Kiemelt
Egy új, Városkutatás Kft. által koordinált H2020 projekt induló megbeszélése zajlott Budapesten
Az UPLIFT projekt – “Urban PoLicy Innovation to address inequality with and for Future generaTions” (2020-2022), melyet a Városkutatás Kft. koordinál, sikeresen elkezdődött január 28-29-én tartott indító megbeszéléssel Budapesten. A projekt fő célja a városokban tapasztalható társadalmi és területi egyenlőtlenségek vizsgálata, különös tekintettel a fiatal (15-29 éves) korosztály helyzetére.
A kutatás négy szinten végez elemzéseket: (1) európai szinten a területi és a társadalmi egyenlőtlenségek általános összefüggéseit vizsgálja, (2) 16 városi térségben a helyi szintű politikák mozgásterét vizsgálja az egyenlőtlenségek gerjesztésében vagy éppen enyhítésében, (3) 8 városban pedig fiatalokkal és szakpolitikusokkal készített interjúk segítségével a politikai elképzelések megvalósulását vizsgálja a háztartások szintjén. Mindezen elemzések azt segítik elő, hogy a projekt keretében négy helyszínen Amsterdam (NL), Barakaldo (ES), Sfântu Gheorghe (RO) és Tallinn (EE), konkrétan új helyi politika jöjjön létre, amely képes jobban válaszolni a sérülékeny háztartások valós és folyamatosan változó igényeire, s melynek kialakításában a kiszolgáltatott helyzetben lévő fiatalok is részt vesznek.
Informed Cities konferencia Varsóban: középpontban az örökség
2019. október 15-16-án, Varsóban zajlott a Városkutatás által vezetett OpenHeritage projekt első nemzetközi konferenciája, melynek fókuszában a városi tér, közösségek és a városi örökség lehetőségei álltak.
A 7. Informed Cities Forum keretében, a helyi önkormányzatok globális hálózatát tömörítő ICLEI európai tagszervezetével, és az Actors of Urban Change hálózattal közösen rendezett kétnapos rendezvényre október 15-16-án került sor a varsói Taragowa Kreatív Központban (Centrum Kreatywności Targowa). Az esemény központjában a városfejlesztés és örökségvédelem kapcsolata volt. Ezen belül hangsúlyos cél volt olyan modellek kialakítása, ahol a helyi közösség szerepvállalása és az örökségi közösség létrehozása kulcsfontosságú. Ennek keretében a Fórum olyan új ötleteket és eszközöket vitatott meg, amelyek segítik és védik a helyi közösségeket az újrahasznosítás folyamatában. A megrendezésre kerülő workshopok pedig ennek a közösség alapú városfejlesztésnek a legnagyobb dilemmáit mutatták be 5 helyi kezdeményezés kapcsán Varsóban.
Az eseményen több mint 100 résztvevő volt jelen, közöttük vállalkozók, aktivisták, kutatók és európai politikai döntéshozók.
HomeLab zárókonferencia: Szociális Lakásügynökség és integrált segítségnyújtás
Szeptember 26-27-én, csütörtökön és pénteken szervezi a Városkutatás a 2016-ban, uniós támogatással indult HomeLab projekt zárókonferenciáját. A projekt célja az integrált szociális, lakhatási és foglalkoztatási segítségnyújtás és több lábon álló Szociális Lakásügynökségek elindítása öt kísérleti projektben a négy visegrádi országban. Az angol nyelvű konferencián a résztvevőknek magyar nyelvű szinkrontolmácsolás is elérhető lesz, jelentkezni pedig még mindig lehet ezen a linken.
A konferencián a konzorciumvezető Városkutatás és a módszertani megoldásokért felelős Budapest Intézet kutatói mellett részt vesz az öt megvalósító szervezet: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (Veszprém), az Utcáról Lakásba Egyesület (Budapest), a People in Need (Szlovákia), a Romodrom (Csehország), és a Habitat for Humanity lengyek tagozata (Varsó). A kísérleti projektek megvalósításának kihívásai, eredményei, innovációi mellett a résztvevők megvitatják a V4 országok szakpolitikai, támogatási rendszereinek szerepét, illetve összefoglalják a projekt során azonosított szakpolitikai tanulságokat.
A részletes program ezen a linken érhető el.
Minél több a pénz, annál kevesebb az esély a lakásra? – Tosics Iván, Épített Világ
“A fejlett országokban két évtizeddel ezelőtt a lakásprobléma egyszer és mindenkorra megoldottnak látszott. Az utóbbi évtizedben azonban valami szokatlan történt: a lakásszektorba való beruházások meredeken emelkedtek, és ezzel párhuzamosan – néhány év késéssel – megsokasodtak a lakásproblémák.”
“A közgazdászok ezt a jelenséget azzal magyarázzák, hogy növekedett a lakáspiac tőkemegkötésben játszott szerepe, a lakás egyre inkább befektetési célponttá vált. A lakhatás „financializációjáról” beszélnek, és arról, hogy a lakások pénzügyi termékké válásukkal párhuzamosan veszítenek szociális funkciójukból. Az új beruházások a lakhatás árának gyors emelkedéséhez vezettek, kiszorítva családokat az új lakások megszerzésének lehetőségéből, és ezen túlmenően nem ritkán, már meglévő lakásaikból is. Ez a paradox helyzet kihívás elé állította a kormányokat és helyhatóságokat: felismerve, hogy a megnövekedő beruházási kedv problémákat is okoz, el kellett gondolkodniuk azon, hogyan lehet a beruházásokat (amelyeket általában pozitívnak tekintenek) úgy befolyásolni, hogy negatív hatásaik minimálisak legyenek.”
Tosics Iván írása az Épített világ augusztusi számában jelent meg, teljes terjedelmében itt olvasható.
HomeLab: országos szakmai műhely Budapesten
A Városkutatás és a Budapest Intézet munkatársai egész napos szakmai műhelyt szerveztek a HomeLab projekt keretei közt június 18-án a projekt két magyar megvalósító szervezete, kiterjedt partnerhálózatuk, kutatók és a közszféra szereplőinek részvételével. Az esemény címe “Integrált lakhatási és foglalkoztatási szolgáltatások a Szociális Lakásügynökség modelljében, a biztos lakhatás és foglalkoztatás megteremtése érdekében” volt, 58 résztvevővel.
A rendezvényen képviseltette magát három minisztérium (EMMI, NGM és BM), és más köztisztviselők, például kormányablakok, foglalkoztatási osztályok dolgozói. Széles körben jelen voltak kutatók és a civil szféra tagjai. Miután a Városkutatás dolgozói röviden bemutatták a projektet, majd a két pilot projekt megvalósító beszélt. Kovács Vera, az Utcáról Lakásba Egyesület ügyvezetője, és Lendvai-Frikkel Attila, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat veszprémi tagozatának HomeLab projektkoordinátora is hangsúlyozta, milyen fontos szerepet játszik a helyi önkormányzatokkal való együttműködés. Az integrált segítségnyújtásban elengedhetetlen, hogy a hátrányos helyzetű kedvezményezettek számára megfelelő és megfizethető lakhatást biztosítsanak, enélkül a szociális munka és a munkaerőpiaci integráció nagyon komoly nehézségekbe ütközik. Ez pedig önkormányzati együttműködés nélkül rendkívül nehezen megvalósítható.
A szakmai műhely első paneljának témája a megfizethető lakhatási megoldások és konstrukciók voltak. A második panel a (gyakran sokszorosan) hátrányos helyzetű kedvezményezettek munkaerőpiaci beilleszkedését tárgyalta. Ezen a megvalósítók mellett munkaadók és a közsszféra szereplői is részt vettek. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a munkaadók nyitottsága mennyire fontos a sikeres integrációban. A Pro Veszprém, a veszprémi foglalkoztatási paktum koordinátorának munkatársai elmondták, hogy a magyar foglalkoztatók még inkább elhúzódnak a nehéz helyzetből érkező munkavállalóktól, de fokozatos nyitás is tapasztalható, nem kis részben a sikeres példák nyomán.
