Somogyi Eszter interjút adott – Győri Péter mellett – a Népszavának a magyarországi lakáshelyzetről. Eszter állítja, hogy az elmúlt időszakban jelentősen beszűkültek a megfizethető otthonok elérhetősége, amely az alacsonyabb jövedelmű társadalmi csoportok lakhatását lehetetleníti el. Ez egyrészt következik a lakásárak növekedéséből, ami többek között az infláció és az ezzel járó építőanyag drágulás következménye és a támogatási rendszer sajátosságaiból: ahogy más támogatások esetében is megfigyelhető volt, a CSOK árfelhajtó hatása is hozzájárult a lakásárak növekedéséhez. A tulajdonhoz való jutás ellehetetlenülése mellett az albérletpiac is rendkívül fejletlen és alulszabályozott mind a bérlő, mind a tulajdonos számára. A megfizethető lakások számának és arányának növekedése érdekében Eszter a szociális lakásügynökség modellt, illetve különböző hibrid megoldásokat említ, mint a kollektív tulajdonon alapuló, részben állami támogatással működő lakásszövetkezetek. A helyzet megoldására szakmai szervezetek, köztük a Városkutatás Kft-vel egy húsz pontból álló lakhatási minimum programot dolgozott ki, amelyet az ellenzéki pártok el is fogadtak.
Hírek
Hegedüs József a ‘lakásvásár’ című műsorban beszélgetett lakáspolitikáról és a lakhatási minimumról
Hegedüs József a beszélgetés során többek között az alábbiakra tért ki:
– érintette a korábbi bérlakásprogramokat és törekvéseket
– a lakásprobléma a társadalmi egyenlőtlenségek problémája, amelyet a lakáspolitika enyhíthet, de akár erősíthet is
– azon fiatalok , akik mögött nincs családi támogatás, amivel belehetne lépni a piacra, mint vásárló kiszolgáltatottak –> hátrányos helyzetet teremt (pl. rossz minőségű lakás, kiszorul a városból stb.)
– célzott és számon kérhető és elszámoltatható programra van szükség
– olyan közösségi bérlakásrendszerre van szükség, ami nyit az alsó középosztály felé: lakásügynökségi modell
Új városi fórumot indítanak az URBACT hálózatai mobilitás és közterület témában Tosics Iván szervezésében
Új városi közpolitikai fórumot indítanak közösen az URBACT Action Planning Network tagjai: RiConnect, Space4People és a Thriving Streets, mobilitás és közterek témában. Az első webinár városi szakértők és parntnerek széleskörű bevonásával 2021 November 29-én hétfőn 10 és 14 óra között kerül megrendezésre. Ezen az alkalmon innovatív mobilitási és közterületeket érintő megoldások lesznek bemutatva és természetesen lesz idő érdemi beszélgetésekre és kapcsolatteremtésre. A beszélgetést Tosics Iván (URBACT Thematic Programme Expert) moderálja.
A teljes program itt érhető el.
Itt lehet regisztrálni.
További információért pedig csatlakozni lehet az alábbi Walk’n’Roll Cities LinkedIn csoportba.
Munkatársainknak két cikke jelent meg az Építészfórumon a társasházfelújításokról
Megjelent Gerőházi Éva, Szemző Hanna és Turai Eszter cikksorozatának I. és II. része a társasházak mélyfelújításáról. Az I. cikk a többlakásos épületek energiahatékony korszerűsítésének fontossága mellett érvel, és áttekinti az ilyen beruházások akadályait a mai Magyarországon. https://epiteszforum.hu/tarsashazak-felujitasa-i–a-kulcs-nem-kizarolag-a-tamogatas-hanem-a-kiszamithato-segito-kornyezet
A II. részében a megoldási lehetőségeket foglalják össze a szerzők. https://epiteszforum.hu/tarsashazak-felujitasa-ii–az-allamnak-nem-csak-az-epuletekbe-a-lakokozossegekbe-is-be-kell-ruhaznia
Munkatársat keresünk!
A Városkutatás Kft. (www.mri.hu), a lakáspolitika és városfejlesztés területén nemzetközileg elismert szakmai műhely, új munkatársat keres kutató munkakörbe! Jelentkezés önéletrajzzal, valamint magyar és angol nyelvű motivációs levéllel november 22-ig a turai@mri.hu címen lehet Turai Eszternél.
Az új munkatárs feladatai:
- Kutatási projektekben, szakpolitikai háttéranyagok és elemzések elkészítésében való közreműködés hazai, illetve Európai Uniós projektekben
- Kvalitatív és kvantitatív elemzések elkészítése, külföldi és magyar nyelvű szakirodalom feldolgozása
- Tanulmányírás magyar és angol nyelven
- Adatgyűjtés, interjúzás, kérdőívezés
- Kísérleti programokban (főleg Európai Uniós pilot projektek) felmerülő változatos feladatok végzése, együttműködés a cég szakmai partnereivel nemzetközi és hazai projektekben
- Új pályázatok írásában és adminisztrációjában való közreműködés
- Egyéb kutatási, szervezési és adminisztratív feladatok
A munkavégzés egy része önállóan, nagyobb része az adott projekten dolgozó munkatársakkal való szoros együttműködésben történik.
Elvárások:
- Legalább MA-szintű felsőfokú végzettség
- Érdeklődés az alábbi területek iránt: városfejlesztés, lakáspolitika, a városokban meghatározó társadalmi egyenlőtlenségek, fenntarthatóság
- Társadalomtudományi kutatásokban szerzett tapasztalat
- Magabiztos angol nyelvtudás szóban és írásban egyaránt
- Csapatmunkára, valamint önálló munkára való képesség
Előnyt jelent:
- Tapasztalat EU-s pályázatok írásával vagy adminisztrációjával kapcsolatban (főleg Research and Innovation programokban, pl. Horizon2020/Horizon Europe)
- Környezetvédelem, klímavédelem, energiahatékonyság stb. területen szerzett tapasztalat
- Egyéb, a munkakör szempontjából releváns munkatapasztalat
- SPSS vagy más statisztikai program ismerete
Pályakezdők és munkaerőpiacra frissen visszatért szülők jelentkezését is várjuk!
Munkavégzés keretei:
- Munkavégzés kezdete: 2022. elejétől megegyezés szerint
- Munkavégzés helye: rugalmas, a cég IX. kerületi irodájából, illetve részben otthonról is végezhető
- 3 hónapos próbaidő, ezt követően egy éves határozott idejű szerződés, amit a rendelkezésre álló pályázati források fényében határozatlan idejűre módosítunk
- Teljes munkaidő
- Bérezés megegyezés szerint
Amit kínálunk:
- A társadalomkutatói szférában versenyképes bér
- Rugalmas munkavégzés és barátságos munkahelyi légkör
- Változatos feladatok, szakmai fejlődési lehetőség, publikálási lehetőségek
- Rálátás az európai és magyar városokban zajló társadalmi és gazdasági folyamatokra, szakpolitikákra. Együttműködés a területen meghatározó szakemberekkel
- Nemzetközi projektekben való részvétel, szakmai utazási lehetőségek
Jelentkezni részletes önéletrajzzal, valamint magyar és angol nyelvű motivációs levéllel lehet Turai Eszternél a turai@mri.hu címen november 22-ig. A pályázatok alapján alkalmas jelöltek közül személyes interjú során választjuk ki jövőbeli munkatársunkat.
TOSICS IVÁN REGGELI SZEMÉLYKÉNT A FŐVÁROS ELMÚLT KÉT ÉVÉT ÉRTÉKELTE A KLUBRÁDIÓBAN
A Klubrádióban reggeli személyként Tosics Iván értékelte a főváros elmúlt két éves tevékenységét. Az 50 perces beszélgetés meghallgatható az alábbi linken.
Tosics Iván key note előadást tartott a METREX éves konferenciáján
Szeptember 30-án és október 1-én rendezte meg “Metropolitan area formation aspects in transforming countries” című éves konferenciáját a METREX ( The Network of European Metropolitan Regions and Areas ). Tosics Iván, Paul Gerretsen és Charles Landry előtt tartotta az első key note előadást, ami röviden az alábbiakról szólt:
Nincs egy egységes megközelítése a nagyvárosi térség/régiók (metropolitan regions) tervezésének Közép-Kelet Európában. A 45 évig tartó szocialista tervezést felváltó piaci folyamatok, a tervezés gyengülését eredményezték, amivel párhuzamosan az 1990-es években a városkörnyéki kooperáció egyáltalán nem volt központi téma a Közép-Kelet Európai országokban.
Annak ellenére, hogy az országok EU tagként egy közös társadalmi gazdasági keretben működnek 2004 óta, nagyvárosi térségeket/régiókat (metropolitan regions) irányzó fejlesztési kezdeményezések csak egyes országokban, legfőként Lengyelországban jelentek meg. Az EU ezirányú törekvései nem voltak elég erősek ahhoz, hogy általános iránymutatóvá váljanak.
A poszt-szocialista közép-kelet európai országokban a tervezés erősen alárendelt szerepet kap a nemzeti közpolitikákban. Ennek következtében az EU irányelvek, nemzeti politikai érdekek mentén eltérően valósulnak meg : vannak országok, melyek kifejezetten támogatják az nagyvárosi térségek/régiók (metropolitan regions) fejlesztési törekvéseit, míg más országok éppen ellenkezőleg, a városi kormányzatok megerősödésétől tartva korlátozzák ezeket a törekvéseket.
A Főváros Lakásügynökség koncepciójának bemutatóján részt vett a Városkutatás Kft. is
A Városkutatás Kft. és az Utcáról lakásba Egyesülettel, a Főpolgármesteri Hivatal szakmai támogatásával kidolgozta a Fővárosi Lakásügynökség koncepcióját. A Fővárosi Lakásügynökség kapcsolatos javaslatokat Budapest Városházán mutatták be a partnerek. A munka a Europea Social Catalyst Fund támogatásával valósult meg. A bemutatóról készült sajtóbeszámolót az alábbi linken lehet elolvasni: https://telex.hu/gazdasag/2021/09/23/kilottek-az-urbe-a-lakas-es-alberletarak-most-van-egy-uj-terv-a-lakhatasi-valsag-merseklesere
Bejegyzés kiemelt képének forrása: Huszti István / Telex
A kormány bérlakás-kiárusításról szóló törvényjavaslata kapcsán nyilatkoztunk
2021. május 13. – 444.hu: A 444. hu alábbi cikke hivatkozza és idézi a Városkutatás Kft. frissen kiadott a kormány törvényjavaslata ellen megfogalmazott Állásfoglalását.
2021. május 14. – Klub rádió: A május 11-én benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban kérdezte a Klub rádió reggeli műsorában Hegedüs Józsefet. A felvétel elérhető az alábbi linken. Az interjú a felvétel kezdetétől a 20:05-ig hallható.
2021. május 14. – Népszava: Hegedüs József a Népszavának is nyilatkozott a törvényjavaslattal kapcsolatban. A cikk itt érhető el.
2021. május 19. – Új Egyenlőség: Hegedüs Józsefet kérdezte az Új Egyenlőség a kormány törvényjavaslatáról ‘Lakásprivatizáció 2.0, de mi lesz a lakhatási egyenlőtlenséggel?’ című piros podcastjában.
2021. május 19. – Magyar Narancs: Hegedüs József nyilatkozott a Magyar Narancsnak is a bérlakás-kiárusításról szóló törvényjavaslatról: ‘Szembemegy mindenfajta igazságossággal’
Szakmai szervezetek közös tiltakozása az önkormányzati lakástulajdon kiárusítása ellen
Sajtóközlemény – 2021. május 14.
A kormány terve, hogy kiárusítsa az önkormányzati bérlakásokat, szétszaggatja a szociális védőhálót. Ez a döntés visszafordíthatatlan károkat fog okozni az egyre mélyülő lakhatási válságban, mert ezzel megszűnik a megfizethető önkormányzati bérlakásállomány. Ezért közösen tiltakozunk a május 11-én benyújtott törvénymódosítás elfogadása ellen.
Az önkormányzati bérlakások rengeteg olyan embernek biztosítanak otthont, akik nem tudnának a piaci áron lakást bérelni: családoknak, akiknek a hajléktalanság elől menekülve ez az egyetlen lehetőségük, alacsony jövedelmű nyugdíjasoknak vagy olyan, akár átlagos jövedelmű fiataloknak, akiket a családjuk nem tud támogatni a lakásszerzésben. Ennek a védőhálónak a megszüntetése a legkiszolgáltatottabbaktól veszi el a lehetőséget a méltó lakhatásra, az önkormányzatokat pedig egy olyan eszköztől fosztja meg, amellyel az emberek legalapvetőbb szükségleteit tudják kielégíteni.
Az önkormányzati lakásállomány az 1990-es évek privatizációs hulláma óta folyamatosan csökken. Jelenleg a mintegy 100 000 önkormányzati lakás 1.000-1.300 milliárd Ft értékű köztulajdont jelent. A törvényjavaslat, amely kötelezővé tenné az önkormányzatoknak, hogy alacsony áron eladják az ingatlanokat, nyílegyenesen a lakhatási válság további elmélyítéséhez vezet. A kiárusított lakásokat a jobb módú, készpénzzel rendelkező vagy hitelképes lakók a piaci ár töredékéért (10,5-30%-áért) fogják megvásárolni. Azoknak a lakóknak viszont, akiknek már a 30-40 ezres bérleti díj kifizetése is nehézséget okoz, sem hitellehetőség, sem készpénz nem áll a rendelkezésükre, így félő, hogy a lakásmaffia újraéledése, a kiszolgáltatott és becsapott lakók otthontalanná válása fogja kísérni az önkormányzati lakások megvásárlását.
Az önkormányzatoknál csupán a legrosszabb állapotú lakások maradnának, a legrászorulóbb bérlőkkel. Ez az állomány pénzügyi és fenntartási szempontból kezelhetetlenné válna az önkormányzatok számára, így a megmaradó állomány gyors leépülése, és a benne élő családok utcára kerülése következhet. Ezzel a területi szegregáció is tovább fog súlyosbodni, a szociális rászorultság alapján vagy pályázattal elnyerhető önkormányzati lakások hiányában a szegények fokozottan kiszorulnak a városokból és a munkalehetőségekből, tovább nyílik a társadalmi olló. A kikényszerített privatizációval megszűnik a megyeszékhelyek és vidéki városok komplex rehabilitációs fejlesztéseinek lehetősége is, amelyek eddig pótolhatatlan szerepet játszottak a területi egyenlőtlenségi folyamatok mérséklésében.
Ezen túl a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a jelenleg teljesen önkormányzati tulajdonban lévő lakóépületek jövőben értékes fejlesztési területei spekulációs célú ingatlanfejlesztők kezébe kerüljön. Így a legértékesebb fővárosi területek fejlesztésére (amilyen például a fővárosban a Középső és Külső Ferencváros vagy Józsefváros és Angyalföld egyes negyedei) a közszférának és a helyi társadalomnak semmilyen hatása nem lesz.
Az önkormányzati bérlakásszektor megszüntetése szociális válsággal fenyeget. A megfizethető bérlakásokat nem megszüntetni, hanem bővíteni kell, hiszen a lakhatási válságot, hasonlóan más európai országokhoz, a közösségi lakásszektor bővítése enyhítheti. Érthetetlen, hogy miközben a Magyar Nemzeti Felzárkózási Stratégia tervezete is kiemeli a lakásszektor bővítésének fontosságát, a törvénymódosítás épp ez ellen kíván hatni.
Mindezek miatt tiltakozunk a törvény elfogadása ellen, és felszólítjuk a parlamenti képviselőket, hogy ne szavazzák meg a közvagyon privatizálását lehetővé tevő, a legszegényebb családokat kiszolgáltatott helyzetbe hozó törvényt!
Aláíró szervezetek:
Amnesty International Magyarország
Autonómia Alapítvány
A Város Mindenkié csoport
A Város Mindenkié Pécs csoport
Civil Kollégium Alapítvány
C8 Civilek Józsefvárosért Egyesület
Emberség Erejével Alapítvány
Esély Labor Egyesület
Habitat for Humanity Magyarország
K-Monitor
Kontúr Közhasznú Egyesület
Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület
Menhely Alapítvány
Nyomtass te is!
Nyugodt Szív a Lakhatásért Közhasznú Alapítvány
Ökotárs Alapítvány
Önállóan lakni – közösségben élni csoport
Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont
Polgár Alapítvány az Esélyekért
SZÁD- Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete
Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete (SZMME)
Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)
Utcajogász Egyesület
Utcáról Lakásba! Egyesület
Városkutatás Kft.
Állásfoglalás a kormány bérlakás-kiárusítási törvényjavaslata ellen
A 2010 utáni kormányzati lakáspolitika (amelynek főbb elemei az ÁFA kedvezmény, a CSOK és a Falusi CSOK) egyoldalúan a magántulajdont és a magasabb jövedelmű, komolyabb megtakarításokkal rendelkező csoportokat részesítette előnyben. A 2015 után kibontakozó lakhatási válságra (a lakásáraknak és magán-piaci lakbéreknek a jövedelmeket többszörösen meghaladó növekedésére) a kormányzatnak nem volt válasza. Ezzel magukra hagyta nemcsak a legszegényebbeket, hanem a közszférában – pl. köznevelésben, egészségügyben, szociális és rendészeti ágazatban – dolgozókat és a komolyabb családi támogatással nem rendelkező fiatalokat is, akik nem képesek megfizetni a piaci lakásárakat és lakbéreket. Ezek a problémák a városi családokat súlyosabban érintették, aminek a felismerése a kormányzaton belül is konfliktusokat váltott ki (közvetett vagy közvetlen bírálatot fogalmazott meg a Magyar Nemzeti Bank és Budapest Fejlesztési Központ is).
A lakhatási válságot, hasonlóan más európai országokhoz, a közösségi lakásszektor bővítése enyhítheti, és ezt a Magyar Nemzeti Felzárkózási Stratégia tervezete is kiemeli. Ma a közösségi lakásszektor egyetlen formáját az 1990-es évek privatizációs hulláma után megmaradt önkormányzati bérlakások jelentik, amelyek a városi lakásállomány 3-5%-át teszik ki.
A törvényjavaslat ennek az 1000-1300 milliárd Ft értékű állománynak a felszámolására tesz javaslatot, ami a városi lakhatási válság további elmélyítéséhez vezetne, mert
- a legszegényebbeket olyan tulajdonhoz fogja juttatni, amit nem tudnak fenntartani (az önkormányzati lakások 80%-a felújítást igényel), így a hajléktalanok és a marginális élethelyzetbe kényszerülő családok számát növeli;
- a lakásmaffia új táptalajra talál, és még több kisemmizett szegény család kerülhet utcára, ezen kívül teret enged a nagymértékű ingatlanspekulációnak;
- az elmúlt 10-15 évben újonnan épített vagy felújított önkormányzati lakások (melyeknek száma nem több, mint 15 ezer) bérlőit igazságtalanul előnyben részesíti, akik között ott vannak a vagyonosok, akiknek a meggazdagodását ez tovább támogatja (lásd vári lakások, 5. kerület, stb.);
- bünteti a lakhatási problémát komolyan vevő önkormányzatokat, akik fékezték a lakások eladását és saját forrásból (mivel erre központi támogatás nem volt) bővítették lakásállományukat; nekik azt üzeni, hogy a lakhatási válság enyhítésére tett erőfeszítéseknek nincs értelme;
- megszünteti azt a jelenleg is csak korlátozottan létező (évi egy-két ezer) lakáshoz jutási lehetőséget, amit az elköltözés és demográfiai okok miatt megüresedett önkormányzati bérlakások jelentettek;
- az önkormányzati lakásállomány hiányában nem lesz eszköztár a családok lakásvesztésének megelőzésére, a hátralékok kezelésére, a hajléktalanságból kivezető utak megteremtésére;
- a területi szegregáció – támogatott lakhatási megoldások hiányában – tovább fog súlyosbodni, a szegények fokozottan kiszorulnak a városokból és a munkalehetőségekből.
Mindezek alapján a megmaradt önkormányzati lakásállomány kötelező privatizációja a lakáshelyzet súlyosbodásához, az egyenlőtlenségek növekedéséhez vezetne. Meg kell akadályozni ennek a politikailag vezérelt, az európai trendekkel és társadalmi igazságossággal homlokegyenest ellentétes törvénynek az elfogadását.
Városkutatás Kft, 2021. május 13.
Tosics Ivánnal készült interjú Budapest városfejlesztéséről a Klubrádióban
Tosics Iván volt a reggeli személy a Klubrádióban 2021. május 12-én. Az interjúban Budapest városfejlesztéséről kérdezték Ivánt.
A MOL torony mellbevágó jele annak, ahogyan Budapesttől elveszik a saját területe feletti rendelkezés jogát. A szakemberek egyöntetű ellenkezése ellenére 2017-ben jóváhagyott projekt nem csak Budapest sokak által irigyelt egységes városképét teszi tönkre, hanem ijesztő módon mutatja, mi jöhet még: fejlesztési források már csak a kormánynál vannak, és a lakosság által választott önkormányzat a rozsdaövezet jövőjének és a városfejlesztés alapvető kérdéseinek eldöntéséből is kihagyásra kerül.
A felvétel itt elérhető, az interjú a hanganyag elejétől 20:12-ig tart.