A Klubrádióban reggeli személyként Tosics Iván értékelte a főváros elmúlt két éves tevékenységét. Az 50 perces beszélgetés meghallgatható az alábbi linken.
Hírek
Tosics Iván key note előadást tartott a METREX éves konferenciáján
Szeptember 30-án és október 1-én rendezte meg “Metropolitan area formation aspects in transforming countries” című éves konferenciáját a METREX ( The Network of European Metropolitan Regions and Areas ). Tosics Iván, Paul Gerretsen és Charles Landry előtt tartotta az első key note előadást, ami röviden az alábbiakról szólt:
Nincs egy egységes megközelítése a nagyvárosi térség/régiók (metropolitan regions) tervezésének Közép-Kelet Európában. A 45 évig tartó szocialista tervezést felváltó piaci folyamatok, a tervezés gyengülését eredményezték, amivel párhuzamosan az 1990-es években a városkörnyéki kooperáció egyáltalán nem volt központi téma a Közép-Kelet Európai országokban.
Annak ellenére, hogy az országok EU tagként egy közös társadalmi gazdasági keretben működnek 2004 óta, nagyvárosi térségeket/régiókat (metropolitan regions) irányzó fejlesztési kezdeményezések csak egyes országokban, legfőként Lengyelországban jelentek meg. Az EU ezirányú törekvései nem voltak elég erősek ahhoz, hogy általános iránymutatóvá váljanak.
A poszt-szocialista közép-kelet európai országokban a tervezés erősen alárendelt szerepet kap a nemzeti közpolitikákban. Ennek következtében az EU irányelvek, nemzeti politikai érdekek mentén eltérően valósulnak meg : vannak országok, melyek kifejezetten támogatják az nagyvárosi térségek/régiók (metropolitan regions) fejlesztési törekvéseit, míg más országok éppen ellenkezőleg, a városi kormányzatok megerősödésétől tartva korlátozzák ezeket a törekvéseket.
A Főváros Lakásügynökség koncepciójának bemutatóján részt vett a Városkutatás Kft. is
A Városkutatás Kft. és az Utcáról lakásba Egyesülettel, a Főpolgármesteri Hivatal szakmai támogatásával kidolgozta a Fővárosi Lakásügynökség koncepcióját. A Fővárosi Lakásügynökség kapcsolatos javaslatokat Budapest Városházán mutatták be a partnerek. A munka a Europea Social Catalyst Fund támogatásával valósult meg. A bemutatóról készült sajtóbeszámolót az alábbi linken lehet elolvasni: https://telex.hu/gazdasag/2021/09/23/kilottek-az-urbe-a-lakas-es-alberletarak-most-van-egy-uj-terv-a-lakhatasi-valsag-merseklesere
Bejegyzés kiemelt képének forrása: Huszti István / Telex
A kormány bérlakás-kiárusításról szóló törvényjavaslata kapcsán nyilatkoztunk
2021. május 13. – 444.hu: A 444. hu alábbi cikke hivatkozza és idézi a Városkutatás Kft. frissen kiadott a kormány törvényjavaslata ellen megfogalmazott Állásfoglalását.
2021. május 14. – Klub rádió: A május 11-én benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban kérdezte a Klub rádió reggeli műsorában Hegedüs Józsefet. A felvétel elérhető az alábbi linken. Az interjú a felvétel kezdetétől a 20:05-ig hallható.
2021. május 14. – Népszava: Hegedüs József a Népszavának is nyilatkozott a törvényjavaslattal kapcsolatban. A cikk itt érhető el.
2021. május 19. – Új Egyenlőség: Hegedüs Józsefet kérdezte az Új Egyenlőség a kormány törvényjavaslatáról ‘Lakásprivatizáció 2.0, de mi lesz a lakhatási egyenlőtlenséggel?’ című piros podcastjában.
2021. május 19. – Magyar Narancs: Hegedüs József nyilatkozott a Magyar Narancsnak is a bérlakás-kiárusításról szóló törvényjavaslatról: ‘Szembemegy mindenfajta igazságossággal’
Szakmai szervezetek közös tiltakozása az önkormányzati lakástulajdon kiárusítása ellen
Sajtóközlemény – 2021. május 14.
A kormány terve, hogy kiárusítsa az önkormányzati bérlakásokat, szétszaggatja a szociális védőhálót. Ez a döntés visszafordíthatatlan károkat fog okozni az egyre mélyülő lakhatási válságban, mert ezzel megszűnik a megfizethető önkormányzati bérlakásállomány. Ezért közösen tiltakozunk a május 11-én benyújtott törvénymódosítás elfogadása ellen.
Az önkormányzati bérlakások rengeteg olyan embernek biztosítanak otthont, akik nem tudnának a piaci áron lakást bérelni: családoknak, akiknek a hajléktalanság elől menekülve ez az egyetlen lehetőségük, alacsony jövedelmű nyugdíjasoknak vagy olyan, akár átlagos jövedelmű fiataloknak, akiket a családjuk nem tud támogatni a lakásszerzésben. Ennek a védőhálónak a megszüntetése a legkiszolgáltatottabbaktól veszi el a lehetőséget a méltó lakhatásra, az önkormányzatokat pedig egy olyan eszköztől fosztja meg, amellyel az emberek legalapvetőbb szükségleteit tudják kielégíteni.
Az önkormányzati lakásállomány az 1990-es évek privatizációs hulláma óta folyamatosan csökken. Jelenleg a mintegy 100 000 önkormányzati lakás 1.000-1.300 milliárd Ft értékű köztulajdont jelent. A törvényjavaslat, amely kötelezővé tenné az önkormányzatoknak, hogy alacsony áron eladják az ingatlanokat, nyílegyenesen a lakhatási válság további elmélyítéséhez vezet. A kiárusított lakásokat a jobb módú, készpénzzel rendelkező vagy hitelképes lakók a piaci ár töredékéért (10,5-30%-áért) fogják megvásárolni. Azoknak a lakóknak viszont, akiknek már a 30-40 ezres bérleti díj kifizetése is nehézséget okoz, sem hitellehetőség, sem készpénz nem áll a rendelkezésükre, így félő, hogy a lakásmaffia újraéledése, a kiszolgáltatott és becsapott lakók otthontalanná válása fogja kísérni az önkormányzati lakások megvásárlását.
Az önkormányzatoknál csupán a legrosszabb állapotú lakások maradnának, a legrászorulóbb bérlőkkel. Ez az állomány pénzügyi és fenntartási szempontból kezelhetetlenné válna az önkormányzatok számára, így a megmaradó állomány gyors leépülése, és a benne élő családok utcára kerülése következhet. Ezzel a területi szegregáció is tovább fog súlyosbodni, a szociális rászorultság alapján vagy pályázattal elnyerhető önkormányzati lakások hiányában a szegények fokozottan kiszorulnak a városokból és a munkalehetőségekből, tovább nyílik a társadalmi olló. A kikényszerített privatizációval megszűnik a megyeszékhelyek és vidéki városok komplex rehabilitációs fejlesztéseinek lehetősége is, amelyek eddig pótolhatatlan szerepet játszottak a területi egyenlőtlenségi folyamatok mérséklésében.
Ezen túl a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a jelenleg teljesen önkormányzati tulajdonban lévő lakóépületek jövőben értékes fejlesztési területei spekulációs célú ingatlanfejlesztők kezébe kerüljön. Így a legértékesebb fővárosi területek fejlesztésére (amilyen például a fővárosban a Középső és Külső Ferencváros vagy Józsefváros és Angyalföld egyes negyedei) a közszférának és a helyi társadalomnak semmilyen hatása nem lesz.
Az önkormányzati bérlakásszektor megszüntetése szociális válsággal fenyeget. A megfizethető bérlakásokat nem megszüntetni, hanem bővíteni kell, hiszen a lakhatási válságot, hasonlóan más európai országokhoz, a közösségi lakásszektor bővítése enyhítheti. Érthetetlen, hogy miközben a Magyar Nemzeti Felzárkózási Stratégia tervezete is kiemeli a lakásszektor bővítésének fontosságát, a törvénymódosítás épp ez ellen kíván hatni.
Mindezek miatt tiltakozunk a törvény elfogadása ellen, és felszólítjuk a parlamenti képviselőket, hogy ne szavazzák meg a közvagyon privatizálását lehetővé tevő, a legszegényebb családokat kiszolgáltatott helyzetbe hozó törvényt!
Aláíró szervezetek:
Amnesty International Magyarország
Autonómia Alapítvány
A Város Mindenkié csoport
A Város Mindenkié Pécs csoport
Civil Kollégium Alapítvány
C8 Civilek Józsefvárosért Egyesület
Emberség Erejével Alapítvány
Esély Labor Egyesület
Habitat for Humanity Magyarország
K-Monitor
Kontúr Közhasznú Egyesület
Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület
Menhely Alapítvány
Nyomtass te is!
Nyugodt Szív a Lakhatásért Közhasznú Alapítvány
Ökotárs Alapítvány
Önállóan lakni – közösségben élni csoport
Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont
Polgár Alapítvány az Esélyekért
SZÁD- Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete
Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete (SZMME)
Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)
Utcajogász Egyesület
Utcáról Lakásba! Egyesület
Városkutatás Kft.
Állásfoglalás a kormány bérlakás-kiárusítási törvényjavaslata ellen
A 2010 utáni kormányzati lakáspolitika (amelynek főbb elemei az ÁFA kedvezmény, a CSOK és a Falusi CSOK) egyoldalúan a magántulajdont és a magasabb jövedelmű, komolyabb megtakarításokkal rendelkező csoportokat részesítette előnyben. A 2015 után kibontakozó lakhatási válságra (a lakásáraknak és magán-piaci lakbéreknek a jövedelmeket többszörösen meghaladó növekedésére) a kormányzatnak nem volt válasza. Ezzel magukra hagyta nemcsak a legszegényebbeket, hanem a közszférában – pl. köznevelésben, egészségügyben, szociális és rendészeti ágazatban – dolgozókat és a komolyabb családi támogatással nem rendelkező fiatalokat is, akik nem képesek megfizetni a piaci lakásárakat és lakbéreket. Ezek a problémák a városi családokat súlyosabban érintették, aminek a felismerése a kormányzaton belül is konfliktusokat váltott ki (közvetett vagy közvetlen bírálatot fogalmazott meg a Magyar Nemzeti Bank és Budapest Fejlesztési Központ is).
A lakhatási válságot, hasonlóan más európai országokhoz, a közösségi lakásszektor bővítése enyhítheti, és ezt a Magyar Nemzeti Felzárkózási Stratégia tervezete is kiemeli. Ma a közösségi lakásszektor egyetlen formáját az 1990-es évek privatizációs hulláma után megmaradt önkormányzati bérlakások jelentik, amelyek a városi lakásállomány 3-5%-át teszik ki.
A törvényjavaslat ennek az 1000-1300 milliárd Ft értékű állománynak a felszámolására tesz javaslatot, ami a városi lakhatási válság további elmélyítéséhez vezetne, mert
- a legszegényebbeket olyan tulajdonhoz fogja juttatni, amit nem tudnak fenntartani (az önkormányzati lakások 80%-a felújítást igényel), így a hajléktalanok és a marginális élethelyzetbe kényszerülő családok számát növeli;
- a lakásmaffia új táptalajra talál, és még több kisemmizett szegény család kerülhet utcára, ezen kívül teret enged a nagymértékű ingatlanspekulációnak;
- az elmúlt 10-15 évben újonnan épített vagy felújított önkormányzati lakások (melyeknek száma nem több, mint 15 ezer) bérlőit igazságtalanul előnyben részesíti, akik között ott vannak a vagyonosok, akiknek a meggazdagodását ez tovább támogatja (lásd vári lakások, 5. kerület, stb.);
- bünteti a lakhatási problémát komolyan vevő önkormányzatokat, akik fékezték a lakások eladását és saját forrásból (mivel erre központi támogatás nem volt) bővítették lakásállományukat; nekik azt üzeni, hogy a lakhatási válság enyhítésére tett erőfeszítéseknek nincs értelme;
- megszünteti azt a jelenleg is csak korlátozottan létező (évi egy-két ezer) lakáshoz jutási lehetőséget, amit az elköltözés és demográfiai okok miatt megüresedett önkormányzati bérlakások jelentettek;
- az önkormányzati lakásállomány hiányában nem lesz eszköztár a családok lakásvesztésének megelőzésére, a hátralékok kezelésére, a hajléktalanságból kivezető utak megteremtésére;
- a területi szegregáció – támogatott lakhatási megoldások hiányában – tovább fog súlyosbodni, a szegények fokozottan kiszorulnak a városokból és a munkalehetőségekből.
Mindezek alapján a megmaradt önkormányzati lakásállomány kötelező privatizációja a lakáshelyzet súlyosbodásához, az egyenlőtlenségek növekedéséhez vezetne. Meg kell akadályozni ennek a politikailag vezérelt, az európai trendekkel és társadalmi igazságossággal homlokegyenest ellentétes törvénynek az elfogadását.
Városkutatás Kft, 2021. május 13.
Tosics Ivánnal készült interjú Budapest városfejlesztéséről a Klubrádióban
Tosics Iván volt a reggeli személy a Klubrádióban 2021. május 12-én. Az interjúban Budapest városfejlesztéséről kérdezték Ivánt.
A MOL torony mellbevágó jele annak, ahogyan Budapesttől elveszik a saját területe feletti rendelkezés jogát. A szakemberek egyöntetű ellenkezése ellenére 2017-ben jóváhagyott projekt nem csak Budapest sokak által irigyelt egységes városképét teszi tönkre, hanem ijesztő módon mutatja, mi jöhet még: fejlesztési források már csak a kormánynál vannak, és a lakosság által választott önkormányzat a rozsdaövezet jövőjének és a városfejlesztés alapvető kérdéseinek eldöntéséből is kihagyásra kerül.
A felvétel itt elérhető, az interjú a hanganyag elejétől 20:12-ig tart.
Megjelent: ESPON MISTA projekt új tanulmánya a Városkutatás Kft. részvételével
Az ESPON honlapjára a napokban került fel egy tanulmány az ipar városkörnyéki dimenzióiról, amelyet a Városkutatás Kft. a Politechnico Milano, a WIFO – Austrian Institute of Economic Research, és a belga székhelyű Latitude szervezetekkel közösen készített.
A kutatás fő kérdése az ipar szerepe az európai várostérségekben, különös tekintettel a 4. Ipari Forradalom kihívásaira és azon speciális ipari szektorok felismerésére, amelyek egy része kifejezetten helyi igényeket elégít ki, míg mások a várostérség versenyképességét erősítik. A tanulmány erősen koncentál azokra a koordináló mechanizmusokra, amelyek az “optimális iparszerkezet kialakítását” városkörnyéki szinten teszik lehetővé az amúgy területileg erősen megosztott kormányzati rendszerekben.
A tanulmány az általános ipari tendenciákat is vizsgálja (egyre kisebb munkaerőigény és egyre nagyobb hozzáadott érték) a városok és környékük vonatkozásában, különös tekintettel az ipar “kivándorlására” a városközpontokból az agglomerációs területekre. A tanulmány olyan, a közösségi szféra által elvégzendő beavatkozási lehetőségeket is feltár, amelyek lehetővé teszik az ipari tevékenységek racionálisabb megosztását a városközpont és az agglomeráció között, mindezt Berlin, Oslo, Riga, Stuttgart, Torino, Bécs és Varsó példáján.
A tanulmány egyik fő konklúziója, hogy a különböző profilú ipari tevékenységek megoszlása a városközpontok és agglomerációk közt természetes egy bizonyos mértékig, hiszen a magas ingatlanárak miatt a városközpontokba a magas hozzáadott értéket termelő, míg az agglomerációba a nagyobb földterület igénnyel és közlekedési igénnyel rendelkező iparágak települnek. A probléma abból fakad, ha ez a munkamegosztás mind az áruk mind az emberek tekintetében addicionális közlekedési igényeket generál, és kiüresíti a városközpontokat az ipari tevékenységek szempontjából, és ezzel munkahelyeket és ipari szolgáltatásokat szűntet meg. A közszféra beavatkozása ennek megakadályozása miatt szükséges de nem csak városi, hanem városkörnyéki szinten is, hogy befolyásolja az iparágak optimális területi elhelyezkedését.
A tanulmány a mellékleteivel együtt az alábbi linken található: https://www.espon.eu/mista
Fővárosi Szociális Lakásügynökség kidolgozására irányuló munka indult a Városkutatás Kft. részvételével
A Városkutatás Kft. Budapest Főváros Önkormányzatával és az Utcáról Lakásba Egyesülettel közösen elindítottak egy European Social Catalyst Fund által finanszírozott programot, aminek célja egy Szociális Lakásügynökség létrehozása.
Kollégánk Somogyi Eszter is nyilatkozott a most indult programról a 444.hu-nak.
Hegedüs József nyilatkozott a budapesti lakhatási válságról a Népszavának
“Stoppolnák a kivándorlást Budapestről” címmel megjelenő cikkben nyilatkozott egyik ügyvezető igazgatónk, Hegedüs József a szociális lakásügynökségi modellről.
A cikk a budapesti lakhatási válságot és az arra adott létező és hiányzó intézkedéseket elemzi. Végül bemutatja a Fővárosi Szociális Lakásügynökség modell koncepcióját, ami rászorultsági alapon fog megfizethető lakhatást nyújtani.
https://nepszava.hu/3112932_stoppolnak-a-kivandorlast-budapestrol
Hegedüs József vitaindító előadást tartott az UNECE ‘Housing governance to support housing affordability’című régiós workshopján
Hegedüs József (Városkutatás Kft) tartotta az UNECE által szervezett ‘Housing governance to support housing affordability – Focusing on housing affordability challenges in the South-Eastern Europe’ című workshop vitaindító előadását ”Limits and Options for Affordable Housing Policies’ címmel. Ebben a lakhatás megfizethetőségének problémáját az elmúlt évtizedek két uralkodó lakáspolitikai paradigmájának (Enable Housing Market és a Housing for All) összefüggésében mutatta be. Kiemelte, hogy a lakhatási válság természete nagyon különböző lehet (egyenlőtlenségek mértékétől, lakáspiac működésétől, és az intézményrendszertől függően), sőt, egy-egy országon belül is komoly különbségek lehetnek fejlődő és stagnáló területek között. Hangsúlyozta, hogy a „jó gyakorlatok” tapasztalatait csak kellő kritikával lehet beépíteni a lakhatás megfizethetőségének javítása érdekében indított programokba.
Az előadásról felvétel is készült, József előadása 18:35-től tekinthető meg angol nyelven.
Az előadás ppt-je angol nyelven itt érthető el.
Tosics Iván részvétele az ENHR szeminárium sorozaton
Tosics Iván, cégünk egyik ügyvezető igazgatója és a European Network for Housing Research (ENHR) alelnöke moderálta az ENHR által, online szervezett “A pandémia lakhatással kapcsolatos hatásai” című szeminárium sorozat első plenáris beszélgetését amelyen Peter Beolhouwer (ENHR elnöke) Kim van Sparrentak (MEP) és Jose Miguel Calatayud (Arena for Journalism) vettek részt. A következő két héten is lesznek beszélgetések, amikről bővebb információ az ENHR honlapján található.
A kiemelt kép forrása: ENHR honlapja.