Innováció és szakpolitika a városkutatásban
Szemző Hanna és Tönkő Andrea bemutatták a 2018 júniusában induló OpenHeritage projektet a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete által szervezett “Kulturális örökség, társadalmi kohézió és helyhez kötődés” című műhelykurzusán március 20-án (a műhely részletes angol nyelvű programja ide kattintva érhető el).
Tosics Iván, a Városkutatás Kft. egyik ügyvezető igazgatója, sikeresen pályázott az URBACT által kiírt pályázatra és 2016-ban a hat Program Szakértő egyike lett, három éves időszakra.
A kiválasztott hat Program Szakértő támogatja az URBACT Titkárság (Párizs-Saint Denis) munkáját, kapcsolatot tartanak a futó projektekkel, az eredményeket összegzik és terjesztik, továbbá segítik az URBACT program rendezvényeit (nyári egyetem, konferenciák) és az új pályázati kiírások előkészítését. Különböző szerződéses konstrukciók mellett Tosics Iván 2010 óta dolgozik URBACT szakértőként.
Megbízó: Barcelona Várostérség Önkormányzata
Időtartama: 2017. november – 2017. december
Barcelona Várostérség Önkormányzata megbízta a Városkutatás Kft-t, hogy elemezze 5 európai várostérség működését és tegyen ajánlásokat Barcelona számára a városkörnyéki együttműködés hatékonyabbá tételére. A vizsgált 5 várostérség: Amszterdam, Koppenhága, Manchester, Stuttgart és Zürich volt. Közülük Stuttgartban van a legerősebb legitimáció a választott városkörnyéki parlament miatt; Manchester térségében alacsonyabb a legitimációs szint, de szélesebb skálája van a közösen ellátott szolgáltatásoknak és nagyobb a városkörnyéki költségvetés összege is. A zürichi városkörnyéki együttműködés kisebb közös projekttel és egy közös rendezési tervvel operál. A Koppenhága környéki együttműködés a nemzeti szinten kialakított közös rendezési terven alapul, de más intézményi kerete nincsen. Az Amszterdam környéki együttműködés intézményi kerete most van formálódóban (azok után, hogy a korábbi kisebb városkörnyéki térség funkcióit csak a közlekedésre fókuszálták) és jelenleg inkább kisebb bi-laterális projekteken alapszik.
Az 5 fenti várostérséghez képest a barcelonai térségi együttműködés lényegesen előrehaladottabb, ugyanakkor az 5 esetből is átvehetők egyes megoldások, pl. a térségi tanács elnökének közvetlen választása, a térségi gazdasági szereplőkkel kialakított formális együttműködések, az országos/regionális szintről ledelegált funkciók, a hatékony térségi rendezési terv létrehozása.
A tanulmány, amelyet a témakörben a Városkutatás Kft. készített, a Barcelonai Várostérségi Tanács tagjainak konferenciáján került bemutatásra 2018. június 15-én. A teljes (angol nyelvű) tanulmány ide kattintva olvasható, Tosics Iván a konferencián tartott előadásának diái itt érhetők el (szintén angol nyelven).
Megbízó: ESPON EGTC
Időtartama: 2016. november – 2017. december
A Városkutatás Kft. az Alterra (Wageningen Egyetem, Hollandia) vezetésével és a Norwegian Institute for Urban and Regional Research együttműködésével megbízást kapott az ESPON-tól, hogy célzott kutatást végezzen 10 európai nagyvárosi térség működéséről, és ajánlásokat dolgozzon ki azzal kapcsolatban, hogy hogyan és milyen mértékben segítheti a térségi együttműködést az egységes területi tervezés. A kutatás során a konzorcium elemezte a releváns dokumentumokat, és területenként 6-10 interjút készített a nagyvárosi kormányzás egyes elemeit jól ismerő megbízottakkal és döntéshozókkal. A Városkutatás munkatársai a bécsi, Brnó-i és prágai eseteket tanulmányozták.
A kutatás egyértelműen kimutatta, hogy a térségi együttműködés előnyei szakértői szinten ismertek, míg a helyi szereplők számára ezeket az előnyöket definiálni kell. Amennyiben olyan projektekről van szó, amelyben mindkét fél nyer (win-win projects), az együttműködés könnyen kialakul akár a helyben érintettek kezdeményezésére. Az olyan esetekben azonban, ahol valakinek az érdeke akár csak rövid távon is sérül, már látható a regionális vagy nemzeti szintű kormányzat belépése, azaz a térségi együttműködés jogi kereteinek megalkotása.
A területi tervezés az olyan esetekben is hatékony kooperációs eszköz, amikor formális szervezet nem állítható fel. A közös tervezés általában az első térségi kooperációs lépés szokott lenni (a koordinált közlekedési rendszerek után..). Habár fontos megjegyezni, hogy a területi tervek ereje nagyon különböző és többnyire a közös víziókon túl hiányzik mögülük a megvalósításhoz szükséges eszközrendszer. Pl. a tervek többsége tartalmaz növekedési megszorításokat olyan helyeken ahol természeti értékek sérülhetnek, de kevésbé képesek arra, hogy ott is növekedést generáljanak, ahol a helyi szereplők ennek ellenállnak. A problémák ellenére a SPIMA kutatás kimutatta, hogy a sikerhez vezető út legfontosabb eleme a téma felkarolása politikai szinten és a megfelelő emberek elkötelezettségének megteremtése.
A projekt eredményeiről bővebben itt olvashat.
A zöldfolyosó részét képező folyó Oradeaában (Románia). Fotó: MRI.
Megrendelő: Európai Bizottság (DG Research and Innovation)
Projekt időtartama: 2013. október – 2017. szeptember
Az Európai Unió 7. kutatási keretprogramja által finanszírozott projekt 24 partnert koordinált 11 tagállamból. A projekt beazonosította, kifejlesztette és tesztelte azokat a módszereket, amelyeknek a segítségével a városi zöldfelületek, mint fizikai helyek, az őket használó emberek és az ezeket támogató zöld gazdaság összekapcsolható annak érdekében, hogy a legsürgetőbb városi kihívások (pl. területhasználati konfliktusok, klímaváltozás, demográfiai változások, városi lakók egészségügyi problémái) kezelhetők legyenek.
A kutatás nagyon széles tématerületet fedett le: zöldfelületi tervezés módszertana, részvételi tervezés és az érdekeltek bevonása a zöldfelületek fenntartásába, a zöldfelületi fejlesztések gazdasági hatásai, biológiai és bio-kulturális sokszínűség. Minden tématerület esetében készültek tanulmányok a téma iránt érdeklődő kutatók részére, valamint módszertani útmutatók is készültek a döntéshozók és döntés előkészítők számára.