Városkutatás Kft.

Innováció és szakpolitika a városkutatásban

You are here: Home / Archives for Szociális kérdések / Szegénység és kirekesztettség

Szegénység és kirekesztettség

A DG Regio szakmai támogatása: EU fejlesztési források felhasználása oktatási és lakhatási deszegregációs célokra (2016-2017)

Projekt időtartama: 2016. szeptember – 2017. június

Megbízó: Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága

A szakmai támogatás sokrétű tevékenységeket foglalt magába, de főként a részvevők igényeinek, és az érintett kiírás alakulásának függvényében javaslattételt és szakpolitikák kidolgozását jelentette.

A tevékenységek az alábbi csoportokba sorolhatóak:

  1.  A magyar államigazgatás releváns szereplői, azon belül is kiemelten az EFOP IH támogatása az oktatási és lakhatási deszegregációhoz hozzásegítő beavatkozások tervezésében, valamint a szegregáció további súlyosbodásának megelőzésébe.  Ezt a tevékenységet a kiírások, szabályozók, elemzések elkészítésének támogatása jelenti, pl. az EFOP telepes kiírásaihoz kapcsolódó kérdések kezelése, az EFOP 1.6.1 módszertani kiemelt projekt segítése, az EFOP 1.7.1 HACS-oknak szóló kiírás támogatása, a TOP kiírásaihoz kapcsolódó támogatás. Szintén része a végrehajtás szereplőinek támogatása (pl. MÁK). A szakmai támogatás az Útmutató tartalmának érvényesítési lehetőségein túl tartalmazza a deszegregáció témaköréhez kapcsolódó további szakmai támogatást, egyéb kapcsolódó anyagok és helyi példák ismertetését, valamint egyéb felmerülő kérések alapján további feladatok elvégzését is (pl. véleményezés, összefoglalók készítése).
  2.  Az Európai Bizottság és a magyar szakpolitikai szereplők támogatása a deszegregáció eszközrendszerének alkalmazásában. Ebbe a feladatba tartozik a meglévő (társadalmi felzárkózáshoz kapcsolódó) stratégiák ilyen szempontú áttekintése, valamint a HACS-ok támogatását szolgáló anyagok elkészítéséhez nyújtandó támogatása, ad hoc kérések teljesítésén túl.
  3.  Az Útmutató megismertetésével kapcsolatos disszeminációs és kommunikációs tevékenységek támogatása az érintett szereplők körében: az Útmutatóról rövid és emészthető anyagok készítése, ezek terjesztése, valamint műhelyeken, monitoring bizottsági üléseken és egyéb megbeszéléseken való részvétel.
  4.  Az Európai Bizottság releváns igazgatóságainak támogatása a deszegregációt gátló tényezők feltárásában, a folyamatok nyomon követésében. A feladat tartalma az 1-3. pontban leírt tevékenységekről való tájékoztatás és az Európai Bizottság és a magyar államigazgatás közötti kommunikáció támogatása

 

 

 

REELIH – Lakossági Energiahatékonyság az alacsony jövedelmű háztartások számára (2014-2016)

Megbízó: Habitat for Humanity International

Időtartama: 2014. augusztus – 2016. szeptember

A REELIH projekt célja az energiahatékonyság növelése és a leromlott állapotú épületek felújítása annak érdekében, hogy az azokban lakó szegény családok energiaszegénysége hosszú távon is csökkenjen. A projekt során a Habitat Örményországban és Bosznia-Hercegovinában végzett igényfelmérést és figyelemfelhívó kampányt, illetve kísérleti projekteket valósított meg. A Városkutatás munkatársai három területen járultak hozzá a projekthez:

  • állandó tanácsadói támogatást biztosítottunk a kísérleti projekteket végrehajtó helyi Habitat irodáknak Boszniában és Örményországban: munkatársaink terepkutatást végeztek, beszámolót írtak és ajánlásokat fogalmaztak meg a két ország számára, hogy azok nemzeti illetve kantonális szinten sikeres programokat tudjanak működtetni;
  • a Városkutatás összehasonlító elemzést végzett négy kelet-közép-európai ország – Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Románia – energiahatékonysági felújítási programjairól;
  • munkatársaink záró beszámolót készítettek, amely összefoglalta az örmény és bosnyák, illetve a kelet-közép-európai kutatások eredményeit, valamint nemzeti és regionális ajánlásokat fogalmazott meg.

 A Városkutatás munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy az energiahatékonysági intézkedéseket Örményországban és Bosznia-Hercegovinában nem lehet a piacra az alacsony jövedelemmel rendelkező háztartásokon keresztül bevezetni, mert csak a közép, felső-közép osztály tagjai engedhetik meg maguknak a beruházásokat még támogatások mellett is. Mindemellett az energia hatékonyságot eredményező felújításokkal szemben a legjelentősebb akadályok nem is a fizetőképességben, hanem a jogi háttérben (a nem megfelelő társasházi törvényekben (és a pénzügyi intézmények túlzóan kockázatkerülő magatartásában keresendők.

FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS: TÁRSADALMI BEFOGADÁS ERŐSÍTÉSE LEROMLOTT VÁROSRÉSZEKBEN LAKÁSCÉLÚ ERFA BERUHÁZÁSOK FELHASZNÁLÁSÁVAL (2011-2013)

Megrendelő: Directorate General for Regional and Urban Policy (Európai Bizottság)

Projekt időtartama: 2011. november – 2013. szeptember

Komplex városfejlesztési program Most városában (Csehország), ERDF finanszírozásban.

A kutatás révén sikerült részleteiben feltárni az Európai Regionális Fejlesztési Alap lakáscélú támogatásokra való felhasználásának gyakorlatát.  A kutatás 10 ország elemzésével folyt, melyből három esettanulmányt (Magyarország, Csehország és Lengyelország) a Városkutatás Kft. készített. A kutatás a programozás valamennyi szakaszát vizsgálta (országos programozás, akciótervek, helyi programok mintavétellel) azzal a céllal, hogy a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus tervezéséhez javaslatok kerüljenek megfogalmazásra.

Az alapok részletes felhasználásának elemzése kimutatta, hogy a forrásokat Kelet-Közép-Európában elsősorban magántulajdonú többlakásos épületek felújítására használták fel, míg a régi tagállamokban a közösségi bérlakásszektor volt a célterület. A “leromlott lakóterület” megfogalmazását minden tagállam maga végezte el (a Bizottság által megadott kereteken belül), és látható volt, hogy ez a definíciós mozgástér komoly különbségekhez vezetett: míg egyes tagállamokban (pl. Magyarország) a szigorúan leromlott városi területek voltak a beavatkozás (szociális városrehabilitáció) célterületei, addig más tagállamokban (pl. Lengyelország) átlagos társadalmi összetétellel rendelkező városrészek is forráshoz juthattak elsősorban az energetikai problémáik megoldása céljából.

Az SOS program kiterjesztésének lehetőségei Kőszegen és környezetében (2013)

Cím: A családból való kiemeléssel érintett, és a kiemelés kockázatával élő gyermekekre irányuló potenciális szolgáltatások számbavétele Kőszegen és környezetében

Megrendelő: SOS Magyarországi Alapítványa