Település- és városszociológia

Megrendelő: Európai Beruházási Bank (EIB “Egy átformált város” projekt)

Időtartama: 2018. június – 2019. február

A három uniós főváros között fekvő Győrnek keményen meg kellett dolgoznia a beruházások és a munkahelyek odavonzásáért. A magyar város mindent megtesz annak érdekében, hogy innovatív vállalatokat vonzzon, olyan új városi értékeket teremtve, mint az oktatásalapú innováció, a minőségi városi környezet és a pezsgő kulturális élet.

Az alábbiakban bemutatjuk, miként épít egy „másodrendű város” az ipari múltjára, egyidejűleg elérve, hogy többé ne függjön attól.

Az Európai Beruházási Bank (EIB) megbízta a Városkutatás Kft-t, hogy készítsen egy rövid tanulmányt Győr városfejlődési trendjeiről, és ebben az EIB szerepéről. A tanulmány hangsúlyosan kezelte a tényt, hogy Győr három európai főváros (Bécs, Pozsony és Budapest) vonzáskörzetében fekszik, ezért korlátosak a lehetőségei, hogy világcégek központjait telepítse le és önálló vállalkozási negyedet építsen ki. Arra azonban lehetősége nyílt, hogy kialakítsa a saját fejlődési útját a 21. századi trendeknek megfelelően.

Győr mindig is híres volt a magasan képzett munkavállalóiról, részben a RÁBA gépgyárnak köszönhetően. A rendszerváltás után a RÁBA jelentősége csökkent, és helyét a város életében elfoglalta az Audi Hungária, amely jelenleg körülbelül annyi munkavállalót alkalmaz, mint a RÁBA évtizedekkel ezelőtt. Az Audi betelepülése a beszállítói hálózatot is megerősítette, a kisebb vállalkozások megerősödését is eredményezte.

Az Audi jelenléte egyszerre erőforrás és veszély is a város számára, hiszen erős függésbe hozza az autóipari konjunktúrától. Annak érdekében, hogy a város gazdasági diverzifikáltabb legyen, több lépés is történt, például a Széchenyi István Egyetem, a város és a piaci szereplők erősebbre zárták a kapcsolatukat, és létrehozták a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központot (FIEK). 

Győr városfejlődése az elmúlt években erősen támaszkodott az uniós forrásokra (a többi magyar városhoz hasonlóan). Ezen uniós források nemzeti társfinanszírozását jelentős részben EIB hitelek biztosították. A támogatások többségét a versenyszféra szívta fel, de a közszférában is történtek jelentős beruházások, többek közt a belváros kétlépcsős revitalizációja, vagy Győr-Újváros szociális városrehabilitációja. Az EIB hitelkeretet biztosított kereskedelmi bankok számára is, amelyeket különböző hitelezési célokra használtak fel, többek között lakóépületfelújítási ESCO konstrukció finanszírozására a RaabSol projekt keretében.

A tanulmány elérhető az Európai Beruházási Bank honlapján magyar, angol, német és francia nyelven:
https://www.eib.org/en/infocentre/publications/all/city-transformed-gyor.htm