Szociális városrehabilitáció
“Ha egy rendszer időben lépne, talán nem halmozódnának fel ekkora adósságok” – Somogyi Eszter az Abcúgon
“Nemcsak kicsiszolni, hanem a mélyére nyúlni” címmel jelent meg Szurovecz Illés írása az Abcúgon a nyolcadik kerületi Magdolna-projektről, a legsikeresebbnek tekinthető hazai komplex szociális városrehabilitációról. Bár a beavatkozások célja a környék minőségének javítása mellett az eredeti lakónépesség helyben tartása volt, az olykor ellentmondásos folyamatok miatt hamarosan mégis megindult a lakosságcsere – “az önkormányzat az egyik oldalon segítette a szegényeket, a másik oldalon viszont keményen odalépett nekik”, írja Szurovecz, aki többek közt Somogyi Esztert, a Városkutatás szakértőjét is megszólaltatja.
OpenHeritage projektindító találkozó a CEU-n
Elkezdődött az OpenHeritage projekt: a Városkutatás vezetésével zajló Horizon2020-as projekt első konzorciumi találkozójára június 24-26 között került sor. A 16 partnerszervezet több mint 40 képviselője a rendezvény helyszínét biztosító Közép-Európai Egyetem mellett látogatást tett a projekt egyik kísérleti terepén, a pomázi Üveghegy régészeti feltárásán.
Adaptív kulturális örökség: bemutatkozott az OpenHeritage projekt
A Városkutatás munkatársai, Tönkő Andrea és Szemző Hanna május 10-11-én részt vettek a Magyar Nemzeti Múzeumban tartott Adaptív kulturális örökség és közösségek Európában konferencián, ahol bemutatták a júniusban induló OpenHeritage (Nyílt Örökség) projekt fő célkitűzéseit. Az európai uniós Horizon 2020 finanszírozásból megvalósuló projekt 2022-ig tart.
Azu OpenHeritage konzorcium 16 tagok tömörít, köztük egyetemeket és független kutatóintézeteket, civil szervezeteket és kis- és középvállalkozásokat. A Városkutatás Kft. a konzorciumvezető, a projektet Szemző Hanna ügyvezető igazgató koordinálja. A projekt célja, hogy fenntartható szervezeti modellt alakítson ki a közösségi kulturális örökségi értékek megőrzéséhez és hasznosításához. A projekt a kulturális örökségi értékek nyitott definíciójával dolgozik, célja elsősorban a központi, frekventált helyektől távolabb eső, a “hivatalos” örökségi diskurzusban ritkán megjelenő örökségi helyszínek és közösségek megismerése és megerősítése. A konzorcium olyan marginalizált vagy periferikus elhelyezkedésű épületeket és épületegyütteseket, közösségi tereket céloz meg, amelyek távolabb esnek a felkapott városközpontoktól és turisztikai célpontoktól, azonban nagy szimbolikus és gyakorlati jelentőséggel bírnak a helyi és a tágabb közösség szempontjából. Az erős közösségi és befogadó, szociális aspektusai mellett az OpenHeritage projekt erősen épít az erőforrás-integrációra, és kiemelten fontos a kiválasztott örökségi értékek területi beágyazottságának tiszteletben tartása és kiaknázása.
A projekt során tizenhat kiválasztott esetet figyelünk meg részletesen, és partnerszervezeteink hat Kooperatív Örökségi Laborban végeznek jelentős fejlesztéseket a projekt során feltárt összefüggések és szervezeti modell alapján. A konzorcium tíz európai országra terjed ki.
A projektet bemutató nagy felbontású (angol nyelvű) poszter a lenti képre kattintva nyílik meg:
FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS: TÁRSADALMI BEFOGADÁS ERŐSÍTÉSE LEROMLOTT VÁROSRÉSZEKBEN LAKÁSCÉLÚ ERFA BERUHÁZÁSOK FELHASZNÁLÁSÁVAL (2011-2013)
Megrendelő: Directorate General for Regional and Urban Policy (Európai Bizottság)
Projekt időtartama: 2011. november – 2013. szeptember
Komplex városfejlesztési program Most városában (Csehország), ERDF finanszírozásban.
A kutatás révén sikerült részleteiben feltárni az Európai Regionális Fejlesztési Alap lakáscélú támogatásokra való felhasználásának gyakorlatát. A kutatás 10 ország elemzésével folyt, melyből három esettanulmányt (Magyarország, Csehország és Lengyelország) a Városkutatás Kft. készített. A kutatás a programozás valamennyi szakaszát vizsgálta (országos programozás, akciótervek, helyi programok mintavétellel) azzal a céllal, hogy a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus tervezéséhez javaslatok kerüljenek megfogalmazásra.
Az alapok részletes felhasználásának elemzése kimutatta, hogy a forrásokat Kelet-Közép-Európában elsősorban magántulajdonú többlakásos épületek felújítására használták fel, míg a régi tagállamokban a közösségi bérlakásszektor volt a célterület. A “leromlott lakóterület” megfogalmazását minden tagállam maga végezte el (a Bizottság által megadott kereteken belül), és látható volt, hogy ez a definíciós mozgástér komoly különbségekhez vezetett: míg egyes tagállamokban (pl. Magyarország) a szigorúan leromlott városi területek voltak a beavatkozás (szociális városrehabilitáció) célterületei, addig más tagállamokban (pl. Lengyelország) átlagos társadalmi összetétellel rendelkező városrészek is forráshoz juthattak elsősorban az energetikai problémáik megoldása céljából.
