Már elérhető a SZOCIÁLIS TELEPÜLÉSREHABILITÁCIÓ EREDMÉNYESSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE tanulmány és mellékletei, amely a Városkutatás Kft. munkatársai mellett kiváló szakértők és elemzők bevonásával vette sorra a 2014-2020-as időszak településrehabilitációs és lakhatási fejlesztéseinek eredményeit, korlátait.
Szociális városrehabilitáció
ComAct projekt – Elkészült a lakóépületek energiahatékonyságát javító beavatkozásokat bemutató kiadvány
Lakóépületeink energetikai felújítása kulcsfontosságú mind a klímaváltozás megfékezéséhez, mind a légszennyezés csökkentéséhez, mind pedig az energiaszegénység felszámolásához. Az energiafelhasználás meghatározó része Európa-szerte az épületekhez, azon belül is a lakóépületekhez kötődik.
A ComAct – Community Tailored Actions for Energy Poverty Mitigation nevű projektünk keretében készült az alábbi, az energiahatékonyságot javító műszaki beavatkozásokról szóló útmutató. A bosznia-hercegovinai ENOVA által összeállított dokumentum áttekinti a legfontosabb eszközöket, amelyekkel a társasházak alacsony energiahatékonyságán javítani lehet – a legegyszerűbbektől az egészen összetettekig. Az apró, szinte bármely háztartás számára könnyedén megvalósítható „trükkökön” túl (pl. fűtőtest mögé helyezett hőtükröző fólia) alapvető információk szerepelnek a kiadványban a hőszigetelésről, a nyílászárócseréről, a fűtési és vízmelegítő rendszerekről, valamint az áramfogyasztás optimalizálásáról is. Megismerhetőek belőle a lakóépületek tipikus „gyenge pontjai”, ahol a legtöbb energiaveszteség keletkezik, és az egyes beruházások esetén várható megtérülési idők is. A kiadványt ajánljuk mindenkinek, aki szeretne átfogó képet kapni az energetikai felújításokkal kapcsolatos általános tudnivalókról. A későbbiekben a projekt során az öt résztvevő országban – Bulgáriában, Észak Macedóniában, Litvániában, Magyarországon és Ukrajnában – kiválasztott pilotépületekre szabott, egyedi technikai megoldások kerülnek kidolgozásra.
A ComAct keretében azon dolgozunk, hogy az összetett és nagy energiamegtakarítással járó beruházások is megfizethetővé váljanak az energiaszegénység által veszélyeztetett háztartások számára is.
“Ha egy rendszer időben lépne, talán nem halmozódnának fel ekkora adósságok” – Somogyi Eszter az Abcúgon
“Nemcsak kicsiszolni, hanem a mélyére nyúlni” címmel jelent meg Szurovecz Illés írása az Abcúgon a nyolcadik kerületi Magdolna-projektről, a legsikeresebbnek tekinthető hazai komplex szociális városrehabilitációról. Bár a beavatkozások célja a környék minőségének javítása mellett az eredeti lakónépesség helyben tartása volt, az olykor ellentmondásos folyamatok miatt hamarosan mégis megindult a lakosságcsere – “az önkormányzat az egyik oldalon segítette a szegényeket, a másik oldalon viszont keményen odalépett nekik”, írja Szurovecz, aki többek közt Somogyi Esztert, a Városkutatás szakértőjét is megszólaltatja.
OpenHeritage projektindító találkozó a CEU-n
Elkezdődött az OpenHeritage projekt: a Városkutatás vezetésével zajló Horizon2020-as projekt első konzorciumi találkozójára június 24-26 között került sor. A 16 partnerszervezet több mint 40 képviselője a rendezvény helyszínét biztosító Közép-Európai Egyetem mellett látogatást tett a projekt egyik kísérleti terepén, a pomázi Üveghegy régészeti feltárásán.
Adaptív kulturális örökség: bemutatkozott az OpenHeritage projekt
A Városkutatás munkatársai, Tönkő Andrea és Szemző Hanna május 10-11-én részt vettek a Magyar Nemzeti Múzeumban tartott Adaptív kulturális örökség és közösségek Európában konferencián, ahol bemutatták a júniusban induló OpenHeritage (Nyílt Örökség) projekt fő célkitűzéseit. Az európai uniós Horizon 2020 finanszírozásból megvalósuló projekt 2022-ig tart.
Azu OpenHeritage konzorcium 16 tagok tömörít, köztük egyetemeket és független kutatóintézeteket, civil szervezeteket és kis- és középvállalkozásokat. A Városkutatás Kft. a konzorciumvezető, a projektet Szemző Hanna ügyvezető igazgató koordinálja. A projekt célja, hogy fenntartható szervezeti modellt alakítson ki a közösségi kulturális örökségi értékek megőrzéséhez és hasznosításához. A projekt a kulturális örökségi értékek nyitott definíciójával dolgozik, célja elsősorban a központi, frekventált helyektől távolabb eső, a “hivatalos” örökségi diskurzusban ritkán megjelenő örökségi helyszínek és közösségek megismerése és megerősítése. A konzorcium olyan marginalizált vagy periferikus elhelyezkedésű épületeket és épületegyütteseket, közösségi tereket céloz meg, amelyek távolabb esnek a felkapott városközpontoktól és turisztikai célpontoktól, azonban nagy szimbolikus és gyakorlati jelentőséggel bírnak a helyi és a tágabb közösség szempontjából. Az erős közösségi és befogadó, szociális aspektusai mellett az OpenHeritage projekt erősen épít az erőforrás-integrációra, és kiemelten fontos a kiválasztott örökségi értékek területi beágyazottságának tiszteletben tartása és kiaknázása.
A projekt során tizenhat kiválasztott esetet figyelünk meg részletesen, és partnerszervezeteink hat Kooperatív Örökségi Laborban végeznek jelentős fejlesztéseket a projekt során feltárt összefüggések és szervezeti modell alapján. A konzorcium tíz európai országra terjed ki.
A projektet bemutató nagy felbontású (angol nyelvű) poszter a lenti képre kattintva nyílik meg:
FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS: TÁRSADALMI BEFOGADÁS ERŐSÍTÉSE LEROMLOTT VÁROSRÉSZEKBEN LAKÁSCÉLÚ ERFA BERUHÁZÁSOK FELHASZNÁLÁSÁVAL (2011-2013)
Megrendelő: Directorate General for Regional and Urban Policy (Európai Bizottság)
Projekt időtartama: 2011. november – 2013. szeptember
Komplex városfejlesztési program Most városában (Csehország), ERDF finanszírozásban.
A kutatás révén sikerült részleteiben feltárni az Európai Regionális Fejlesztési Alap lakáscélú támogatásokra való felhasználásának gyakorlatát. A kutatás 10 ország elemzésével folyt, melyből három esettanulmányt (Magyarország, Csehország és Lengyelország) a Városkutatás Kft. készített. A kutatás a programozás valamennyi szakaszát vizsgálta (országos programozás, akciótervek, helyi programok mintavétellel) azzal a céllal, hogy a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus tervezéséhez javaslatok kerüljenek megfogalmazásra.
Az alapok részletes felhasználásának elemzése kimutatta, hogy a forrásokat Kelet-Közép-Európában elsősorban magántulajdonú többlakásos épületek felújítására használták fel, míg a régi tagállamokban a közösségi bérlakásszektor volt a célterület. A “leromlott lakóterület” megfogalmazását minden tagállam maga végezte el (a Bizottság által megadott kereteken belül), és látható volt, hogy ez a definíciós mozgástér komoly különbségekhez vezetett: míg egyes tagállamokban (pl. Magyarország) a szigorúan leromlott városi területek voltak a beavatkozás (szociális városrehabilitáció) célterületei, addig más tagállamokban (pl. Lengyelország) átlagos társadalmi összetétellel rendelkező városrészek is forráshoz juthattak elsősorban az energetikai problémáik megoldása céljából.