akik jelenleg 15-29 évesek, és 20 olyannal, akik a pénzügyi válság idején voltak 15-29 évesek.)

Első lépésben a helyi közpolitikai környezetet vizsgáltuk, azaz megnéztük, hogy elviekben milyen lehetőségek állnának rendelkezésre a lakhatás, oktatás és munkaerő-piac területén. Aztán igyekeztünk egyesével beazonosítani azokat az egyéni, családi háttér által meghatározott, és intézményi viselkedések által generált tényezőket, amelyek ahhoz vezetnek, hogy a fiatalok nem tudnak élni a helyben felkínált lehetőségekkel és nem azt az életet élik, amelyet maguk is értékesnek éreznének. A következő fő tényezőket azonosítottuk be az egyes tématerületeken:

• A lakhatás területén főleg az önkormányzati bérlakásokra koncentráltunk, és megállapítottuk, hogy a szociális lakásszektor csapdaként működik, amelybe nehéz bekerülni, de ha egyszer sikerült, akkor nehéz kilépni belőle. Az önkormányzati lakbérszint és a piaci lakbérszint között nagy a szakadék, amelyet kevés bérlő tud áthidalni. És ha mégis meglennének a szükséges anyagi lehetőségek, akkor is inkább preferálják a bérlők az önkormányzati szektorban maradást, amelyet a saját preferenciáikon túl az önkormányzati bérlakás rendszer átláthatatlansága is lehetővé tesz.
• Az oktatás területén egyértelművé vált számunkra, hogy az intézmények (iskolák, kiegészítő szolgáltatások) csak akkor képesek egy fiatalt a hátrányos helyzetből kiemelni, ha ezt a törekvésüket támogató családi háttér segíti. Nem támogató családi háttér esetében az intézmények nem képesek megtörni az öröklött hátrányok felhalmozódását. Pécsett kifejezetten erős az oktatást támogató hálózat (pl. Gandhi gimnázium, tanodák, „kis 500-as”, ahol a Dobbantó és Orientációs programok folynak), de ezek sikeréhez a támogató családi háttér ugyancsak nélkülözhetetlen, valamint a fiatalok – és környezetük – sokszor egyszerűen nem is ismeri ezeket a lehetőségeket. Ennek megfelelően az oktatási nehézségek kompenzálása, pl. bukások, lemorzsolódás, korai gyermekvállalás, változatlanul egy kihívás marad.  
• A munkaerő-piacon elsősorban a gyermekes anyák feltűnően nagyfokú inaktivitásának okait kutattuk. Úgy találtuk, hogy az ismert tény mellett, mi szerint a nyílt munkaerőpiacon nincs elegendő számú rugalmas ajánlat az anyák számára, ugyancsak nagyon fontos tényező, hogy a hátrányos helyzetű családokban erősebben él a paternalisztikus családmodell, ahol a férj a kenyérkereső, függetlenül attól, hogy így a család jövedelme minimális szintű marad.
• Végül kitértünk a roma fiatalokat övező diszkriminációra a munkaerő-piacon, és arra a következtetésre jutottunk, hogy az egyén oktatási szintjének a korábbiakban sejtettnél nagyobb szerepe van abban, hogy tapasztal-e diszkriminációt az illető, vagy sem. Magasan képzett roma fiatalok esetében a foglalkoztatási diszkrimináció ritkán fordult elő a mintánkban, míg mindennapos volt az alacsony képzettségűek esetében.

A determinisztikus (útfüggő) egyéni döntések mögötti okok feltárása mellett megfogalmaztunk néhány javaslatot, ajánlást, amelyet meglátásunk szerint a jelenlegi merev és korlátozó jogi és pénzügyi helyzetben is érdemes volna megfontolni. Ezek az ajánlások alapvetően három téma köré csoportosíthatók: 1) erősíteni a szereplők köti együttműködést és kommunikációt, és egyben átláthatóbb információáramlást a kliensek irányába, 2) áthidaló, átmeneti megoldásokat létrehozni mind a lakhatás, mind az oktatás, mind a foglalkoztatás területén, 3) a megelőző, korai beavatkozásra koncentrálni a tűzoltás helyett.

A pécsi esettanulmány itt érthető el: https://uplift-youth.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/02/Pecs-case-study-report.pdf

További, 7 európai városban (Amadora, Amszterdam, Barakaldo, Chemnitz, Corby, Sfantu Gheorghe és Tallinn) történt kutatási eredményekről újabb részletek találhatók az alábbi honlapon: https://uplift-youth.eu/research-policy/  

Az eredeti blogbejegyzés Iván honlapján jelent meg: https://tosics.eu/hogyan-lehet-jobba-tenni-a-varosokat-az-emberek-szamara/

Ha Ön helyi politikus, döntéshozó, városi szakember vagy olyan városlakó, akit érdekel, hogyan lehet az autófüggőségről a fenntartható városi mobilitásra áttérni, akkor érdekelheti az URBACT tudásközpont Walk’n’Roll Cities kezdeményezése. Ennek keretében most jelent meg egy gyakorlatias és tömör útmutató a városi mobilitás és a közterületek fejlesztésének innovációiról.

Az egyik legfontosabb kihívás, amellyel számos európai városnak szembe kell néznie, a mindennapi élet különböző összetevőinek fizikai elkülönülése, ami jelentős mobilitási igényt eredményez. Erre az emberek jelentős része gépkocsihasználattal reagál: azért vezetnek autót, hogy lerövidítsék a város különböző részei közötti – munkába járáshoz vagy különböző szolgáltatások igénybevételéhez szükséges – utazási időt. Az autóorientált helyi mobilitás azonban számos káros következménnyel jár, már rövid távon is negatívan befolyásolva az életminőséget.

Bár a legtöbb város tisztában van a problémával és annak várható következményeivel, és elkötelezett a fenntarthatóbb városi mobilitás és közterület-használat irányába történő elmozdulás mellett, ezt könnyebb mondani, mint megtenni. Ezért fogott össze 16 ország 28 különböző méretű európai városa, hogy szembenézzenek napjaink mobilitási kihívásaival. A RiConnect, a Space4People és a Thriving Streets URBACT akciótervezési hálózatok partnerei úgy döntöttek, hogy hosszú távú együttműködést hoznak létre, és létrehozták a Walk’n’Roll Cities platformot az ötletek és inspirációk cseréjére és az egymástól való tanulásra.

Ezek a városok közösen olyan elképzeléseket és beavatkozásokat vizsgáltak, amelyek hozzájárulhatnak a városokban az autóhasználat jelentős csökkentéséhez. Az URBACT program Knowledge Hub kezdeményezésének köszönhetően pedig egy online kiadványt is létrehoztak, amely bemutatja ezeket az elképzeléseket és beavatkozásokat.

A kiadvány szerzőinek egyikeként örömmel hívom fel a figyelmét arra, hogy az online útmutató már letölthető az URBACT weboldaláról. Ez egy gyakorlatias és tömör forrás a helyi politikusok, döntéshozók, szakemberek és polgárok számára, akiket érdekel a városi mobilitás, és akik elkötelezettek amellett, hogy városukat jobb hellyé tegyék az emberek számára.

Kattintson IDE az URBACT Knowledge Hub külön erre a célra létrehozott oldalának eléréséhez.

Kattintson IDE, ha egyből a kiadványt szeretné letölteni.

Tosics Iván részt vett a Brüsszelben 2022. november 28-án megrendezésre került „Kyiv Investment Forum”-on. Ennek egyik eseménye az Eurocities által szervezett „Kyiv Agglomeration Sustainable Rebuilding” találkozó volt, amelyen Kyiv környéki települések polgármesterei vettek részt – a helyzet súlyossága miatt online formában. Az ukrán decentralizációs reform keretében létrehozásra került a ’Kyiv agglomeration’, amely a 3 milliós főváros körüli 1.8 milliós, 69 településből álló oblaszty egy kisebb, 18 településes részét jelenti. A téma ennek az agglomerációs társulásnak a működése, és ennek lehetséges továbbfejlesztése volt, figyelemmel a térség újjáépítésével kapcsolatos tervezésre és a várható nemzetközi segítség helyi igényekhez való igazítására. A találkozó során sok európai példa került említésre a metropolitán területek hatékonyabb működtetése témakörében.