Kiemelt

Miben élünk? Hegedüs József és Somogyi Eszter írása a KSH kiadványában

2018. július 19.

A Központi Statisztikai Hivatal közzétette “Miben élünk? A 2015. évi lakásfelmérés részletes eredményei” c. kiadványát, amely hat kutató – köztük Hegedüs József és Somogyi Eszter, a Városkutatás szakértői – elmezését tartalmazza a magyarországi lakáshelyzetről és annak társadalmi hatásairól a KSH 2015. évi részletes lakhatási adatfelvétele alapján. Hegedüs és Somogyi írása – A lakások megfizethetősége és a társadalmi egyenlőtlenségek – arra a hazai lakásszociológiai és lakáspolitikai elemzésekben is egyre nagyobb szerepet kapó kérdésre keresi a választ, hogy hogyan befolyásolják a lakhatás költségei az egyes társadalmi és jövedelmi csoportok megélhetését és lehetőségeit.

OpenHeritage projektindító találkozó a CEU-n

2018. július 2.

Elkezdődött az OpenHeritage projekt: a Városkutatás vezetésével zajló Horizon2020-as projekt első konzorciumi találkozójára június 24-26 között került sor. A 16 partnerszervezet több mint 40 képviselője a rendezvény helyszínét biztosító Közép-Európai Egyetem mellett látogatást tett a projekt egyik kísérleti terepén, a pomázi Üveghegy régészeti feltárásán.

Mobilitási mintázatok a szegregátumokban: Teller Nóra előadása az ENHR konferencián

2018. június 29.

Teller Nóra a szegregált lakóterületek mobilitási mintázatait vizsgáló kutatása eredményeit az Európai Lakáskutatók Hálózata (European Network of Housing Researchers) Uppsalában (Svédország) szervezett éves konferenciáján mutatta be. A Városkutatás munkatársa azt vizsgálta, hogy a szélesebb strukturális tényezők – a jövedelmi egyenlőtlenségek, a lakáspolitika hiányosságai, a lakáspiacon megjelenő diszkrimináció – hogyan befolyásolják a szegregált lakóterületeken élők lakhatási lehetőségeit és döntéseit. A vizsgálat fókuszában szegregált, döntően romák lakta területek telepfejlesztési és szakpolitikai mechanizmusok álltak, a kutató ezeket két esettanulmány és kvantitatív vizsgálat alapján mutatta be.

Urban Innovative Action (UIA) pályázatok bírálata lakáspolitika témakörében (2018)

2018. május 31.

Megbízó: Urban Innovative Action (UIA) Titkárság

Időtartama: 2018. május

Gerőházi Éva, a Városkutatás Kft. kutatója 2018. májusában 26 Urban Innovative Action pályázat stratégiai értékelését végezte el. A pályázatok Európa különböző országaiból érkeztek, és céljuk olyan önkormányzati lakásprojekt megvalósítás volt, amely még nem volt kipróbálva más európai országban. A stratégiai értékelés legfőbb szempontja az Innováció volt, amit nem könnyű elérni, figyelembe véve, hogy a lakásberuházások általában elég költségesek, ezért az új módszerek kipróbálása jelentős kockázattal jár. Talán ez is az oka, hogy a beadott projektek innovációs tartalma nem is elsősorban tejesen új mechanizmusok kialakítására irányult, hanem inkább létező, habár relatíve új megoldások innovatív kombinálására. Az értékelés során az is világossá vált, hogy egy jó pályázathoz egyértelmű célkijelölés és a célok eléréséhez szükséges konzisztens lépések definiálása szükséges, mert ennek hiányában a pályázat csak egy nehezen követhető beavatkozás-halmaz lesz, amelyet az értékelő sem láthat át megfelelően.

Adaptív kulturális örökség: bemutatkozott az OpenHeritage projekt

2018. május 14.

A Városkutatás munkatársai, Tönkő Andrea és Szemző Hanna május 10-11-én részt vettek a Magyar Nemzeti Múzeumban tartott Adaptív kulturális örökség és közösségek Európában konferencián, ahol bemutatták a júniusban induló OpenHeritage (Nyílt Örökség) projekt fő célkitűzéseit. Az európai uniós Horizon 2020 finanszírozásból megvalósuló projekt 2022-ig tart.

Azu OpenHeritage konzorcium 16 tagok tömörít, köztük egyetemeket és független kutatóintézeteket, civil szervezeteket és kis- és középvállalkozásokat. A Városkutatás Kft. a konzorciumvezető, a projektet Szemző Hanna ügyvezető igazgató koordinálja. A projekt célja, hogy fenntartható szervezeti modellt alakítson ki a közösségi kulturális örökségi értékek megőrzéséhez és hasznosításához. A projekt a kulturális örökségi értékek nyitott definíciójával dolgozik, célja elsősorban a központi, frekventált helyektől távolabb eső, a “hivatalos” örökségi diskurzusban ritkán megjelenő örökségi helyszínek és közösségek megismerése és megerősítése. A konzorcium olyan marginalizált vagy periferikus elhelyezkedésű épületeket és épületegyütteseket, közösségi tereket céloz meg, amelyek távolabb esnek a felkapott városközpontoktól és turisztikai célpontoktól, azonban nagy szimbolikus és gyakorlati jelentőséggel bírnak a helyi és a tágabb közösség szempontjából. Az erős közösségi és befogadó, szociális aspektusai mellett az OpenHeritage projekt erősen épít az erőforrás-integrációra, és kiemelten fontos a kiválasztott örökségi értékek területi beágyazottságának tiszteletben tartása és kiaknázása.

A projekt során tizenhat kiválasztott esetet figyelünk meg részletesen, és partnerszervezeteink hat Kooperatív Örökségi Laborban végeznek jelentős fejlesztéseket a projekt során feltárt összefüggések és szervezeti modell alapján. A konzorcium tíz európai országra terjed ki.

A projektet bemutató nagy felbontású (angol nyelvű) poszter a lenti képre kattintva nyílik meg:

Lépték és irónia – Hegedüs József írása a Szelényi Iván tiszteletére megjelent tanulmánykötetben

2018. május 8.

Március végén, Szelényi Iván 80. születésnapja alkalmából jelent meg a Lépték és irónia – Szociológiai kalandozások c. tanulmánykötet az MTA KT és a L’Harmattan kiadó gondozásában, benne Hegedüs József írása “Lakásrezsimek a rendszerváltás előtt és után a posztszocialista államokban” címmel. A Bozóki András (CEU) és Füzér Katalin (Pécsi Tudományegyetem) által szerkesztett bemutatóján pedig az ünnepelt is közreműködött. Szerzői – köztük Böröcz József, Juhász Pál, Ladányi János és Szalai Erzsébet – Szelényi életművének egyes kérdésfelvetéseit járják körül, többek közt a kádári kor örökségét, a lakás- és településszociológia kérdéseit, az értelmiség szerepét, illetve olyan újabb jelenségeket, mint a jobboldali radikalizálódás és az “illiberális” fordulat.

Hegedüs József írása a lakásrendszer átalakulását elemzi a posztszocialista országokban, ezen belül is az új európai uniós tagállamokban) Az ún. „Kelet-Európai Lakásmodell” Szelényi 1970-es lakáskutatásaiból indul ki, és vizsgálja a szocialista gazdasági-társadalmi fejlődés különbségei következtében kialakuló eltérő lakásrezsimeket és azok átalakulását. A tanulmány kombinálja a lakásszektor beágyazottságát (housing provision) és a lakástulajdoni összetételt (tenure structure) hangsúlyozó megközelítéseket, majd új értelmezési keretet állít fel (rész-piac mátrix). A felállított modell segítségével empirikusan is elemzi az új tagállamokban kialakuló lakásrezsimeket a nyugat-európai és a dél-európai lakásrendszerek összefüggésében.