Izgalmas és előremutató városi projektek, fényképekkel fűszerezve.
Hírek
Tosics Iván ismét URBACT szakértő (2010-)
Tosics Iván, a Városkutatás Kft. egyik ügyvezető igazgatója, sikeresen pályázott az URBACT által kiírt pályázatra és 2016-ban a hat Program Szakértő egyike lett, három éves időszakra.
A kiválasztott hat Program Szakértő támogatja az URBACT Titkárság (Párizs-Saint Denis) munkáját, kapcsolatot tartanak a futó projektekkel, az eredményeket összegzik és terjesztik, továbbá segítik az URBACT program rendezvényeit (nyári egyetem, konferenciák) és az új pályázati kiírások előkészítését. Különböző szerződéses konstrukciók mellett Tosics Iván 2010 óta dolgozik URBACT szakértőként.
Öt európai várostérség működésének vizsgálata (2017)
Megbízó: Barcelona Várostérség Önkormányzata
Időtartama: 2017. november – 2017. december
Barcelona Várostérség Önkormányzata megbízta a Városkutatás Kft-t, hogy elemezze 5 európai várostérség működését és tegyen ajánlásokat Barcelona számára a városkörnyéki együttműködés hatékonyabbá tételére. A vizsgált 5 várostérség: Amszterdam, Koppenhága, Manchester, Stuttgart és Zürich volt. Közülük Stuttgartban van a legerősebb legitimáció a választott városkörnyéki parlament miatt; Manchester térségében alacsonyabb a legitimációs szint, de szélesebb skálája van a közösen ellátott szolgáltatásoknak és nagyobb a városkörnyéki költségvetés összege is. A zürichi városkörnyéki együttműködés kisebb közös projekttel és egy közös rendezési tervvel operál. A Koppenhága környéki együttműködés a nemzeti szinten kialakított közös rendezési terven alapul, de más intézményi kerete nincsen. Az Amszterdam környéki együttműködés intézményi kerete most van formálódóban (azok után, hogy a korábbi kisebb városkörnyéki térség funkcióit csak a közlekedésre fókuszálták) és jelenleg inkább kisebb bi-laterális projekteken alapszik.
Az 5 fenti várostérséghez képest a barcelonai térségi együttműködés lényegesen előrehaladottabb, ugyanakkor az 5 esetből is átvehetők egyes megoldások, pl. a térségi tanács elnökének közvetlen választása, a térségi gazdasági szereplőkkel kialakított formális együttműködések, az országos/regionális szintről ledelegált funkciók, a hatékony térségi rendezési terv létrehozása.
A tanulmány, amelyet a témakörben a Városkutatás Kft. készített, a Barcelonai Várostérségi Tanács tagjainak konferenciáján került bemutatásra 2018. június 15-én. A teljes (angol nyelvű) tanulmány ide kattintva olvasható, Tosics Iván a konferencián tartott előadásának diái itt érhetők el (szintén angol nyelven).
Magyarul Balóval: Gerőházi Éva az energiahatékony lakásfelújítás finanszírozásáról
A Városkutatás Kft. kutatója, Gerőházi Éva 2017. november 21-én részt vett egy kerekasztal beszélgetésen Baló György „Magyarul Balóval” című műsorában. A műsor azt a témát járta körül, hogy az energiahatékonyságot eredményező lakóépület-felújítások milyen közvetlen és közvetett hasznokkal és költségekkel járnak.
A résztvevők egyhangúlag egyetértettek Baló György konklúziójával, miszerint azok, akik a leginkább rászorulnának a felújításokra, mert rossz minőségű házakban laknak és jövedelmükhöz képest fűtésszámlájuk rendkívül magas, lesznek legkevésbé képesek profitálni az energiahatékonyságot ösztönző támogatási rendszerekből.
A beszélgetés az RTL Klub honlapján, ide kattintva hallgatható.
Tosics Iván az Európai Nagyvárosi Hatóságok fórumán
Az Európai Nagyvárosi Hatóságok (European Metropolitan Authorities, EMA) Varsóban szervezett fórumát a Városkutatás ügyvezetője, Tosics Iván nyitotta meg október 20-án vidaindító beszédével. A rövid előadás központi témája az európai nagyvárosok legnagyobb kihívásai voltak, melyek közül a legfontosabbak 1. az európai együttműködés előnyei és nehézségei, 2. az EU tagországok nagyvárosainak együttműködési trendjei, 3. jó gyakorlatok a nagyvárosi koordinációban: tervezés és kormányzás, 4. a nagyvárosok által felhasználható uniós szakpolitikák és eszközök: tanulságok és lehetőségek. A vitaindítót kísérő angol nyelvű prezentáció ide kattintva tölthető le.
Az uniós tagországok nagyvárosait képviselő száz körüli résztvevő előtt Tosics összefoglalta a fórumon elhangzottakat is, kihangsúlyozva, hogy a Brexit miatti előnytelen helyzet és az Unión belüli feszültségek veszélyeztetik a kohéziós politika sikerességét. Az európai nagyvárosi térségek uniós szinten is fontos szereplőkké léphetnek elő, ha képesek hatékony intézményrendszert kialakítani. Ehhez azonban elengedhetetlen a nemzeti és az európai szintű kormányzatok elköteleződése, a nagyvárosi együttműködés fontosságának elismerése. Ebben fontos szerepet játszhatna a nagyvárosi együttműködés beemelése a 2020 utáni kohéziós politikai keretrendszerbe, valamint a városrégiók aktív részvétele a kohéziós politikai tervezésben és megvalósításban.
Budapesten tartott műhelytalálkozót az EU Városfejlesztési Hálózata
Az Európai Bizottság Regionális Politikai Főosztályának Városfejlesztési Hálózata (Urban Development Network) október 17-én Budapesten szervezett találkozót, amelyet a Városkutatás ügyvezető igazgatója, Tosics Iván moderált. A beszélgetéssorozaton szó esett a kohéziós politika legfontosabb elemeiről, köztük az integrált megközelítésről, a részvétel erősítéséről és a források felhasználásáról. A magyarországi szereplőket a 23 megyei jogú város küldöttjei képviselték, a Bizottság Regionális Politikai Főosztályának részéről pedig Törökné Rózsa Judit és munkatársai vettek részt a találkozón.
Tosics Iván az Európai Régiók Hetén – Łódź, Lengyelország
Tosics Iván, A Városkutatás ügyvezetője szeptember 20-án a lengyelországi Łódźban tartott előadást az Európai Régiók Hete keretei közt szervezett helyi eseményen. Az előadás témája a városi régiók szerepe volt a 2020 után felhasználható uniós kohéziós politikai eszközök felhasználásában; az angol nyelvű diák ide kattintva érhetők el.
Bajomi Anna a fiatal kutatók nottinghami szimpóziumán
A Városkutatás munkatársa, Bajomi Anna, az Európai Energiaszegénységi Megfigyelő Központ (European Energy Poverty Observatory) tanácsadó testületének tagja az EEGA Alap ösztöndíjasaként vesz részt energiaszegénységgel foglalkozó fiatal kutatók Nottinghamben megszervezett találkozóján. A szimpóziumon tizenöt fiatal európai kutató mutatja be az energiaszegénység jelenségéhez és kezeléséhez kapcsolódó kutatását, valamint releváns témákkal foglalkozó szenior szakemberek ismertetik munkájukat és cserélnek tapasztalatot. Az elkövetkező napokban Bajomi az Egyesült Királyságban működő National Energy Action (NEA) éves konferenciáján vesz részt.
Lakásválság – merre van a kiút? Hegedüs József cikke a Kettős Mércén
“Mi a szerepe egy piacgazdaságban a lakáspolitikának? A modern társadalmakban jövedelmek egyenlőtlenül oszlanak meg a társadalom tagjai között, ami komoly társadalmi konfliktusokkal járhat. A második világháború után létrejött jóléti rendszerek ezt a jövedelemegyenlőtlenséget próbálták mérsékelni a nyugdíjrendszer kiterjesztésével, az oktatás támogatásával, egészségügyi biztosítási és családtámogatási rendszerrel stb., de az egyenlőtlenségek, ha mérséklődnek is, fennmaradtak.”
Hegedüs József cikke a Kettős Mércén, az Utcáról Lakásba Egyesület “Lakhatást Most” cikksorozatának első részeként jelent meg, a teljes cikk ide kattintva olvasható.
A Római Part Jövőjének Alternatívái – Társadalmi Háttértanulmány
„Javaslat a csillaghegyi öblözet árvízvédelmére és a Római-part komplex rendezésére” címmel 2017. augusztusában jelent meg egy szakértői tanulmány Lányi András szerkesztésében. A komplex tanulmány fejezetei többek közt urbanisztikai, környezetvédelmi és társadalmi szempontok alapján foglalják össze a terület árvízvédelmének lehetőségeit és alternatíváit. „A Római Part Jövőjének Alternatívái – Társadalmi Háttértanulmány” c. fejezetet Csanádi Gáborral közösen a Városkutatás ügyvezetője, Tosics Iván jegyzi – a fejezet a címre kattintva olvasható.
Makrogazdaság és megfizethetőség – Hegedüs József cikke
A megfizethető lakhatás az európai országok és az Európai Unió egyik legszélesebben támogatott szakpolitikai célkitűzése. A “megfizethetőség” mérésének számos módszere létezik, ám a leggyakrabban egyszerűen csak azt értjük alatta, hogy egy háztartás a jövedelmének mekkora részét fordítja lakásköltségekre. Csakhogy különböző lakáspiacokon, különböző jövedelmi és jóléti lehetőségek között a jövedelem egy adott százaléka gyökeresen eltérő lakásminőséget takarhat. Ha egy londoni, egy tallinni és egy salgótarjáni háztartás egyaránt összes jövedelmének 45 százalékát költi lakhatásra (rezsi, bérleti díj vagy hiteltörlesztés), az nem csak nagyon különböző életkörülményeket jelent, hanem nagyon különböző okai és kezelési lehetőségei is vannak.