Innováció és szakpolitika a városkutatásban
A Covid-19 járvány nem csak egészségügyi válság, hanem olyan társadalmi és gazdasági válság is, ami a társadalom legszegényebb rétegét érinti a legjobban. Tosics Iván az URBACT-en írt cikkében a helyi megoldások jelentőségére hívja fel a figyelmet és azt összegzi, hogy milyen módon kéne reagálnia az URBACT-nek annak érdekében, hogy hatékony segítséget tudjon nyújtani a krízis ellen.
A cikk elérhető angol nyelven az alábbi linken.
Az UPLIFT projekt – “Urban PoLicy Innovation to address inequality with and for Future generaTions” (2020-2022), melyet a Városkutatás Kft. koordinál, sikeresen elkezdődött január 28-29-én tartott indító megbeszéléssel Budapesten. A projekt fő célja a városokban tapasztalható társadalmi és területi egyenlőtlenségek vizsgálata, különös tekintettel a fiatal (15-29 éves) korosztály helyzetére.
A kutatás négy szinten végez elemzéseket: (1) európai szinten a területi és a társadalmi egyenlőtlenségek általános összefüggéseit vizsgálja, (2) 16 városi térségben a helyi szintű politikák mozgásterét vizsgálja az egyenlőtlenségek gerjesztésében vagy éppen enyhítésében, (3) 8 városban pedig fiatalokkal és szakpolitikusokkal készített interjúk segítségével a politikai elképzelések megvalósulását vizsgálja a háztartások szintjén. Mindezen elemzések azt segítik elő, hogy a projekt keretében négy helyszínen Amsterdam (NL), Barakaldo (ES), Sfântu Gheorghe (RO) és Tallinn (EE), konkrétan új helyi politika jöjjön létre, amely képes jobban válaszolni a sérülékeny háztartások valós és folyamatosan változó igényeire, s melynek kialakításában a kiszolgáltatott helyzetben lévő fiatalok is részt vesznek.
2019. október 15-16-án, Varsóban zajlott a Városkutatás által vezetett OpenHeritage projekt első nemzetközi konferenciája, melynek fókuszában a városi tér, közösségek és a városi örökség lehetőségei álltak.
A 7. Informed Cities Forum keretében, a helyi önkormányzatok globális hálózatát tömörítő ICLEI európai tagszervezetével, és az Actors of Urban Change hálózattal közösen rendezett kétnapos rendezvényre október 15-16-án került sor a varsói Taragowa Kreatív Központban (Centrum Kreatywności Targowa). Az esemény központjában a városfejlesztés és örökségvédelem kapcsolata volt. Ezen belül hangsúlyos cél volt olyan modellek kialakítása, ahol a helyi közösség szerepvállalása és az örökségi közösség létrehozása kulcsfontosságú. Ennek keretében a Fórum olyan új ötleteket és eszközöket vitatott meg, amelyek segítik és védik a helyi közösségeket az újrahasznosítás folyamatában. A megrendezésre kerülő workshopok pedig ennek a közösség alapú városfejlesztésnek a legnagyobb dilemmáit mutatták be 5 helyi kezdeményezés kapcsán Varsóban.
Az eseményen több mint 100 résztvevő volt jelen, közöttük vállalkozók, aktivisták, kutatók és európai politikai döntéshozók.
Szeptember 26-27-én, csütörtökön és pénteken szervezi a Városkutatás a 2016-ban, uniós támogatással indult HomeLab projekt zárókonferenciáját. A projekt célja az integrált szociális, lakhatási és foglalkoztatási segítségnyújtás és több lábon álló Szociális Lakásügynökségek elindítása öt kísérleti projektben a négy visegrádi országban. Az angol nyelvű konferencián a résztvevőknek magyar nyelvű szinkrontolmácsolás is elérhető lesz, jelentkezni pedig még mindig lehet ezen a linken.
A konferencián a konzorciumvezető Városkutatás és a módszertani megoldásokért felelős Budapest Intézet kutatói mellett részt vesz az öt megvalósító szervezet: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (Veszprém), az Utcáról Lakásba Egyesület (Budapest), a People in Need (Szlovákia), a Romodrom (Csehország), és a Habitat for Humanity lengyek tagozata (Varsó). A kísérleti projektek megvalósításának kihívásai, eredményei, innovációi mellett a résztvevők megvitatják a V4 országok szakpolitikai, támogatási rendszereinek szerepét, illetve összefoglalják a projekt során azonosított szakpolitikai tanulságokat.
A részletes program ezen a linken érhető el.
“A fejlett országokban két évtizeddel ezelőtt a lakásprobléma egyszer és mindenkorra megoldottnak látszott. Az utóbbi évtizedben azonban valami szokatlan történt: a lakásszektorba való beruházások meredeken emelkedtek, és ezzel párhuzamosan – néhány év késéssel – megsokasodtak a lakásproblémák.”
“A közgazdászok ezt a jelenséget azzal magyarázzák, hogy növekedett a lakáspiac tőkemegkötésben játszott szerepe, a lakás egyre inkább befektetési célponttá vált. A lakhatás „financializációjáról” beszélnek, és arról, hogy a lakások pénzügyi termékké válásukkal párhuzamosan veszítenek szociális funkciójukból. Az új beruházások a lakhatás árának gyors emelkedéséhez vezettek, kiszorítva családokat az új lakások megszerzésének lehetőségéből, és ezen túlmenően nem ritkán, már meglévő lakásaikból is. Ez a paradox helyzet kihívás elé állította a kormányokat és helyhatóságokat: felismerve, hogy a megnövekedő beruházási kedv problémákat is okoz, el kellett gondolkodniuk azon, hogyan lehet a beruházásokat (amelyeket általában pozitívnak tekintenek) úgy befolyásolni, hogy negatív hatásaik minimálisak legyenek.”
Tosics Iván írása az Épített világ augusztusi számában jelent meg, teljes terjedelmében itt olvasható.
A Városkutatás és a Budapest Intézet munkatársai egész napos szakmai műhelyt szerveztek a HomeLab projekt keretei közt június 18-án a projekt két magyar megvalósító szervezete, kiterjedt partnerhálózatuk, kutatók és a közszféra szereplőinek részvételével. Az esemény címe “Integrált lakhatási és foglalkoztatási szolgáltatások a Szociális Lakásügynökség modelljében, a biztos lakhatás és foglalkoztatás megteremtése érdekében” volt, 58 résztvevővel.
A rendezvényen képviseltette magát három minisztérium (EMMI, NGM és BM), és más köztisztviselők, például kormányablakok, foglalkoztatási osztályok dolgozói. Széles körben jelen voltak kutatók és a civil szféra tagjai. Miután a Városkutatás dolgozói röviden bemutatták a projektet, majd a két pilot projekt megvalósító beszélt. Kovács Vera, az Utcáról Lakásba Egyesület ügyvezetője, és Lendvai-Frikkel Attila, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat veszprémi tagozatának HomeLab projektkoordinátora is hangsúlyozta, milyen fontos szerepet játszik a helyi önkormányzatokkal való együttműködés. Az integrált segítségnyújtásban elengedhetetlen, hogy a hátrányos helyzetű kedvezményezettek számára megfelelő és megfizethető lakhatást biztosítsanak, enélkül a szociális munka és a munkaerőpiaci integráció nagyon komoly nehézségekbe ütközik. Ez pedig önkormányzati együttműködés nélkül rendkívül nehezen megvalósítható.
A szakmai műhely első paneljának témája a megfizethető lakhatási megoldások és konstrukciók voltak. A második panel a (gyakran sokszorosan) hátrányos helyzetű kedvezményezettek munkaerőpiaci beilleszkedését tárgyalta. Ezen a megvalósítók mellett munkaadók és a közsszféra szereplői is részt vettek. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a munkaadók nyitottsága mennyire fontos a sikeres integrációban. A Pro Veszprém, a veszprémi foglalkoztatási paktum koordinátorának munkatársai elmondták, hogy a magyar foglalkoztatók még inkább elhúzódnak a nehéz helyzetből érkező munkavállalóktól, de fokozatos nyitás is tapasztalható, nem kis részben a sikeres példák nyomán.
Idén ünnepli fennállásának 30. évét az 1989-ben alapított Városkutatás. A Kft. munkatársai konferencia szervezésével ünneplik az évfordulót. Az “Urban and housing systems under pressure: varieties of responses (“Városok és lakásrendszerek nyomás alatt: alkalmazkodás-változatok”) című angol nyelvű konferencia 2019. szeptember 27-29-e között kerül megrendezésre Budapesten.
A konferencia központi témája a válság utáni Európa dilemmája, és az erre adott innovatív válaszok. Vajon visszatér-e Európa ahhoz a növekedési modellhez, amely a válságot is okozta? Vagy ehelyett inkább új, fenntarthatóbb és igazságosabb irányvonalak válnak dominánssá, részben a válság és recesszió alatt gyűjtött tapasztalatok fényében? A konferenciát két fő téma mentén szervezzük, ezek a városfejlődés és a lakásrezsimek.
A városfejlődés téma szekciói arra keresik a választ, hogy hogyan hatott a válság és a gazdasági felépülés a városokra, a városi életre, milyen válaszok születtek a válságra? A lakásrezsimek témakörében a lakhatás, lakáspolitika változásait és a jóléti államok fejlődési útjait vizsgáljuk.
Egy félnapos blokk központi témája a poszt-szocialista városok és lakásrendszerek mostani állapota és irányvonalai. Merre tartanak most ezek az országok és városaik? Közelebb vagy távolabb kerülnek-e Európa többi részétől? Mi a következő lépés a poszt-szocializmus után?
A tudományos írások bemutatására épülő „hagyományos” kutatói konferenciákkal szemben mi most interaktívabb eseményt tervezünk, amelyben a rövid problémafelvetéseket és panelbeszélgetéseket reményeink szerint élénk vita követheti. A konferencia utolsó napján városnézésre és terepbejárásra invitáljuk a résztvevőket, amelyen a poszt-szocialista városfejlődés és az újonnan megjelenő városi konfliktusok néhány érdekes példáját mutatjuk be.
A konferencia pedig természetesen arra is alkalmat kínál, hogy megünnepeljük a Városkutatás fennállásának 30. évfordulóját.
A tervezett program folyamatosan frissül – itt érhető el a legfrissebb angol nyelvű változat.
Szemző Hanna, a Városkutatás Kft. ügyvezetője előadást tartott egy kiadványt bemutató workshopon Bukarestben, 2019. március 21-én. Az eseményt a Prince of Wales’s Corporate Leaders Group (CLG) szervezte legújabb kiadványuk megjelenése kapcsán, melynek címe: „Az energiaátalakulás Kelet-Közép-Európában: üzleti lehetőségek a régióban”. A tanulmányt a Városkutatás Kft. vezetésével felállt konzorcium dolgozta ki, melyben a Mobilissimus Kft, az Energiaklub és Ámon Ada egyéni szakértőként vett részt.
A tanulmány röviden elemzi az energiatermelésben történt átalakulást, az energiahatékony épületfelújítás és az energiahatékony közlekedés területén elért eredményeket, valamint problémákat az üzleti és politikai döntéshozó körök számára.
A tanulmány fő célja az volt, hogy felvillantsa az üzleti lehetőségek széles körét azon cégek számára, akik a közép-kelet európai régióba szándékoznak befektetni, és felhívja a figyelmüket a piacralépésben rejlő kockázatokra. A riport 11 új tagállamra koncentrál (Ciprus és Málta kivételével) és kiemeli a térségen belül hasonlóságokat és különbségeket. Példának okáért elemzi a közös szocialista örökség megmaradt elemeit (pl. magas lakástulajdonosi arány, nagy arányban iparosított technológiával épült házak), melyek mind hatással vannak az energiahatékonyságban rejlő lehetőségekre. Ugyanakkor a térség országai nagyban különböznek az energiaátalakulás során elért eredményeikben: míg néhány tagállam évtizedekkel ezelőtt bevezetett energiahatékony felújításra vonatkozó támogatási elemeket, és a lakásállomány 30-50%-a meg is újult ennek következtében, mások még a társasházi működés jogi alapjainak megteremtésén munkálkodnak és az energiaszabályozás alapjait fektetik le.
Az angol nyelvű dokumentum teljes terjedelmében elérhető a Prince of Wales Corporate Leaders Group honlapján.
Kliens: University of Cambridge Institute for Sustainability Leadership
Időtartam: 2018 október-2019 március
A Prince of Wales’s Corporate Leaders Group (amely az University of Cambridge Institute for Sustainability Leadership égisze alatt működik) megbízta a Városkutatást, hogy készítsen rövid tanulmányt (conversation paper) a Közép-Kelet Európában zajló energetikai átalakulásról. A tanulmány az energetikai átalakulás főbb aspektusait tekintette át, és felhívta a figyelmet azokra az üzleti lehetőségekre, amelyeket megnyithat. A dokumentum három, részben összefüggő területet vizsgált: az energia előállításában történő változásokat, az épületek energiahatékony felújítását, illetve a közlekedési rendszer energiahatékony átalakulását. A széles témaválasztás miatt a Városkutatás Kft. kooperált a Mobilissimus Kft-vel, az Energiaklubbal és Ámon Adával az E3G-től, egyéni szakértőként.
A tanulmány hangsúlyozta a 11 kelet-közép-európai EU tagállam közös szocialista örökségét, az alacsonyabb GDP szintet, és az olyan közös jellemzőket, mint pl. a magas lakástulajdonosi arány, alacsonyabb energiatudatosság és a magas árérzékenység. Az elemzés ugyanakkor számos különbséget is kimutatott a tagállamok között: vannak, amelyek komoly eredményeket értek el épület felújítás és közlekedés területén (pl. Cseh Köztársaság), mások a digitális megoldásokban jeleskednek (Észtország), míg vannak, ahol speciális problémák jelentkeznek a magas légszennyezettség és a szénbányászat általi determináltság miatt.
A tanulmány bemutatta, hogy a régióban a megújuló energiák lehetősége a természeti erőforrásokból fakadóan lényegesen nagyobb, mint a valóban kihasznált kapacitás. A különbség oka részben politikai jellegű, amely a jelenlegi státusz quo fenntartásában érdekelt, valamint a magas beruházási költségek is hátráltatják az átalakulást (mind a közszféra mind a magánszféra oldaláról). Az épületek energiahatékony felújításában is hasonlóan nagy potenciál rejlik, különösen, ha figyelembe vesszük az ipari technológiával épült épületek nagy arányát, amely lehetővé teszi standard technikai megoldások alkalmazását. A közlekedés területén megállapítható, hogy a régió tagállamaiban a tömegközlekedésnek jelentős hagyományai vannak, ugyanakkor az alacsonyabb vásárlóerő jelentősen hátráltatja az elektromos autók elterjedését.
A nehézségek ellenére a régióban jelentős potenciál rejlik az energiahatékony átalakulás tekintetében, de ennek a kiaknázásához elsősorban kiszámítható és stabil szabályozási háttérre lenne szükség, amely a térség egyik országában sem adottság.
Az angol nyelvű tanulmány a Prince of Wales CLG honlapján érhető el teljes terjedelmében.
Az Európai Beruházási Bank (EIB) megbízta a Városkutatás Kft-t, hogy készítsen egy rövid tanulmányt Győr városfejlődéséről az elmúlt évtizedekben, és az EIB szerepéről a változásokban.
A tanulmány visszautalt Győr ipari múltjára, alapvetően erősségnek kezelve ezt a tényt, ami többek között lehetővé tette, hogy 1994-ben az AUDI letelepedjen a városban. Ugyanakkor a város gazdaságának ez a monofunkcionlitása kiszolgáltatottságot is eredményezhet. Ezt felismerve a város már régóta törekszik a gazdasága diverzifikálására, és jelentős EU forrásokat is felhasznált erre a célra (melyhez a nemzeti társfinanszírozást EIB hitel biztosította). A diverzifikálás egyik zászlóshajója a Széchenyi István Egyetem, a közszféra és a versenyszféra együttműködése, amely a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központban öltött testet, lehetőséget nyújtva egy későbbi Technopolisz vízió megvalósítására. Az uniós források mindemellett nagyban segítették a városi környezet minőségének javítását és a térbeli szegregáció csökkentését.
A tanulmány elérhető az Európai Beruházási Bank honlapján magyar, angol, német és francia nyelven:
https://www.eib.org/en/infocentre/publications/all/city-transformed-gyor.htm
Erős a lakások iránti kereslet, ám a lakáspiacot a felső 15-20 százalék befektetési döntései mozgatják, a középosztály nagyobb része azonban nem bírja az árversenyt – mondta el a 168 órának Hegedüs József. A hetilap idézi Hegedüs Somogyi Eszterrel és Teller Nórával közösen írt tanulmányát is a TÁRKI nemrég megjelent Társadalmi Ripotjában is.