Az “Urban Challenges in a Complex World” (Nagyvárosi kihívások egy komplex világban) konferencia 2019. augusztusában Luxemburgban kerül megrendezésre. Tosics Iván, a Városkutatás ügyvezető igazgatója vitaindító beszédet mond az eseményen.
Hírek
Lakáspolitika: Magyarország rosszabbul teljesít
Erős a lakások iránti kereslet, ám a lakáspiacot a felső 15-20 százalék befektetési döntései mozgatják, a középosztály nagyobb része azonban nem bírja az árversenyt – mondta el a 168 órának Hegedüs József. A hetilap idézi Hegedüs Somogyi Eszterrel és Teller Nórával közösen írt tanulmányát is a TÁRKI nemrég megjelent Társadalmi Ripotjában is.
Tosics Iván újra URBACT szakértő
Ki engedhet meg magának egy lakást? Társadalmi Riport 2018
Konferencia a befogadó városokról – a Városkutatás munkatársai Indiában
A Városkutatás ügyvezető igazgatója, Hegedüs József, és munkatársa, Horváth Vera november 15-16-án részt vettek és előadást tartottak a német nemzetközi együttműködési és fejlesztési társaság, a GIZ (Deutsche Gesellschaft für Internationale Zusammenarbeit) által szervezett “ReImagining Inclusive Cities: Planning, Land, Housing, Infrastructure” konferencián Csennaiban (India). A rendezvény szervezői a világ minden tájáról hívtak szakértőket Észak- és Latin-Amerikától Európáig és Afrikáig; a kutatók mellett megjelent döntéshozók, civil szervezeti és vállalati vezetők India számos államából, valamint a Dél-ázsiai régió számos környező térségéből érkeztek.
“Ha egy rendszer időben lépne, talán nem halmozódnának fel ekkora adósságok” – Somogyi Eszter az Abcúgon
“Nemcsak kicsiszolni, hanem a mélyére nyúlni” címmel jelent meg Szurovecz Illés írása az Abcúgon a nyolcadik kerületi Magdolna-projektről, a legsikeresebbnek tekinthető hazai komplex szociális városrehabilitációról. Bár a beavatkozások célja a környék minőségének javítása mellett az eredeti lakónépesség helyben tartása volt, az olykor ellentmondásos folyamatok miatt hamarosan mégis megindult a lakosságcsere – “az önkormányzat az egyik oldalon segítette a szegényeket, a másik oldalon viszont keményen odalépett nekik”, írja Szurovecz, aki többek közt Somogyi Esztert, a Városkutatás szakértőjét is megszólaltatja.
Mit veszítünk a lakástakarékpénztárak támogatásának megvonásával?
“A kormány, parlamenti kétharmados többségét felhasználva, két nap alatt felszámolta a több mint 20 éve működő lakástakarékpénztári konstrukciót. Én magam soha nem voltam lelkes híve ennek a támogatási formának, mert azt gondoltam, hogy alapvetően azokat segíti, akiknek vannak megtakarításaik (háztartásfelvételek szerint ez nem több, mint a háztartásoknak 40%-a), és nem feltétlenül járul hozzá a lakáshelyzet javításához (nem vezet lakásberuházáshoz, avagy „luxus”: egy normális lakáspolitika által nem támogatandó lakásfogyasztást támogat). Egy 20 évvel ezelőtt írt rövid írásban azt is veszélynek láttam, hogy a lakástakarékpénztári konstrukció bebetonozódik, azaz ehhez a támogatási formához erős intézményi és lakossági érdekek fognak kötődni. Ez utóbbiban mélyen tévedtem! A kormány minden habozás nélkül megszüntette a lakástakarékok támogatását, de miért?
Erre a kérdésre nem fogom tudni megadni a választ, az azonban biztos, hogy a kormányzatot nem lakáspolitikai megfontolások vezették (ha igen, akkor ezt nagyon sikeresen titkolják). Pedig szép számban fel lehet sorolni azokat a lakáspolitikai okokat, amelyek már régóta indokolták volna az LTP-k szabályozásának felülvizsgálatát.”
Hegedüs József cikke a Mérce híroldalon összefoglalja a lakástakarékpénztári konstrukció történetét és népszerűségének okait, elemzi a konstrukció visszásságait és összefonódását a hazai lakásfinanszírozás sajátosságaival, és megpróbál választ találni az addigi bőkezű támogatás hirtelen jött felszámolás okaira is.
Agglomeráció, fejlesztés és jövőkép: Gerőházi Éva a Népszavának
A nepszava.hu október 2-án tett közzé alapos elemzést az agglomerációs fejlesztések kérdésköréről, ezen belül pedig a városkörnyéki önkormányzati együttműködések szerepéről, elsősorban a közel 3 milliós lakosságú budapesti városi és agglomerációs térség fejlesztési kihívásaira reflektálva. Az európai jó példákkal, mintaértékű várostérségi fejlesztési együttműködésekkel kapcsolatban a lap Gerőházi Évát, a Városkutatás szakértőjét szólaltatta meg, aki válaszaiban a Barcelonai Várostérség Önkormányzata megbízásából végzett tavalyi kutatás tanulságait foglalta össze. A Városkutatás munkatársai a kutatás során arra keresték a választ, hogyan lehet kapcsolatot építeni egy nagyobb várostérséggel, ugyanakkor megújítani a már bekerült települések kötődését is. Jó példákat kerestek a civil szervezetekkel, vállalkozásokkal való kapcsolattartásra, az agglomerációs területek fejlesztési terveinek jobb összehangolására is.
A 2017-es kutatás során a Városkutatás munkatársai öt európai városrégiós együttműködést vizsgáltak meg, ezek Amszterdam, Koppenhága, Manchester, Stuttgart és Zürich voltak. A Népszava októberi cikkének aktualitását a nyári agglomerációs törvény adta.
FEANTSA kutatói konferencia Budapesten (2018)
Szeptember 21-én Budapesten zajlott le a a FEANTSA 13. éves kutatói konferenciája, melynek kiemelt témája a hajléktalan emberek gazdasági és társadalmi integrációja volt. Az esemény szervezői a FEANTSA – a hajléktalan emberekkel dolgozó szervezetek európai ernyőszervezete – mellett a budapesti Menhely Alapítvány és a Városkutatás Kft volt – ez utóbbi részről külön köszönet illeti Teller Nórát, a Városkutatás szakértőjét és a European Journal of Homelessness – a hajléktalansággal foglalkozó európai szakfolyóirat – szerkesztőségi tagját.
A konferencia komoly érdeklődésre tartott számot: a 180 résztvevő számos európai és európán kívüli országból érkezett, köztük az Egyesült Államokból, Ausztráliából és Dél-Afrikából is. Jelen voltak egyetemi oktatók és kutatók, valamint kutatóintézetek, civil szervezetek és önkormányzatok munkatársai is. Az eseményt Ian Tilling, a FEANTSA elnöke, valamint Hegedüs József, a Városkutatás ügyvezető igazgatója nyitották meg.
A felszólalók 18 szemináriumon számoltak be munkájukról, kutatásaikról és eredményeikről. A 2. és 10. szeminárium vezetője Teller Nóra, a Városkutatás munkatársa volt, ezek témái a hajléktalanság kutatásának módszertani megközelítései, valamint az Elsőként Lakhatást megközelítés társadalmi és gazdasági előnyei voltak. A 3. szemináriumot Hegedüs József vezette, ennek témája a hajléktalan személyek lakhatási és munkaerőpiaci integrációja volt a Kelet- és Közép-Európai kontextusban. A szemináriumon a Városkutatás által vezetett HomeLab projekt mutatkozott be; az itt szervezett beszélgetés résztvevői a Városkutatás munkatársai mellett a négy Visegrádi országból érkező konzorciumtagok voltak.
KSH konferencia: középvárosok az európai térstruktúrában
Önkormányzatok kényszerpályán – Teller Nóra írása a Mércén
“Az önkormányzatok legfontosabb lakáspolitikai feladata a rászorultak lakhatásának megszervezése – lenne. A vagyongazdálkodási érvek azonban ütközésbe kerülnek a szociális érvekkel: gyakorlatilag politikai kérdéssé válik az, hogy melyik szempontot tudják jobban érvényesíteni a helyi szereplők: a szegények kiszorítását vagy a felkarolását.” Teller Nóra cikke a Mérce portálon áttekinti, hogyan kerültek lakáspolitikai patthelyzetbe az önkormányzatok a rendszerváltást követő időszakban.